Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Klapka annyit tudott a dióról, hogy a bejglibe való

Az egykori revütáncos ma már nem a világot jelentő deszkákon forgolódik, hanem a dióültetvényen. Mivel megvan győződve arról, hogy színház az egész világ, a színművészeti főiskolán szerzett ismeretei mindig jól jöttek neki. A romantikus lélek és a kiszámítható, hideg fejjel döntéseket hozó kereskedői gondolkodás  alapesetben nem fér össze, legalábbis alig találni rá példát. A kétfajta szellemiség inkább kioltja egymást, de Klapka György ebből a szempontból is különleges egyéniség, mert nála az említett jegyek egészen jól megférnek. Hogy jöhetett mindez össze? A színháztudományi intézet munkatársaként dolgozó édesapa és a kereskedő édesanya gyermeke a szülőktől mindkét hajlamot szerencsésen örökölte.
A budapesti születésű üzletembert 42 éves koráig művészként tartották számon,  hiszen balett-táncosként végzett. A klasszikus helyett inkább a könnyű műfajt választotta, mert az sokkal jobban fizetett. A fővárosi Royal Varieté és a Tarka Színpad „ördöge” Németországban, a világ legnagyobb revüszínházában szórakoztatta a közönséget.

Klapka Györgyre tavasz közeledtével rendre rátör a föld utáni vágyakozás, ezért ásót és kapát ragadva kimegy a természetbe.
Osli mellé a véletlen folytán került:  fogorvosa invitálására látogatott el Fertőd környékére, aki történetesen a kertészkedő Porpáczy professzornak a vője. Egyik itt tartózkodása alkalmával közös ismerősük  földet ajánlott neki vételre. Miután az üzlet megköttetett, Klapka úr Magyarkeresztúr, Bogyoszló és Osli környékén kb. 300 hektárnyi terület tulajdonosa lett. A földek java részén azóta túladott, csak a  dióültetvény maradt meg. Ez utóbbi olyan nevezetes lett, hogy még Németország legnagyobb példányszámú napilapja, a híres Frankfurter Allgemeine Zeitung is cikkezett róla. – Néha  Orbán Viktorról is csak három mondatot írnak, Osliról pedig  fél oldalt – mondta viccesen az idén nyáron megjelent tudósításról Klapka György.

Klapka a dióval való foglalatosságot alkotásnak tartja, ezért nagyon kedveli.
A zálogban is „utazó” üzletember nem híve a csak önmagáért a haszonszerzésre törekvő kereskedelmi tevékenységnek, mert szerinte úgy mint az orvosi szakmának, az értékesítésnek is végig kell járni minden lépcsőfokát. Addig ne árulja senki a  zsemlét, amíg nem tudja megsütni – vallja. – Én mielőtt bármibe belekezdek, megnézem, hogy másoknál hogy működik ez a gyakorlatban. A Bogyoszló melletti Betlen-pusztán kezdtem, de mielőtt nekiláttam a 20 hektáros dióültetvénynek, csak nyolc helyen néztem meg Franciaországban. Négyezer tővel indult a vállalkozás, s egy esztendő múlva csak öt maradt meg belőle. A túlzott takarékosság nem mindig vezet eredményre, ezért keserű tapasztalatokkal a háta mögött Osliban áttért a drágább, de nemesített fajtára. A kezdeti próbálkozás és a sikerre vitt ültetvény összesen 1 milliárd forintot emésztett fel, hisz csak a kerítés kisebb vagyonba került, nem beszélve az áram, a telefon és a víz bevezetéséről.

Mindent művészi tökélyre lehet fejleszteni, így a diótermesztést is.
A gyümölcsösök gazdái a legnagyobb hibát azzal követik el, hogy a fának csak a lombkoronájával foglalkoznak, s kevésbé a növényt tápláló gyökérzetével. Klapka úr tele van tervekkel, s már alig várja, hogy személyesen is megismerkedjen azzal az eljárással, amelynek révén a sokszorosára növelheti a termést. Amerikából kezd elterjedni, de a németek is átvették már azt az új módszert, amellyel levegőhöz juttatják a gyökérzetet. Osliban idén megkezdik a felkészülést a szenzációs technológiára: kb. egy méter mélységig fúrnak le a fa gyökeréhez, majd megfelelő nyomású levegővel megemelik a földet, s így el tudják vezetni a felesleges nedvességet. A beavatkozás hatására  növény szinte újraéled, s a gondoskodást dupla terméssel hálálja meg. A diót egyébként külföldön értékesítik,  kamionszám viszik Olaszországba, Németországba és Svájcba. Mérete miatt hiába impozánsabb a chilei és a kaliforniai társa, azonban az Osliban termett nemesített dió az íze miatt vetekszik a világon a legjobbnak tartott franciával.

