A megyei pecséteket 1550 után kezdték tervezni, de néhány közigazgatási egység már korábban is használt hitelesítő jelképet. A témáról a csornai származású Néma Sándor beszélt a helyi múzeumban.
A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata idei harmadik rendezvényén az elmúlt év októberében megjelent „A Győr-Moson-Sopron megye településeinek címerei és zászlai” című kötetet mutatták be az érdeklődőknek. A szerző szerint már az is érdekes, hogy egyetlen műben megtalálható a teljes területi egység, hiszen valójában öt megyéből tevődik össze: az eredetileg három önálló, majd az 1923-ban egyesített vármegyéből, és az 1950-ben hozzájuk csatlakozott Sopronból. Később Veszprém megyéből több település kérte átcsatolását – tudtuk meg Néma Sándor győri levéltárostól, akinek pályafutását Szalay Balázs, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának vezetője ismertette.
A kötet a megye 183 települése közül 148 jelképeit közli. Ezenkívül részletes elemzés foglalkozik pecsétek kialakulásával, valamint a vésetek és az ábrák jelentésével. Néma Sándor levéltáros új könyvében a csornai pecsétek és címerek történetét is nyomon lehet követni. Csornát a 18. századtól külön elöljárósággal működő települések alkották: a Herceg- és a Prépost-szer. A mezővárosok a birtokosaik szerint külön pecsétet használtak, s köztük az érintkezési pontot a piactér képviselte. Abban az időben ez a felosztás nem volt egyedi jelenség, mert például Beled négy különböző elöljáróságra szakadt szét, Kapuvár pedig a kapui vár őrség pecsétjét vette át. Utóbbi város máig ennek a címernek az 1990-után felújított változatát használja. Az 1340 km2 kiterjedésű Rábaközben a 17. században mocsári gazdálkodást folytattak, különösen a Hanság mentén. Barbacs és Bősárkány pecsétjén halak láthatóak, s ezek a szimbólumok átkerültek a ma használatos címerekre is. Azokon a településeken, amelyeken szántóföldi gazdálkodás volt a meghatározó, ekevasat és búzát ábrázolt a pecsét.
© MOLNÁR TV. KFT.
Beküldés dátuma: 2014. 04. 07.
A magyaroknak a szabadság fénye különlegesen csillog - 1956-os megemlékezés Csornán
– Sokáig úgy tűnt, a múlt és az elnyomás erői végérvényesen visszahúznak minket, mi magyarok azonban egy különleges „szabadság nemzet” vagyunk – fogalmazott Dömötör Csaba, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett csornai ünnepségen.
A magyaroknak a szabadság fénye különlegesen csillog - 1956-os megemlékezés Csornán
– Sokáig úgy tűnt, a múlt és az elnyomás erői végérvényesen visszahúznak minket, mi magyarok azonban egy különleges „szabadság nemzet” vagyunk – fogalmazott Dömötör Csaba, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett csornai ünnepségen.
Megemlékezés Kapuváron az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján
A 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett kapuvári ünnepség szónoka nem annyira a tényekről, mint inkább az akkori események következményeiről, aktuális üzeneteiről beszélt a rendezvényen.
Szűrőprogramok és egészséges életmódra nevelés Beleden
Október első szombatján egészségnapot tartottak a beledi sportcsarnokban. A rendezvény a Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ és a Beledi Általános Művelődési Központ közös szervezésében valósult meg.
Nekem Kapuvár - fotókiállítás Kapuváron
Németh Ferenc hat-hét évnyi próbálkozás, megszerzett elméleti tudás után érezte úgy, hogy elérkezett arra a szintre, hogy komolyabban foglalkozhat hobbijával, a fotózással.
Szent Norbert Idősek Otthona főépületének bokrétaünnepe
Két év, két épület: lelki oázis az időseknek: A Csornai Premontrei Apátság történetének egyik legnagyobb fejlesztését Magyarország Kormánya száz százalékban támogatta.
