Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Kapuvár Város Fúvószenekarának tavaszi koncertje

Mihálka Jenő vezetésével 1962-ben alakult meg a kapuvári fúvószenekar. Szabó László úgy véli, hogy élete egyik legjobb döntése volt, amikor   gimnáziumi évei alatt a karnagy invitálására csatlakozott a zenekarhoz, mert azóta rengeteg élményben volt része. A diák jóformán még azt sem tudta, hogy mi az a harsona, mikor a “mester”kiszemelte őt rézfúvósnak, és kemény munkával megtanította a hangszer kezelésére. - 1989-ig, míg Jenő bácsi vezette a zenekart, a helyi zeneiskola adta az utánpótlást, majd Váradi Ferenc tanár úr vette át az irányítást. 2000-től a sárváriak karnagya,  Pernecker János, majd egy esztendő múlva Szücs Róbert lett a vezető - fogalmazott az együttes elnöke. A karmesterváltás megviselte ugyan a csapatot, ami  mégsem oszlott fel; s Szabó László szerint ez annak is köszönhető, hogy új alapokra helyezték a zenekar működését, és bízott bennük a tagság.
Mindig számíthatnak Sárközi Rudolfra, aki ha kell, helyettesíti a karnagyot, de hozzá hasonlóan Grósz Károly is  gyakran állt a zenekar élén aktív korában. A zenészek 2005 óta egyesületi formában muzsikálnak. A nyilatkozó szerint  azért volt szükség erre a jogi formára, mert nagyobb a lehetőségük a saját szervezésű programjaik pénzügyi hátterének előteremtésére, ezenkívül arra is feljogosítja őket, hogy fogadják az egy százalékos felajánlásokat. Némi bevételre számíthatnak a falunapi fellépésekből, a pályázatokat pedig maguk írják, de legnagyobb támogatójuk az önkormányzat - tette hozzá az interjúalany. A legutóbbi sikeres projektnek köszönhetően 1500 euróra számíthatnak, melyből felfrissítik ruhatárukat, és új dobfelszerelést vásárolnak.
Szabó Lászlót örömmel tölti el, hogy az információ-technológia korában érdeklődnek a fiatalok a zene iránt, ezért továbbra is biztatja őket a közös muzsikálásra, hiszen - mint mondta - náluk rosszat nem tanulnak, viszont sok szép emlékkel gazdagodnak. Kollégánk kérdése nagyon találó volt, mikor azt firtatta, hogy mi is a feladata az elnöknek. Szabó László elmondta, hogy sokrétű tevékenységei közé tartozik a zenekar mindennapi életének koordinálása, s mindemellett állandóan figyelni kell a pályázati kiírásokat. A programszervező a  társzenekarokkal szintén tartja a kapcsolatot, hiszen nézőként is szívesen részt vesznek egymás koncertjein. A fúvósok üde színfoltjának számítanak a velük együtt fellépő mazsorettek. Erre korábban is volt példa, amikor a Junior Mozgásstúdió táncosai szerepeltek műsoraikon, s újabban a Kapuvári Ifjúsági Mazsorett Csoport is részt vesz a programokon.
A ‘90-és évek közepe óta tartják meg a hagyományos tavaszi koncertet, melyre már előző év őszétől készülnek. A fúvósok minden esztendőben új repertoárral lépnek a nézők elé, s a zeneszámokat többször előadják az év közbeni fellépésekkor. Az egyedi kezdeményezésen túl a zenekarok egymástól is merítenek ötleteket, s átveszik azokat a darabokat, melyek nagy népszerűségre tehetnek szert. A próbaidőszakban sűrűbbé válik a gyakorlás, mert péntekenként három órán át játszanak a zeneiskolában, a finishez közeledve pedig a vasárnap délelőttöket is feláldozzák a zene oltárán - tudtuk meg az elnöktől. Hogyan tovább az idén? 25 - 30 fellépésre számítanak éves szinten, s a tavaszi koncertet követően mindjárt egy külföldi szereplés várta a muzsikusokat. A nagymegyeri bemutatkozás után az ausztriai Mosonszentandráson megtartott nemzetközi találkozóra várták őket, pünkösdkor pedig Beleden szórakoztatják a nézősereget. Szabó László tájékoztatása szerint a kapuvári fúvósok nyáron sem fognak karba tett kézzel üldögélni, hiszen se szeri, se száma a fellépéseknek.