Az üzletembertől gyermekkorában sem volt idegen a munka, épp ezért vallja, hogy a kétkezi tevékenységtől vált azzá, akinek manapság ismerik.
Isteni érzés az ujjnyi vékony kis fát elültetni és látni, hogy több öklömnyi vastag növény lesz belőle – mondta az interjúalany. – A diófa hatvan-hetven évig terem, de száz esztendeig él. Imádom ezt csinálni, mert a mániám és a hobbim, ezért amikor tehetem, megcsodálom a „teremtményeimet”. Ha egyszer meghalok, ez akkor is megmarad, mert a kipusztult példányok helyett újat ültetek – mesélte a 84 éves kereskedő, aki  bőven elmúlt 60 éves, amikor legkisebb gyermekei születtek. Hogy róluk is megnyugtatóan gondoskodjon, belevágott a dióültetvénybe, mely 8-10 év múlva hozott először hasznot. Ez a fajta termés azért kifizetődő, mert nem romlik meg, s évek múltán is el lehet adni, viszont megvannak a maga buktatói, amelyeket Klapka is bőven megtapasztalt.

Klapka György  józanabbik és a romantikára hajlamos énje között állandó örök harc dúl, s nem lehet előre látni, hogy melyik győzedelmeskedik.
Klapka úr tudja, hogy az elején befektetett egymilliárd forintja sosem jön vissza, ráadásul menet közben Franciaországból szerezte be a profi gépeket, amelyek szintén sokba kerültek. A „disznó bemegy, és a kolbász kijön” hasonlattal magyarázta az ültetvényen használt, országosan is ritkaságnak számító berendezéseket. Józan kereskedő ésszel sosem vágott volna bele: ezért a döntéséért az apai, vagyis a művész hajlamát kárhoztathatja.  Sokáig azt sem tudta, hol van a térképen Osli, de azóta megkedvelte a települést, ahol otthon érzi magát. Órákon át képes mozdulatlanul szemlélni a szép sorokba rendezett faültetvényt, mert neki ez jelenti a boldogságot.

Klapka György sosem tagadta első milliójának eredetét, de állítja, hogy aranytartaléka és a Vámház körúti gyönyörű üzlete ellenére ma kisebb életnívóra képes, mint amikor Németországból hazajött. Nálunk a millió előírás és a hatalmas bürokrácia akadályozza az előbbre jutást, mert a magyar úgy gondolja, okosabb a pápánál. Mi egy ilyen nép vagyunk! – tette hozzá. – Tudtam, hogy a zálogház jó üzlet, de először áruházat akartam csinálni a forgalmas helyen, amerre nagyon sok ember járt nap mint nap. A kereskedő hamar rájött, hogy a nőiruha értékesítés nem az ő asztala, ezért szélnek eresztette a személyzetet. Ami nem jó, azt abba kell hagyni! Ő volt az első az országban, aki másfél évi harc után privát zálogházat nyithatott hazánkban. A vissza nem váltott árut kitette a kirakatba, majd újabb termékekkel bővítette a kínálatot. Az antik termékekhez azért is ragaszkodott, mert a hatalmas üzletházat képtelenség arannyal telerakni. Annak idején még Fábry is árverezett nála: megnyerő szövegével hamar lekötötte az emberek figyelmét, akik viszont egy idő után már nem költeni jöttek a zálogházba, hanem szórakozni az akkor még kevésbé ismert show-mester előadására, ezért a tulajdonos fél év után megvált  poénosztó munkatársától. Manapság megérezni az általános pénztelenséget, mert az utóbbi években a kereslet jelentősen visszaesett: öt évvel ezelőtt egy nap keletkezett akkora forgalom, mint most egy hét alatt.

