Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Közös erővel dolgoznak Farád fejlődéséért

Nekiálltunk, és csináltuk – ezt volt az egyik leggyakrabban elhangzó mondata Szala Zoltánnak, amikor összefoglalta az elmúlt önkormányzati ciklus eredményeit. A Farádot 2010 óta irányító polgármester szerint nincs megállás, mert egyik beruházás hozza magával a másikat.

A 2010-ben felállt képviselő-testület szerény hagyatékkal vette át elődeitől a település vezetését. Tennivalóban nem volt hiány, ezért azonnal megindult a tervezés. Eldöntötték, hogy a falu szempontjából mi lenne a legfontosabb, de az élet átírta a sorrendet. Szalai Zoltán szerint akkor is érdemes belekezdeni egy-egy pályázat megvalósításába, ha nem arról szól, amit eredetileg megálmodtak, illetve az első helyre soroltak, mert ha később lecsúsznak róla, lehet, hogy utólag megbánják. Ha nem is abban a sorrendben valósították meg a beruházásokat, mint ahogy azt annak idején elhatározták, a kormány támogatásával szép eredményeket értek el.
Szalai Zoltán a lebontásra ítélt „kisiskolát” megóvni, felújítani és a közösség javára szerette volna használni. A képviselő-testület is látott benne annyi fantáziát, hogy a közösségi házat élettel lehetne megtölteni, ami azóta természetesen sikerült. Az óvoda felújítására olyan vállalkozót találtak, aki a nyári szünet ideje alatt rendbe hozta az épületet. A hivatal épülete sem volt jobb állapotban, kétség sem fért hozzá, hogy mielőbb fel kell újítani, így pályázati pénzből ezt is megoldották.
Korszerűsítették a Farád fő „ütőerének” számító Fenyőfa utcát, a kisebb forgalmú utcákra pedig mart aszfaltos technológiát alkalmaztak, hogy ne a sárban közlekedjenek az emberek, de sorra kerültek a földutak is a településen: a Várdomb utcánál lévő földút, valamint a névtelen utca kiegészítése is megtörtént. A Nefelejcs utca kertalját is rendbe tette az önkormányzat.
Amikor épp egy buszmegálló kialakítására írtak ki pályázatot, akkor annak álltak neki, a közösségi ház udvarát pedig egy turisztikai célú projekt keretében tették rendbe.
A kormány 2010 után döntött úgy, hogy átvállalja az önkormányzatok hiteltartozását. Farádnak rendben volt a költségvetése, így ők nem kerültek sorra az adósságkonszolidációban. Mivel a hitel nélkül gazdálkodó települések is számíthattak valamilyen anyagi kompenzációra, kétszer 20 millió forint érkezett az önkormányzat kasszájába.
A közel kétezres lélekszámú falu életében ez óriási löketet jelentett – kommentálta az akkori eseményeket a polgármester. Mindennek van előnye és hátránya, mert ha a lakosságszám meghaladja a kétezret, akkor kétszer 40 millió forint járt volna, így viszont jogosultak a Falusi CSOK-ra.
A falu élhető mivoltát jelzi, hogy az önkormányzat által kialakított huszonhat építési telekből egy sem maradt parlagon. A családi házak elkészülte után szeretnék az utakat rendbe tenni a környéken, melyet össze lehet kötni majd a lovaspályával. Farádon nagyon nehéz telekhez jutni, ráadásul az árak is az egekbe szöktek, ennek ellenére van mozgás a településen. A fiatalok ha tehetik, kész, illetve felújítandó házakat vásárolnak maguknak.
Farádon is örömmel vették a Magyar Falu Program elindítását, és már a legelején tudták, hogy komoly részt vállalnak a pályázatokban. A Szent István Kultúrház felújítására 15 millió forint támogatást nyertek. Az orvosi rendelőben 3 millió forintot költenek eszközfejlesztésre, szintén pályázati forrásból.
A Vörösmarty, a Diófa és a Szent László utca felújítására is adtak be pályázatot, ezenkívül szeretnék még a járdákat is felújítani. Szalai Zoltán szerint igazán akkor állna össze a kép, ha tavasszal nekiállhatnának a virágosításnak.
A rendezvények szervezéséhez is igénybe veszik a pályázati lehetőségeket. Az idei falunap, a Hanyi nyár a lakosság többségének elnyerte a tetszését. A közösségi házat alkalmassá tették a gyerekek fogadására is, így két turnusban táborozhattak. Számítógépes szoba, foglalkoztatóhelyiség, nyaranta párakapuval ellátott, jól felszerelt udvar, focinak való füvesített terület várja a fiatalokat. Idén tizennégy csapat jelentkezett az éjszakai tűzoltóversenyre, melyre a szlovák testvértelepülésekről is érkeztek résztvevők. A farádiak a nemrég megismert tótfalusi barátaikat szintén meghívták. Farád egyfajta közvetítőszerepet tölt be az ilyen jellegű közösségi rendezvényeken, hiszen náluk találkoztak először a szlovákiai és vajdasági magyarok, akik a világ legtermészetesebb dolgának tekintették, hogy a kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében barátilag üdvözöljék egymást.
Augusztus 20-án a templomban tartották a kenyérszentelést, szeptember 10-én pedig lovas napot tartottak, melyre idén harmincnyolcan neveztek be. Szeptember utolsó szombatján egészségnapra várták az embereket. Októberben a „legbölcsebb korúakat”szokták ünnepelni, akik becsületes munkával mutattak példát az őket követő generáció képviselőinek.
A falu lakossága, a civilek segítsége nélkül nem működne a település – szögezte le Szalai Zoltán. Mindenkire szükség van az előrelépéshez. – Együtt viszont nagy dolgokra vagyunk képesek, abban biztos vagyok – tette hozzá. Aki részt vesz a rendezvények lebonyolításában, a többiekkel együtt maga is szeretne jól szórakozni. – Bármennyire is igyekeznénk, mindig előjöhet valamilyen probléma, de egy csapatként meg tudjuk oldani a felmerülő gondokat. „Járt utat a járatlanért el ne hagyj!” – mondta Farád polgármestere.

Beküldés dátuma: 2019. 09. 30.

Kapcsolódó hírek

További hírek