Ünnepélyes könyvbemutatóra hívta az érdeklődőket nemrégiben a Gartáért Alapítvány: megjelent Zsebedics József Győr-szigeti plébános
harmadik kötete, melyben a szerző a kapuvári egyház történetét dolgozta fel.
Zsebedics Józsefet jól ismerik Kapuváron, hiszen több évtizedes plébánosi múlt köti össze a településen élő hívekkel. A kanonok jobbnak látta, ha nem kezd bele a jelenlévők hosszas köszöntésébe, mert mint mondta, oly sok kedves ismerősét látja viszont a rendezvényen, hogy nagyon sokáig tartana a nevek felsorolása, kihagyni viszont senkit sem szeretne.
Zsebedics József pályafutásának kezdeti időszakában inkább a gartai templommal kapcsolatos kutatásairól tartott előadásokat; ekkoriban még nem foglalkozott könyvírással. Első kötetének megjelenése után sem gondolta, hogy folytatni kellene a munkát, de mivel sok megkeresést kapott, elhatározta, hogy mégsem hagy fel az írással.
A Gartán szolgálatot teljesítő plébánosok már a hercegségek idejében is jól érezték magukat az emberek között.
– Amikor ide kerültem, nem volt könnyű dolgom, hiszen csak huszonöt éves voltam, de hamar megkedveltem a gartaiakat. Az iskolában három osztály működött, s hetente kétszer jöttem a diákokhoz – emlékezett a kezdetekre a káplán. Ez az idő elmúlt, ma már nem lenne képes kerékpárra pattanni, hogy találkozzon a számára kedves emberekkel, ezért inkább könyvbe foglalja a régi szép időket. Az idén ősszel bemutatott „A kapuvári egyház története III.” című kötet anyagát részben a helyiek elbeszélései alapján állította össze, mert a városrész önállóvá válása után a szerző kevés irathoz fért hozzá. A kiadvány címlapján látható Kapuvár legrégibb szobra, az ún. „üldögélő Isten, vagy szenvedő Jézus”, melyet az Osli utcából hozattak be templomkertbe. Több írásos dokumentum maradt fenn azoktól az időktől, amikor a gartai lelkészség plébániai szintre emelkedett. A világháború a gartaiak életét sem kímélte, ezért az író erről is említést tesz a könyvében. Az egyesületi élet és a cserkészmozgalom felszámolása után nehéz évek következtek, mert a papság csak a hittanórán foglalkozhatott a hívekkel. Sztálin halála után enyhülés következett, és az 1954-es Mária-év hatalmas fellendülést hozott az egyházban.
Az ÍzvadÁszok csapata hetedik alkalommal főzött a szegényeknek Rómában, ahol a szokásosnál is nagyobb tömeg és szigorúbb ellenőrzés, lezárt utcák, terek, gyülekező külföldi tévéstábok jelezték, hogy valami rendkívüli történik: a temetés előtt három napig tízezrek imádkozhattak az elhunyt XVI.
Ihász Beatrix örömteli hírről számolt be a Rábaközi Televíziónak: a 21. századi igényeknek megfelelően újították meg a beledi evangélikus templom belső terét.
Térségünkben egyre ritkábban mutatja meg az időjárás téliesebb arcát és a hőmérséklet csak néhanapján marad tartósan nulla fok alatt, de még közel sincs vége a fűtési szezonnak.
A Beledi Előre Horgászegyesület 2022 végén tartotta tisztújító közgyűlését, melyen a tagság néhány változtatást kezdeményezett.
A 2023/2024-es tanévtől a közkedvelt mezőgazdasági és erdészeti, illetve gépészeti ágazatban kínálnak továbbtanulási lehetőséget a nyolcadikos tanulóknak a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Technikumban.
Az ÍzvadÁszok csapata hetedik alkalommal főzött a szegényeknek Rómában, ahol a szokásosnál is nagyobb tömeg és szigorúbb ellenőrzés, lezárt utcák, terek, gyülekező külföldi tévéstábok jelezték, hogy valami rendkívüli történik: a temetés előtt három napig tízezrek imádkozhattak az elhunyt XVI.