Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Keze nyomán az agyag formát ölt és lelket merít

Horváth Róbert agyagszobraival sokszor szerepelt a helyi és országos kiállításokon. Legutóbb négy évtizedes alkotótevékenységének eredményeit láthatták a tárlatlátogatók a csornai könyvtárban.A naiv művész a műhelymunkát saját erejéből fejlesztette olyan szintre, hogy önálló, értékelhető alkotásai születtek.

Szalay Balázst több mint tízéves ismeretség fűzi az alkotóhoz, ezért örömmel, de a felelősség súlya alatt vállalta el a tárlat megnyitóját. A csornai Hunyadi gimnázium tanára tisztában volt azzal, hogy Horváth Róbert hosszú ideje készült a kiállításra. Az alkotó formaérzéke középiskolai évei alatt fejlődött olyan szintre, hogy figurát formált az agyagból. A posta egykori alkalmazottja otthonról és a szakmától sem kapott kellő ösztönzést, valamint alkotói támogatás, de Horváth Róbert nem adta fel! A türelem, a szenvedély, az alkotói késztetés adott neki erőt az akadályok leküzdéséhez. Önképzéssel fejleszti technikáját, a színezést is maga kísérletezte hosszú időn át. Első egyéni tárlatát 1993-ban a győri Nemzeti Színházban rendezték meg, s még ebben az esztendőben Csornán is bemutatkozott. Ezt követően szülővárosában gyakran kiállította alkotásait, melyek a Csornai Értéktárat is gazdagítják.

Az alkotás igazi szenvedély Horváth Róbert számára, aki kis házának konyhájában teremti figuráit. Az archaikus szobrász kerékpáron szállítja félig kiszáradt, már megformált műveit a csornai cserépgyárba, ahol az égetőkemencébe kerülnek művei. A visszaút sem terméketlen, mert agyaggal tér haza otthonába, hogy az élettelen talaj keze nyomán testet öltsön.
Az amatőr szobrász a televízió kameráján keresztül is megmutatta néhány alkotását:
A „Csornai Diadém idézés” című tanulmányához számos gondolatkört merített néhai Pájer Imre, csornai történész „Csorna a 21. század küszöbén” című művéből.
– A diadémet nem tudtam teljes pontossággal visszaadni úgy, ahogy a Magyar Nemzeti Múzeumban látható, én csak a megidézésére vállalkoztam – mondta a tárlatát ismertető művész.
„Csorna 1790" elnevezést kapta az az alkotás, mely a 225 évvel ezelőtti csornai tűzvésznek állít emléket. A lakóházak mellett a premontrei templom is a lángok martaléka lett.
„A félelem napja” című kopjafáról rémült, ijedt arc tekint a szemlélőre, mely az 1849. június 13-ai győztes csornai csata utáni állapotokat szimbolizálja, amikor visszatértek a császári csapatok, hogy bosszút álljanak a helyieken.
„A téli eső” című alkotását a többszörösen kitüntetett, Amerikában élő Horváth Elemér, József Attila-díjas költő sorai ihlették.
„Liszt 200"-at a szigorú szakmai zsűri méltónak találta arra, hogy alkotója a megyei Amator Artium kiállításán, valamint katalógusában is bemutassa.
Horváth Róbert a „Hanyi lidérc” tervezésekor elengedte fantáziáját, s ebben a témakörben nincs két azonos alkotása.
A szobrász következő művét a csornai könyvtár névadójáról készítette. A Martincsevics Károlyt ábrázoló tanulmányfej az épület földszinti falfülkéjében látható.

Beküldés dátuma: 2015. 04. 27.

Kapcsolódó hírek

  • Átadták a Csorna Város Érdemes diákja elismeréseket

    Csorna Város Önkormányzata Érdemes diák kitüntető címet adományoz azon végzős tanulóknak, akik tantestületük javaslata alapján tanulmányi munkájukkal, sporteredményeikkel vagy közösségi munkájukkal kiemelkedő teljesítmény nyújtottak az általános iskola évei alatt.

További hírek