Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Indul a Magyar Falu Program

Még Áder János indította el a Rábaközben azt a hagyománnyá vált szokást, hogy időközönként találkozót beszélt meg a térség polgármestereivel. Gyopáros Alpár szívesen folytatja ezt a tradíciót, ezért legutóbb Beziben találkozott a települések vezetőivel.

Gyopáros Alpár választókörzetéhez hetvenöt település tartozik, így tizenöt-húsz fős csoportokban képzeli el a környék polgármestereivel való rendszeres, legalább évi egy, de ha megoldható, inkább két alkalomra szóló találkozót. A megbeszéléseken érintik az aktuális problémákat, és amennyiben javaslat érkezik a települések vezetőitől, az országgyűlési képviselő közreműködik azok eredményes kivitelezésében.
Nemcsak arról van szó, hogy tájékoztatja a Modern Települések Fejlesztéséért Felelős kormánybiztosként tájékoztatja a térség polgármestereit a Magyar Falu Program lehetőségeiről, hanem az érdekképviseleti szervek működéséhez hasonlóan várja a helyből érkező javaslatokat.

Gyopáros Alpár szerint bár nagyon távol áll egymástól a Modern Városok Program, valamint a falvaknak szóló fejlesztési elképzelés, de hasonlóságot azért fel lehet fedezni a két koncepció között. A 2015-2017 között aláírt megállapodások 23 megyei jogú várost érintenek. Az összesen 3500 milliárd forint fejlesztést tartalmazó csomag meghatározó része közlekedési beruházásokból áll. Az országgyűlési képviselő megemlítette az egyik fontos célkitűzést: a 2020-as évek közepéig valamennyi megyei jogú várost, illetve a jelentősebb forgalmú határátkelőhelyet el kellene érnie a Budapestről induló gyorsforgalmi utaknak. – Bár megyei jogú városoknak címkézett fejlesztési elképzelésekről van szó, de a kisebb településeken élők is kedvezményezettjei lesznek – tette hozzá. Ugyancsak jól haladnak, ezért a szűkebb közösségeket érintő, lokális célú fejlesztések 80 százaléka már a tervezési fázisába érkezett, melyek között megtalálhatóak az iskola- vagy színházfelújítások, uszodaépítések, ipari parki beruházások egyaránt.
Magyarországon több mint 2800 községi jogállású település van, ezért lehetetlen valamennyi önkormányzattal egyedi megállapodást kötni, így a kormány inkább az általános problémamegoldást választotta. Szinte a legtöbb helyen gondot okoz a mellékúthálózat rossz állapota, ezért a kormány 50 milliárd forintot rendel a fejlesztések megvalósítására. Újdonságnak számít az ún. falusi útalap létrehozása, mely forrást kizárólag a 3-as, a 4-es, illetve az 5-ös számjeggyel kezdődő utak korszerűsítésére lehet fordítani.
– Ha be tudjuk fejezni azt a programot, amelyet a ’20-as évek közepére irányzott elő a kormány, a magyarországi kétszer kétsávos úthálózat sűrűsége az ausztriaival fog vetekedni. Kifejezetten büszkék lehetünk arra, hogy a hazai adófizetők pénzéből és részben európai uniós támogatásból ilyen jó eredményt érhetünk el. A gazdaság bővülése most engedi meg, hogy tisztán haza pénzből tudjunk erőfeszítéseket tenni az úthálózat fejlesztésére – fogalmazott Gyopáros Alpár, aki abban bízik, hogy kellő ütemezéssel néhány éven belül olyan eredményt érnek el az úthálózat-fejlesztéssel, mely mindenki számára látható lesz.
A Magyar Falu Program meglehetősen összetett, mely magában foglalja a községekben maradás, illetve az oda költözés ösztönzését is. A családi otthonteremtési támogatások mintájára megfogalmazott fejlesztési koncepció lényege, hogy az országos átlagot meghaladó, jelentősebb mértékű népességelvándorlással és elöregedéssel sújtott kis falvak megtartására adjon kellő ösztönzést. A kormánybiztos további programelemekről is beszélt: fejlesztési forrásokat nyújtanak a bölcsődeépítéstől kezdve a játszótér- vagy temetőfenntartáson át a közétkeztetés finanszírozására és a belterületi utak, járdák építésére. Nem fejlesztési forrást igényel, de Gyopáros Alpár szerint legalább olyan fontos eleme a programnak, hogy a kormány rendeleteivel és törvényalkotási folyamatával segítse az önkormányzatok munkáját.

Nem az önkormányzatok tehetnek arról, hogy csúszásban vannak a projektek, köztük az egyik leglátványosabb, a tanuszodák építése – magyarázta Gyopáros Alpár, hozzátéve: a legtöbbször a pályázati rendszer hibája okozza a késlekedést, részben pedig a hatósági eljárások lassúbb üteme.
Köztudott, hogy jelentős késésben van a kormány tanuszodaprogramja. Térségünkben főleg technikai akadályokkal kellett szembesülniük a projektben közreműködő szerveknek. A beruházáshoz az önkormányzatok ajánlják fel a területet, ahol az állam építi fel és majdan működteti az uszodákat. Csornán a magas belvíz miatt nem találtak sokáig olyan megfelelő területet, ahol speciális műszaki megoldások nélkül megépülhetne a komplexum. A városban egyébként is kevés a saját tulajdonban lévő telek. Az építési szabályzat módosítását a hatóságoknak még jóvá kell hagyniuk, ami után indulhat a közbeszerzési eljárás előkészítése. Gyopáros Alpár az időbeli csúszás miatt nem akart becslésekbe bocsátkozni, de szinte biztosnak mondta, hogy Csornán hat-nyolc hónapon belül nem kezdődhet meg az építkezés. Kapuváron és Téten valamennyivel előrébb tartanak: megindult a közbeszerzés előkészítése, de egy éven belül mindhárom helyszínen látványos munkáknak kell elindulnia.

Beküldés dátuma: 2018. 10. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek