Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Indul a Magyar Falu Program

Még Áder János indította el a Rábaközben azt a hagyománnyá vált szokást, hogy időközönként találkozót beszélt meg a térség polgármestereivel. Gyopáros Alpár szívesen folytatja ezt a tradíciót, ezért legutóbb Beziben találkozott a települések vezetőivel.

Gyopáros Alpár választókörzetéhez hetvenöt település tartozik, így tizenöt-húsz fős csoportokban képzeli el a környék polgármestereivel való rendszeres, legalább évi egy, de ha megoldható, inkább két alkalomra szóló találkozót. A megbeszéléseken érintik az aktuális problémákat, és amennyiben javaslat érkezik a települések vezetőitől, az országgyűlési képviselő közreműködik azok eredményes kivitelezésében.
Nemcsak arról van szó, hogy tájékoztatja a Modern Települések Fejlesztéséért Felelős kormánybiztosként tájékoztatja a térség polgármestereit a Magyar Falu Program lehetőségeiről, hanem az érdekképviseleti szervek működéséhez hasonlóan várja a helyből érkező javaslatokat.

Gyopáros Alpár szerint bár nagyon távol áll egymástól a Modern Városok Program, valamint a falvaknak szóló fejlesztési elképzelés, de hasonlóságot azért fel lehet fedezni a két koncepció között. A 2015-2017 között aláírt megállapodások 23 megyei jogú várost érintenek. Az összesen 3500 milliárd forint fejlesztést tartalmazó csomag meghatározó része közlekedési beruházásokból áll. Az országgyűlési képviselő megemlítette az egyik fontos célkitűzést: a 2020-as évek közepéig valamennyi megyei jogú várost, illetve a jelentősebb forgalmú határátkelőhelyet el kellene érnie a Budapestről induló gyorsforgalmi utaknak. – Bár megyei jogú városoknak címkézett fejlesztési elképzelésekről van szó, de a kisebb településeken élők is kedvezményezettjei lesznek – tette hozzá. Ugyancsak jól haladnak, ezért a szűkebb közösségeket érintő, lokális célú fejlesztések 80 százaléka már a tervezési fázisába érkezett, melyek között megtalálhatóak az iskola- vagy színházfelújítások, uszodaépítések, ipari parki beruházások egyaránt.
Magyarországon több mint 2800 községi jogállású település van, ezért lehetetlen valamennyi önkormányzattal egyedi megállapodást kötni, így a kormány inkább az általános problémamegoldást választotta. Szinte a legtöbb helyen gondot okoz a mellékúthálózat rossz állapota, ezért a kormány 50 milliárd forintot rendel a fejlesztések megvalósítására. Újdonságnak számít az ún. falusi útalap létrehozása, mely forrást kizárólag a 3-as, a 4-es, illetve az 5-ös számjeggyel kezdődő utak korszerűsítésére lehet fordítani.
– Ha be tudjuk fejezni azt a programot, amelyet a ’20-as évek közepére irányzott elő a kormány, a magyarországi kétszer kétsávos úthálózat sűrűsége az ausztriaival fog vetekedni. Kifejezetten büszkék lehetünk arra, hogy a hazai adófizetők pénzéből és részben európai uniós támogatásból ilyen jó eredményt érhetünk el. A gazdaság bővülése most engedi meg, hogy tisztán haza pénzből tudjunk erőfeszítéseket tenni az úthálózat fejlesztésére – fogalmazott Gyopáros Alpár, aki abban bízik, hogy kellő ütemezéssel néhány éven belül olyan eredményt érnek el az úthálózat-fejlesztéssel, mely mindenki számára látható lesz.
A Magyar Falu Program meglehetősen összetett, mely magában foglalja a községekben maradás, illetve az oda költözés ösztönzését is. A családi otthonteremtési támogatások mintájára megfogalmazott fejlesztési koncepció lényege, hogy az országos átlagot meghaladó, jelentősebb mértékű népességelvándorlással és elöregedéssel sújtott kis falvak megtartására adjon kellő ösztönzést. A kormánybiztos további programelemekről is beszélt: fejlesztési forrásokat nyújtanak a bölcsődeépítéstől kezdve a játszótér- vagy temetőfenntartáson át a közétkeztetés finanszírozására és a belterületi utak, járdák építésére. Nem fejlesztési forrást igényel, de Gyopáros Alpár szerint legalább olyan fontos eleme a programnak, hogy a kormány rendeleteivel és törvényalkotási folyamatával segítse az önkormányzatok munkáját.

Nem az önkormányzatok tehetnek arról, hogy csúszásban vannak a projektek, köztük az egyik leglátványosabb, a tanuszodák építése – magyarázta Gyopáros Alpár, hozzátéve: a legtöbbször a pályázati rendszer hibája okozza a késlekedést, részben pedig a hatósági eljárások lassúbb üteme.
Köztudott, hogy jelentős késésben van a kormány tanuszodaprogramja. Térségünkben főleg technikai akadályokkal kellett szembesülniük a projektben közreműködő szerveknek. A beruházáshoz az önkormányzatok ajánlják fel a területet, ahol az állam építi fel és majdan működteti az uszodákat. Csornán a magas belvíz miatt nem találtak sokáig olyan megfelelő területet, ahol speciális műszaki megoldások nélkül megépülhetne a komplexum. A városban egyébként is kevés a saját tulajdonban lévő telek. Az építési szabályzat módosítását a hatóságoknak még jóvá kell hagyniuk, ami után indulhat a közbeszerzési eljárás előkészítése. Gyopáros Alpár az időbeli csúszás miatt nem akart becslésekbe bocsátkozni, de szinte biztosnak mondta, hogy Csornán hat-nyolc hónapon belül nem kezdődhet meg az építkezés. Kapuváron és Téten valamennyivel előrébb tartanak: megindult a közbeszerzés előkészítése, de egy éven belül mindhárom helyszínen látványos munkáknak kell elindulnia.

Beküldés dátuma: 2018. 10. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.