Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Madárdaltól hangos a természet a Rábaközben

A földmérőként dolgozó vállalkozó 2003-ban újabb diplomát szerzett a soproni egyetemen. Interjúalanyunk mosolyogva megjegyezte: mióta kézhez kapta a természetvédelmi szakmérnöki oklevelét, már hivatalos papírja is van a környezet óvásáról. Ahogy ideje engedi, önszorgalomból segíti a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársainak napi teendőit. - Jómagam a madarakkal foglalkozom, ahhoz értek. Napi munkám során - földmérőként - elég sokat vagyok kint a határban. Amikor valami érdekeset látok, mindig értesítem a hivatásos természetőröket - mondta Kozma László. Példának említette: ha egy-egy ismert ragadozómadár fészke védett területen kívül esik, és zavarja valami, akkor ezt azonnal jelzi hivatásos kollégáinak, akik kezdeményezhetik a szükséges lépéseket. 
A hobbi természetfigyelő szerint a Rábaközben nagyon sok a felszántott terület és a múlt század közepi vízrendezések óta állat- és növényfaj szempontjából meglehetősen kietlen vidék lett. A természetes élőhelyek csökkenése miatt viszonylag kevés faj érzi jól magát a környező réteken és erdőségekben, utóbbiaknak nagy része is inkább telepített terület. Az állatoknak az a rokonsága, amelyik viszont sikeresen “megveti a lábát”, túlságosan elszaporodik, a természetvédők inkább annak örülnének, ha minél több faj képviseltetné magát. A madárvédő természetközeli területnek nevezte a Csornától kissé északabbra elterülő, Hanság pereméhez tartozó falvakat, s kimondottan ajánlja a kirándulóknak Osli és Acsalag környékét. Szép számmal tanyáznak errefele a vízimadarak: gémek, nagykócsagok, hattyúk, melyek itt találják meg a táplálékukat. A bütykös hattyú a múlt század elejéig fészkelt Magyarországon, majd jó hetven évig eltűnt hazánk területéről - állapította meg Kozma László. Miután a madárfajt Nyugat-Európában díszállatként kezdték tenyészteni, parkjainkban és nagyobb tavainknál megjelent az a félvad populáció, mely az elszabadult egyedekből jött létre. Azóta fészkelőhelynek választották a Fertő tavat és környékét, majd az egész országban megjelentek. A Hanságnál felbukkanó 50 - 100 példány nemcsak télen, de költési időszakban is látható a vizek, tavak tájékán, s ahogy fogy a táplálék a hidegebb idő beálltával, lehúzódnak a vetésekhez. Ismerősünk szerint különösen a repcét kedvelik. A gólyák számának alakulását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méri fel rendszeresen, de a lakosság is figyelemmel kíséri a gólyafészkek körüli mozgást. Kozma László a fehérgólya állomány kis mértékű apadásának okaként jelölte meg az élőhelyek csökkenését, valamint a nálunk már a ‘70-es években betiltott, de a madarak téli szálláshelyén ma is használt rovarirtószer mérgező hatását. A riportalany tudomása szerint környékünkön három jelentősebb “gólyafalu”van: a Győr melletti Gyirmót, Szany és Acsalag. Utóbbi helyen tavaly hét-nyolc pár is fészket rakott. Az amatőr természetvédő megyénkben nem hallott webkamerás gólyamegfigyelőről, melynek a tömegek szórakoztatásán kívül tudományos célzata is lehet. A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik munkatársa nemrég helyezte el mozgásérzékelős fényképezőgépét a fokozottan védett, Beled mellett található kerecsensólyom fészkéhez. Más a helyzet a fecskékkel: mivel egyre kevesebben foglalkoznak háztáji állattartással, szűkül a madarak táplálékszerző lehetősége, ezért egyre kevesebbet látni az egész országban. Mindemellett a Szaharán átkelő kisfecskék ki vannak téve a szélsőséges időjárási viszonyoknak.
Amennyiben televíziónk felkeltette valakinek az érdeklődését, és szeretne meglátogatni egy-egy ilyen természetvédelmi területet, az a szakértő szerint Bősárkányon át Óvár irányába induljon, majd a Rábca töltésénél forduljon balra. A kiránduló jó két kilométer után érkezik a parkolóhoz, onnét pedig gyalogosan folytathajta útját a kilátóig. A megfigyelő ponton túli fokozottan védett területre előzetes bejelentkezés nélkül már nem lehet továbbmenni, de ezt útbaigazító táblák is jelzik. 
A Csornán élő Kozma László annak idején édesapjával járta az erdőket-mezőket, de négyéves kisfia is nagy érdeklődést mutat már a természet iránt, s a kirándulások alkalmával minden pici élőlényre, apró mozgásra felfigyel. A természetvédő szívesen kiruccan családjával a szabadba, sőt, idén nagyobbik gyermekét is magával viszi a Gerecse hegységben szervezett egyhetes vándorsólyom-őrzésre.
Beküldés dátuma: 1970. 01. 01.

Kapcsolódó hírek

  • Felajánlásból zöldítik a várost

    A beledi lakosság mélységes felháborodását keltette nemrég az energiaszolgáltató villamos vezetékeinek megóvása érdekében indított fanyesési akció.

További hírek

  • Felajánlásból zöldítik a várost

    A beledi lakosság mélységes felháborodását keltette nemrég az energiaszolgáltató villamos vezetékeinek megóvása érdekében indított fanyesési akció.

  • Mozgalmas élet Vásárosfaluban

    Vásárosfalu önkormányzata lehetőségeihez képest jelentős összeggel támogatja a civileket, de nagy segítséget jelent a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából befolyt összeg is.

  • A kónyiak óvják egészségüket

    Száznál több érdeklődő kísérte figyelemmel az idén megrendezett kónyi egészségnapot. A szakemberek örülnek annak, hogy az emberek egyre tudatosabban ügyelnek testi és lelki épségük megőrzésére.

  • Őszinte beszédre vágynak a csalódott emberek

    Szél Bernadett ígérete szerint 2018 áprilisában nemcsak kormányváltásra, hanem valódi rendszerváltásra készülhet az ország, amennyiben az LMP megkapja a szükséges számú szavazatokat.

  • A cél világos: továbbra se kelljen befogadni illegális migránsokat Magyarországra

    A több mint 1,7 millió aláírás megkérdőjelezhetetlenné teszi a kormány álláspontját: hazánk nem ért egyet Brüsszel migránsok betelepítésére vonatkozó tervével.