Szeretettel várták az érdeklődőket a Beledi Egyesített Szociális Központ szervezésében megrendezésre kerülő Márton-napi rendezvényre. Major Jenő ünnepi köszöntőjében a Márton-nap eredetéről beszélt a jelenlévőknek.
A népi hagyomány szerint november elejére befejeződtek a betakarítási munkák, a magtárakba került a gabona, az állatok pedig jóllakottan várták sorsuk beteljesedését. A földművesek ez idő tájt számíthattak a járandóságukra, amivel együtt járt egy hízott liba is. Az emberek a baromfit még a negyven napos böjt előtt jóízűen elfogyasztották.
A Márton-nap szakrális magyarázata így hangzott a polgármester tolmácsolásában: Szent Márton az egykori Savaria (Szombathely) területén született, majd római légiósként került Franciaországba, ahol felajánlotta köpenye felét egy arra tévedő koldusnak. Miután álmában megjelent Jézus, a katona a légiót otthagyva a császár szolgálatából Isten szolgálatába szegődött. A szerzetest Tours püspökévé avatták volna, de szerénysége okán túl előkelőnek tekintette volna a címet, ezért inkább elbújt egy libaólba. Keresése közben a szárnyasok élénk gágogása hívta fel rá a figyelmet – hangzott a történet.
A polgármesteri köszöntő után a beledi óvodások Márton-napi előadása következett. Ribizli bohóc vidám zenés, interaktív előadásával szórakoztatta a gyerekeket, majd a helyi iskolások mutatták be műsorukat. A folytatásban a Holle Anyó Gyermekszínház zenés, élőszereplős mesejátékát tekinthették meg, végül Stipkovits Vivien énekesnő koncertje zárta a délutáni programokat.
A beledi tornacsarnok közönségét a nap folyamán játszóház, babasarok, fotósarok és fajátékok várták, de a finom ételek-italok kedvelői sem maradtak hoppon, mert a büfében palacsinta, rántott pipifalatok, sült burgonya és üdítőital fogadta.
Major Jenő szerint egy-egy felújítás kapcsán ritkábban esik szó arról, hogy a munkálatok ideje alatt is biztosítani kell az intézmények zavartalan működését, ami plusz feladatot jelent az önkormányzatnak.
Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176.
1848 tavaszi eseményeinek legfontosabb üzenete a mai ember számára: Képesek vagyunk küzdeni nemcsak önmagunk, hanem egész nemzetünk boldogulásáért, boldogságáért.
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.
Első napirendi pontban tárgyalta meg és fogadta el a képviselő-testület az önkormányzat 2023.
Major Jenő szerint egy-egy felújítás kapcsán ritkábban esik szó arról, hogy a munkálatok ideje alatt is biztosítani kell az intézmények zavartalan működését, ami plusz feladatot jelent az önkormányzatnak.