Tavasszal nemcsak a természet újul meg, hanem a kapuvári fúvósok is mindig friss műsorral lepik meg közönségüket

Szücs Róbert, a kapuvári fúvósok vezetője számos olyan kulisszatitkot is elárult, melyekről a kívülállóknak nem sok fogalma lehet. A karmester feladata, hogy a zeneszámokat összeállítsa a többiek számára. Az ősztől tavaszig terjedő időszak a fúvószenekarok életében az ún.holtidény, legalábbis ami a fellépéseket illeti, ugyanis ekkor gyakorolnak a legintenzívebben. A 45 főből álló csoport tagjai között a fagottoson és az oboáson kívül szinte az összes réz- és fafúvós  megtalálható a dobosokkal kiegészítve. A tavaszi hangverseny egyben a kulturális évadnyitó  is Kapuváron, s ezeken majd minden esztendőben új belépőt avatnak, mert a zenekarnak több mint felét a zeneiskolából kikerülő ifjak alkotják, akik először muzsikálnak nyilvánosan. A helyi vonatkozású koncerteken kívül nyaranta sok település fesztiválján, falunapján zenélnek.
Benkó Sándor egyik országos televíziós interjúja során azt nyilatkozta: szigorú rend uralkodik zenekarában, és kizárólag maga dönti el, milyen számokat játszanak. (Nem mellesleg a nagy dixielandest  igazolta eltántoríthatatlansága.) Ezzel némileg egybecseng Szücs Róbert következő mondata: nem enged beleszólást abba, hogy milyen stílusú darabokból álljon a repertoár, hiszen képtelenség a majdnem ötven zenész egyéni ízlésének eleget tenni, de a számokat úgy igyekszik összeállítani, hogy egybecsengjen a széles nagyközönség elvárásaival: a könnyű- és a komolyzene, valamint a tradicionális fúvós hangzás mind belefér a kínálatba. A karnagy úgy véli, nemcsak a rajongókra, de a zenekarra is ráfér, ha időnként változtatnak egysmást: - Az a lényeg, hogy minél változatosabb és pörgősebb számok menjenek. Van egy-két olyan darab, amit műsoron tartunk, de a tavaszi hangversenyen megpróbálunk teljesen új előadással készülni - fogalmazott Szücs Róbert.

Beküldés dátuma: 2010. 06. 16.

Kapcsolódó hírek

  • Az államtitkár téti látogatása

    – Aki nem szereti a választóit vagy fél az emberektől, ne menjen politikusnak – mondta dr. Kovács Zoltán államtitkár a közvéleményt számtalan témában foglalkoztató,Téten megrendezett eszmecsere előtt.

További hírek

  • Az államtitkár téti látogatása

    – Aki nem szereti a választóit vagy fél az emberektől, ne menjen politikusnak – mondta dr. Kovács Zoltán államtitkár a közvéleményt számtalan témában foglalkoztató,Téten megrendezett eszmecsere előtt.

  • A közéleti szereplők együttműködése nélkül nincs fejlődés

    Optimista becslések szerint még az idén megkezdődhet a Csornától Sopronig tartó gyorsforgalmi út építése.

  • Megújuló városháza és konyha Beledben

    Beled vezetője abban bízik, hogy a nemrég elnyert energetikai célú TOP-os pályázat révén jóval alacsonyabb lesz a városháza és a napközi otthonos konyha villanyszámlája.

  • Rönktolással a barátságért

    Az Óbudai Egyetem székesfehérvári hallgatói idén áprilisban rendezték meg a „Visszatolás 2017" nevű rendezvényt, melynek alkalmából egy faragott obeliszket toltak egészen Sopronig.

  • Magas elismerésben részesült a Hunyadi tanára

    Szilágyiné Polgár Éva a közelmúltban megkapta a Mikola Sándor-díjat. A pedagógusnak az elismerés mellett a legnagyobb örömet a csillogó szemű, lelkesedni tudó tanulók adták az eltelt negyven év alatt.