A megyei pecséteket 1550 után kezdték tervezni, de néhány közigazgatási egység már korábban is használt hitelesítő jelképet. A témáról a csornai származású Néma Sándor beszélt a helyi múzeumban.
A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata idei harmadik rendezvényén az elmúlt év októberében megjelent „A Győr-Moson-Sopron megye településeinek címerei és zászlai” című kötetet mutatták be az érdeklődőknek. A szerző szerint már az is érdekes, hogy egyetlen műben megtalálható a teljes területi egység, hiszen valójában öt megyéből tevődik össze: az eredetileg három önálló, majd az 1923-ban egyesített vármegyéből, és az 1950-ben hozzájuk csatlakozott Sopronból. Később Veszprém megyéből több település kérte átcsatolását – tudtuk meg Néma Sándor győri levéltárostól, akinek pályafutását Szalay Balázs, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának vezetője ismertette.
A kötet a megye 183 települése közül 148 jelképeit közli. Ezenkívül részletes elemzés foglalkozik pecsétek kialakulásával, valamint a vésetek és az ábrák jelentésével. Néma Sándor levéltáros új könyvében a csornai pecsétek és címerek történetét is nyomon lehet követni. Csornát a 18. századtól külön elöljárósággal működő települések alkották: a Herceg- és a Prépost-szer. A mezővárosok a birtokosaik szerint külön pecsétet használtak, s köztük az érintkezési pontot a piactér képviselte. Abban az időben ez a felosztás nem volt egyedi jelenség, mert például Beled négy különböző elöljáróságra szakadt szét, Kapuvár pedig a kapui vár őrség pecsétjét vette át. Utóbbi város máig ennek a címernek az 1990-után felújított változatát használja. Az 1340 km2 kiterjedésű Rábaközben a 17. században mocsári gazdálkodást folytattak, különösen a Hanság mentén. Barbacs és Bősárkány pecsétjén halak láthatóak, s ezek a szimbólumok átkerültek a ma használatos címerekre is. Azokon a településeken, amelyeken szántóföldi gazdálkodás volt a meghatározó, ekevasat és búzát ábrázolt a pecsét.
© MOLNÁR TV. KFT.
Beküldés dátuma: 2014. 04. 07.
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
Friss lendülettel és új vezetővel kezdte meg idei munkáját a nyugdíjasklub
Csupa szív, lelkes emberek alkotják a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjasklubot, de tavaly a megszűnés réme fenyegette az összeszokott kis csapatot, mert egyikük sem vállalta az egyesület vezetését, sőt még a városban sem találtak erre megfelelő személyt.
I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál
Százhuszonhét hátasló, tizenegy fogat és több mint százötven jelmezes vett részt az első alkalommal megrendezett farsangi lovas fesztiválon, mely nemcsak a rábaközieket mozgatta meg: az ország különböző pontjáról érkeztek lovasok, hogy részt vegyenek a téltemető kavalkádon.
Értékteremtő időutazás a családfakutatás
Hazánkban tizennyolc általános és középiskolai tanár kapott arra lehetőséget, hogy idén februárban az ELTE-n tegye közkinccsé módszertani és tudományos eredményeit.
Fogászati kezelőegységet adtak át Bágyogszováton
A fiatalok szívére nem lehet hatni, így később is előfordulhat, hogy szülőfalujukon kívül találja meg őket a szerelem, ezért valamelyik nagyvárosban képzelik el a jövőjüket.
