Kapuvári egyenruhás lett az év rendőre

Nemrég Vörös István rendőr főtörzszászlósnak, a Kapuvári Rendőrkapitányság munkatársának adta át “Az év rendőre” címet a belügyminiszter. A főtörzszászlós tisztességgel leszolgálta az eddigi huszonöt évet, és amíg bírja, folytatja a “rendcsinálást”. A civilben gépszerelő-géplakatos Vörös István néhány nap gondolkodás után döntötte el annak idején, hogy felveszi az egyenruhát. A gépkocsizó járőr 1985-ben lépett be az egyenruhások kötelékébe. A kapuvári kapitányság beosztottját hat hónap után küldték el a Szombathelyi Rendőrtiszthelyettes-képző Iskolába, ahol kiváló elméleti és gyakorlati eredménnyel végzett, majd négy esztendő után a parancsnok kinevezte Mihályi körzeti megbízottjának. 1990-ben Budapesten folytatott tanulmányokat a rendőr-zászlósképzőben, 1996-ban pedig visszahelyezték Kapuvárra, az egyes körzetbe.
Vörös István munkája nagyon sokrétű, mivel a kapuvári kapitányság érintett osztályához tartozik a közrend, a közbiztonság és a közlekedés. Eddigi szolgálati évei alatt szinte az összes kényszerítő eszközt bevetette, de fegyvert nem használt. A helyszínt biztosító és adatgyűjtő rendőrnek talán a legkellemetlenebb esetként maradt meg az emlékezetében egy Himodon történt gyilkosság, de végül sikerült helyreállítania a közrendet. A sok mindenhez edzett Vörös István korábban öngyilkossággal, vonatbaleset áldozatával is szembesült, és több halállal végződő közlekedési balesetnél volt jelen. A rendőrt akkor ezek az esetek természetesen megviselték, de mindig sikerült továbblépnie ahhoz, hogy folytathassa munkáját. Mint mondta, a kerékpár ugyanolyan eszköz, mint a gépjármű, hisz a közlekedésben részt vesz, ezért nincs külön nappali és éjszakai bicikli, mindegyik napszakban fel kell szerelni. Világosban először csak figyelmeztetnek, és ha ez nem vezet eredményre, akkor jön a helyszíni büntetés, de sötétedés után már bírságra is számíthatnak a kevésbé gondos kerekezők. Amennyiben a közlekedő  nem fogadja el a kiszabott bírságot, végső esetben feljelenti őt a rendőr.
“Az év rendőre”szerint régen jobban tisztelték és becsülték az egyenruhásokat, de a rendszerváltás körüli időkben nehezebb volt az emberekkel bánni. A rendőrök tekintélye talán manapság kezd helyreállni, és az érintettek jobban tudomásul veszik az intézkedést. Az állampolgárok zöme jogkövető, aki pedig a kivételhez tartozik, az úgyis érzi, mert többet “törődik vele” a rendőr. – Ha eldöntöttem, hogy az intézkedést megcsinálom, én azt végig is szoktam vinni – mondta a rendíthetetlen főtörzszászlós. Vörös István nem bánta meg, hogy rendőr lett, az előnyugdíj gondolata sosem fordult meg a fejében.
A díjazottat a Vajdahunyad várában tartott díszünnepségre családja is elkísérhette. Vörös István “Az év rendőre” elismerést leírhatatlan élménynek nevezte, amely arra ösztönzi, hogy intézkedéseivel továbbra is a törvényesség betartása felett őrködjön. A rendőr főtörzszászlós megköszönte családjának, hogy kitartanak mellette,  valamint a megyei és a helyi rendőrkapitányság vezetőinek a támogatását. Ami külön öröm számára, hogy az állampolgároktól sok jókívánságot kapott, még a mozgásban lévő autósok is letekerték az ablakot, hogy gratuláljanak.