Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Megörökítették a valamikor szebb napokat látott "egerfa" történetét

Balsay Endre erdész múltja talán még a fák gyökereinél is mélyebbre nyúlik, hiszen édesapja, aki az égeres elismert erdőművelője volt, szintén a Hanságban töltötte élete meghatározó részét. A nyírfafélék családjába tartozó növény a lápos területen, mocsárvidéken fejlődött, amely különleges léggyökerekkel csatlakozik a talajhoz. – A kapuváriak és a környékbeliek számára elsősorban azért érdekes az erdő, mert energiát adott, ellátta a messze környéket, hiszen a nagyra nőtt növény tűzifaként volt hasznosítható – mondta a Hansági égeresek című könyv társszerzője. A fafajta a becslések szerint valamikor 800 - 1000 hektárnyi területen húzódott, és a viszonylag csapadékmentesebb időszakokban a víz által odahordott magvak könnyen kicsiráztak a leszikkadó terepen. Az egy-két méteres tőzegmezővel fedett Hanság 1800-as évek eleji lecsapolása azt eredményezte, hogy jelentős területek szárazzá váltak, és megindult az intenzív fakitermelés. A magból sarjjá fejlődött ligeteket lassan pótolni kezdték, melyek 1845 táján már összefüggő erdőket alkottak. A Csíkos égeres is ebben az időben jelent meg az első térképeken – mesélte az erdőmérnök. A Hanság-főcsatorna kiépítése igen nagy változást idézett elő a vegetáció életében, mert megszűnt a természetes növekedés, sőt a magasabban fekvő területek el is tűntek.
Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park volt igazgatója  kérte fel Balsay Endrét, hogy írja meg az égererdő (köznyelven: egererdő)történetét, mely idén tavasszal került a nagyközönség elé. A kötet a Hanság keleti medencéjében található fákat is megemlíti. Beszélgetőpartnerünknek öccse, Sándor segített a munkában, aki szintén az erdész szakmát gyakorolja
Beküldés dátuma: 2011. 11. 23.

Kapcsolódó hírek

  • Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején

    Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást.

További hírek

  • Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején

    Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást.

  • Megyei Széchenyi iskolák találkozója Csornán

    1995-ben Kajos László egykori iskolaigazgató, valamint Gecsei Edit nyugalmazott magyartanár kezdeményezésére tartották meg először a Széchenyi nevét felvett intézmények megyei találkozóját, melyet a közösségteremtés, a hagyományápolás, és a kulturális programok megrendezése céljából hozták létre.

  • Széchenyi iskolák évről évre visszatérő rendezvénye

    A Kapuvár Térségi Általános Iskola diákjai és pedagógusai is részt vettek a nagy múltra visszatekintő megyei Széchenyi iskolák találkozóján, melyre 2022-ben Csornán került sor.

  • Több év kihagyás után ismét megrendezték a Beledi Pünkösdi Fesztivált

    A beledi pünkösdi fesztivál intézménnyé nőtte ki magát, ezért az önkormányzatnak nemcsak feladata, hanem kötelezettsége is vigyázni rá, ezért a jövőben is meg fogják rendezni – fogalmazott Major Jenő.

  • Emlékezetes, élményekkel teli gyermeknap Kapuváron

    Színvonalas, látványos, sokféle játékelemet felvonultató gyermeknapot tartottak Kapuváron. A megszokott, közkedvelt programok mellett a szervezők minden évben szolgálnak valami újdonsággal a kicsiknek és a nagyoknak.