A megyei pecséteket 1550 után kezdték tervezni, de néhány közigazgatási egység már korábban is használt hitelesítő jelképet. A témáról a csornai származású Néma Sándor beszélt a helyi múzeumban.
A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata idei harmadik rendezvényén az elmúlt év októberében megjelent „A Győr-Moson-Sopron megye településeinek címerei és zászlai” című kötetet mutatták be az érdeklődőknek. A szerző szerint már az is érdekes, hogy egyetlen műben megtalálható a teljes területi egység, hiszen valójában öt megyéből tevődik össze: az eredetileg három önálló, majd az 1923-ban egyesített vármegyéből, és az 1950-ben hozzájuk csatlakozott Sopronból. Később Veszprém megyéből több település kérte átcsatolását – tudtuk meg Néma Sándor győri levéltárostól, akinek pályafutását Szalay Balázs, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának vezetője ismertette.
A kötet a megye 183 települése közül 148 jelképeit közli. Ezenkívül részletes elemzés foglalkozik pecsétek kialakulásával, valamint a vésetek és az ábrák jelentésével. Néma Sándor levéltáros új könyvében a csornai pecsétek és címerek történetét is nyomon lehet követni. Csornát a 18. századtól külön elöljárósággal működő települések alkották: a Herceg- és a Prépost-szer. A mezővárosok a birtokosaik szerint külön pecsétet használtak, s köztük az érintkezési pontot a piactér képviselte. Abban az időben ez a felosztás nem volt egyedi jelenség, mert például Beled négy különböző elöljáróságra szakadt szét, Kapuvár pedig a kapui vár őrség pecsétjét vette át. Utóbbi város máig ennek a címernek az 1990-után felújított változatát használja. Az 1340 km2 kiterjedésű Rábaközben a 17. században mocsári gazdálkodást folytattak, különösen a Hanság mentén. Barbacs és Bősárkány pecsétjén halak láthatóak, s ezek a szimbólumok átkerültek a ma használatos címerekre is. Azokon a településeken, amelyeken szántóföldi gazdálkodás volt a meghatározó, ekevasat és búzát ábrázolt a pecsét.
© MOLNÁR TV. KFT.
Beküldés dátuma: 2014. 04. 07.
A kormány támogatja az állattartó telepek fejlesztését
A magyar gazdákban a nehéz időszak ellenére is megvan az elhatározás a fejlesztések iránt – utalt a koronavírus-járvány okozta emberpróbáló időszakra Nagy István.
A kormány támogatja az állattartó telepek fejlesztését
A magyar gazdákban a nehéz időszak ellenére is megvan az elhatározás a fejlesztések iránt – utalt a koronavírus-járvány okozta emberpróbáló időszakra Nagy István.
Folyamatosan érkeznek a gyerekek a csornai bölcsődébe
A szakemberek szerint a bölcsődei beszoktatásra szánt két hét nagyon szűken vett időszak, hiszen a gyermek azt megelőzően kizárólag a családjával tartotta a kapcsolatot és nem találkozott számára idegen emberekkel.
A bűnmegelőzési főelőadó hasznos tanácsai
Varga András azt javasolja, hogy ne könnyítsük meg a kerékpártolvajok dolgát, akik egyébként is egyre leleményesebbek, ezért ahol lehet, lakattal rögzítsük valamilyen nehéz tárgyhoz.
Nem minden családnál okoz gondot az óvodáskorú gyermekek átmeneti otthoni felügyelete
A szülők egy része annyira tart a járványtól, hogy az április 19-i nyitást követően sem vitte óvodába gyermekét.
Visszatértek a gyerekek a kapuvári nevelési-oktatási intézményekbe
Alapos takarítás, fertőtlenítés előzte meg a 2021. április 19-én kezdődött jelenléti oktatást, illetve óvodai nevelést Kapuvár valamennyi intézményében, ahol a koronavírus-járvány miatt elrendelt jogszabályi intézkedések továbbra is érvényben vannak.