Klapka György életét a napi apró örömök édesítik meg. Nem két fillér a diószüret, ezért mindig figyeli a betakarítást megkönnyítő berendezéseket.
– Látta ezt a felszedőt? Ugye milyen szenzációs, pedig egyszerű mint a pofon! – kérdezte elragadtatva operatőrünktől. Osli minden jel szerint jól járt Klapkával, mert viszi a falu hírnevét, ráadásul a helyi rendezvényeket is szponzorálja. A Rába-menti Agrárnapok sok millió forintjába kerültek az üzletembernek, de üsse kő, nem bánja, hisz így működik ez az ország – jegyezte meg poénkodva. Fodor József jól emlékszik  azokra az időkre, amikor a helyiek diófákat ültettek, így a Fő utcát végigkísérték a növények. Szerinte az itteni talaj kedvez a termésnek. Osli polgármestere elmondta: Klapka Györggyel nagyon régóta jó kapcsolatot ápol, és büszke a faluban található dióültetvényre, amely öregbíti a rábaközi település hírnevét. Az sem utolsó szempont, hogy a gazdaság munkát ad az embereknek. A dióültetvényhez vezető, önkormányzati tulajdonban lévő út valamikor sártenger volt, de a tulajdonos ezt is rendbe hozatta. A Klapka által szponzorált itteni rendezvények országszerte híresek. Fodor József a bionap alkalmával megismerkedett a milotai polgármesterrel, akit történetesen szintén Klapka Györgynek hívnak, de természetesen nem azonos az általunk megkérdezett üzletemberrel. A fehérgyarmati kistérségben nagyon megbecsülik a helyi terményeket, köztük a diót. A vendégszerető osli emberek Andau vezetőjét egy zsák dióval ajándékozták meg, amikor ittjárt látogatóban.

A cégvezetőnek egyszerre kell könyvelőnek, jogásznak,  üzletembernek és diószakértőnek lenni.
Az ültetvény gazdája azon morfondírozik, hogy mi lesz művével, ha ő már nem tudja gondozni. Idősebb leánya a düsseldorfi egyetem nagydoktora, fia pedig a Vodafone németországi osztályvezetője, tehát külföldön találták meg a számításukat. Legkisebb gyermekei közül a fia itthon él, de nem biztos, hogy  testhezálló lenne számára ez a feladat, egyetemista lánya pedig még csak a szárnyát próbálgatja. Neki legalább minden szerdán itt kellene lennie édesapjával az Osli ültetvényen, hogy beletanuljon a szakmába. Fodor József polgármester a következő régi igazsággal próbálta „elegyengetni” Klapka György aggodalmait: a jó apa amíg él ad, ha meghal sokat hagy. – Akkor én nagyon jó apa vagyok – nyugo

Beküldés dátuma: 2012. 11. 21.

Kapcsolódó hírek

  • Beled napja a kerékpáros pihenőhelyen

    Folyamatosan szépülő, ápolt, gondozott környezet, jól szervezett programok, jó hangulat és társaság teszi emlékezetessé a Beled Napjának helyet adó kerékpáros pihenőt, ami a helyiek szerint lassan szabadidőparkká növi ki magát.

További hírek

  • Beled napja a kerékpáros pihenőhelyen

    Folyamatosan szépülő, ápolt, gondozott környezet, jól szervezett programok, jó hangulat és társaság teszi emlékezetessé a Beled Napjának helyet adó kerékpáros pihenőt, ami a helyiek szerint lassan szabadidőparkká növi ki magát.

  • Gondűző falunap Győrsövényházon

    A 27. alkalommal megrendezett győrsövényházi falunapon ottjártunkkor épp egy sramlizenekar muzsikált a háttérben, ezért kicsit jobban oda kellett figyelni a polgármester szavaira.

  • Első helyen végeztek a kapuvári dalosok

    A 2009 óta működő kapuvári Hajnalcsillag Dalkör fellépéseivel sikert sikerre halmoz, legutóbb az országos „Ki mit tud?” vetélkedőn értek el kiváló eredményt.

  • Elsősök az iskolapadban

    A pedagógusoknak néhány hét áll a rendelkezésre ahhoz, hogy megfigyeljék az újonnan beiratkozott nebulók beszédkészségét, szókincsét.

  • Megkezdte szolgálatát az új beledi lelkész

    A beledi evangélikus gyülekezet augusztus 15-én értesült arról, hogy elfogadták a másfél évvel ezelőtt beadott pályázatukat.