Balsay Endre erdész múltja talán még a fák gyökereinél is mélyebbre nyúlik, hiszen édesapja, aki az égeres elismert erdőművelője volt, szintén a Hanságban töltötte élete meghatározó részét. A nyírfafélék családjába tartozó növény a lápos területen, mocsárvidéken fejlődött, amely különleges léggyökerekkel csatlakozik a talajhoz. – A kapuváriak és a környékbeliek számára elsősorban azért érdekes az erdő, mert energiát adott, ellátta a messze környéket, hiszen a nagyra nőtt növény tűzifaként volt hasznosítható – mondta a Hansági égeresek című könyv társszerzője. A fafajta a becslések szerint valamikor 800 - 1000 hektárnyi területen húzódott, és a viszonylag csapadékmentesebb időszakokban a víz által odahordott magvak könnyen kicsiráztak a leszikkadó terepen. Az egy-két méteres tőzegmezővel fedett Hanság 1800-as évek eleji lecsapolása azt eredményezte, hogy jelentős területek szárazzá váltak, és megindult az intenzív fakitermelés. A magból sarjjá fejlődött ligeteket lassan pótolni kezdték, melyek 1845 táján már összefüggő erdőket alkottak. A Csíkos égeres is ebben az időben jelent meg az első térképeken – mesélte az erdőmérnök. A Hanság-főcsatorna kiépítése igen nagy változást idézett elő a vegetáció életében, mert megszűnt a természetes növekedés, sőt a magasabban fekvő területek el is tűntek.
Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park volt igazgatója kérte fel Balsay Endrét, hogy írja meg az égererdő (köznyelven: egererdő)történetét, mely idén tavasszal került a nagyközönség elé. A kötet a Hanság keleti medencéjében található fákat is megemlíti. Beszélgetőpartnerünknek öccse, Sándor segített a munkában, aki szintén az erdész szakmát gyakorolja
Beküldés dátuma: 2011. 11. 23.
-
Egy éve alakult újjá Kapuvár Város Fúvószenekara
Az előrevivő céloknak megtartó ereje lehet egy amatőr csapat életében – mondta Kőszegi-Németh József.
-
Egy éve alakult újjá Kapuvár Város Fúvószenekara
Az előrevivő céloknak megtartó ereje lehet egy amatőr csapat életében – mondta Kőszegi-Németh József.
-
Import helyett magyar hagyma kerüljön a boltokba
Családi János a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó rábaközi gazdák jelenlegi helyzetét elemezte, de azt is elmondta, hogy milyen jövő várható az ágazatban.
-
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
-
Friss lendülettel és új vezetővel kezdte meg idei munkáját a nyugdíjasklub
Csupa szív, lelkes emberek alkotják a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjasklubot, de tavaly a megszűnés réme fenyegette az összeszokott kis csapatot, mert egyikük sem vállalta az egyesület vezetését, sőt még a városban sem találtak erre megfelelő személyt.
-
I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál
Százhuszonhét hátasló, tizenegy fogat és több mint százötven jelmezes vett részt az első alkalommal megrendezett farsangi lovas fesztiválon, mely nemcsak a rábaközieket mozgatta meg: az ország különböző pontjáról érkeztek lovasok, hogy részt vegyenek a téltemető kavalkádon.
