Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Hatvan éve vette át tanítói diplomáját

A budapesti születésű hölgy hatéves volt, amikor családjával Kapuvárra költözött. Vendéglátásban dolgozó szüleit visszavonzotta a származási hely, így a vasútállomás utasellátójában helyezkedtek el, amit az édesapa nyugdíjazásáig vezetett. Leányuk a gartai elemi iskola után a polgáriban folytatta tanulmányait. Fiatalon választás elé került, mivel Sopronban az irgalmas nővéreknél két év után megszűnt a szabást-varrást is oktató ipari iskola, így el kellett döntenie, hogy máshol tanul, vagy marad a hűség városában. Utóbbi mellett döntött, és mivel szeretett tanulni, elvégezte a pedagógiai gimnáziumot. Az alkalmazkodást egy év alatt megszokta az igazmondásra és a mély vallásosságra nevelő internátusban, így később sem esett nehezére a fegyelem betartása.
Az 1951-ben érettségizett fiatalnak Budapesten ajánlottak műszaki rajzolói állást, de ő mégis itthon maradt, és következő évben elvállalta az egyik osztályt. Mindjárt negyedikesekhez osztották be, tehát csak néhány év korkülönbség volt  a tanító és a tanítványok között. Több esztendőn át a napköziben is tevékenykedett, sokszor negyvenes létszámú csoportokkal. A közösségi munkát akkoriban az úttörőmozgalom szervezése jelentette, ezért Fekete Gézáné számtalan őrs- és rajfoglalkozásra emlékszik. A diákok tömegszervezetének 30 éves évfordulóján épp felújították az iskolát, emiatt átköltöztették a diákokat a Rába-palotába. A volt tanító elmesélte: egészséges versenyszellem alakult ki a gyermekcsoportok között, de nem volt probléma a fegyelmezésükkel, mert hallgattak a felnőttekre. Szerinte a fiatalok nem kényszer hatására vettek részt az úttörőmozgalomban, mert élvezték a gazdag programkínálatot.

A nyugalmazott pedagógus szorgalmat és rendet követelt a tanítványoktól, de a fiatalok körül mára valahogy minden megváltozott...
A Pátzayban harminchat és fél évet eltöltött Fekete Gézáné hosszú pályafutása során több generációt, és legalább harmincfős osztályokat  oktatott. A nevekre már nem emlékszik világosan, de az arcokat alaposan megjegyezte, s talán még azt is, hogy milyen volt az illető szorgalma és magatartása. Nála olyan nem fordulhatott elő, hogy a napközis diák a lecke megírása nélkül ment volna haza, s a hibás feladatokat mindig kijavította. A negyedikesek egykori tanítója olyan esetre sem emlékszik, hogy ötödikben megbukott volna egyetlen tanítványa is. Fekete Gézáné a nyitott ablakon belül akarva-akaratlanul meghallja a mai fiatalok beszélgetését, ami szerinte  sok kívánnivalót hagy maga után a stílusa miatt. Nagyon sajnálta, hogy volt tanítványainak gyermekei ennyire másként kommunikálnak, de mint mondta, mostanra kellően megedződött.
A tanítói oklevél átvételének 60. évfordulója alkalmából felköszöntött pedagógust szeretetteljes családi légkör veszi körül. Vagongyárban dolgozó Géza nevű fia Csornán él, s a menyét is sokan ismerik, hisz Ildikó gyermekorvosi asszisztensként dolgozik. Két unokája közül a kisebbik a győri egyetem hallgatója. Fiatalabb fia, István Kapuváron maradt, ő pedig a villanyszerelő szakmát választotta. A nyugdíjas pedagógus egészsége  nem a régi, ezért ha úgy érzi, hogy a ház körüli tennivaló nagyon megterhelő, azt mondja magának: megvár a munka. A gyémántdiploma átvételét a sors ajándékának tekinti, és reméli, hogy aktív kollégái közül sokan részesei lehetnek ennek a felemelő eseménynek.
Beküldés dátuma: 2012. 10. 10.

Kapcsolódó hírek

További hírek