Három Magyar Bajnoki cím és egy bronzérem a csornai kung-fusok tavalyi mérlege

A shaolin kung-fu kínai alapítója egész életét a sportágra tette fel. Hazánkban ezt a fajta stílust 1980-ban ismerték meg a harcművészetek kedvelői, s azóta tizenegy helyen folyik az oktatása. A csornai fiatalok az edzések mellett iskolai tanulmányaikat sem hanyagolják el, sőt mind jobban teljesítenek.

Kung-fu, karate vagy cselgáncs? – az emberek gyakran összekeverik. Cser István segített tisztázni a dolgot: A legmeghatározóbb, hogy melyik honnan származik, de mindegyik esetben más–más a technikai repertoár. Az első irányzat kínai, a másik kettő pedig Japánból indult hódító útjára. A karate a kéz–láb mozgására épül, a cselgáncsra a dobások és az esések jellemzőek. Azontúl, hogy a kung-fu mindegyiket magában foglalja, pusztakezes és a fegyveres formagyakorlatai is megtalálhatók, de folytathatnánk a felsorolást, mert például az aikidó kimondottan önvédelemre jött létre. A csikung (légzőgyakorlat) kizárólag a kung-fuban terjedt el.
A kung-fu több ezer évvel ezelőtt létrejött kínai harcművészet, de a Tajvanon élt Ch'ang Dung Sheng nagymester nevéhez fűződő shaolin ág szintén a régebbi stílusok közé tartozik. A lelkes tanítványok szerte a világban elterjesztették a harcművészetet.
Cser István egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1999 tavaszán alakította meg Csornán a kung-fu iskolát. Az edzéseket gyerek és felnőtt csoportokban végzik. (2007 óta Győrben is működik ugyanez a formáció.) A mester edző szerint nincs jó és rossz mozgásforma, mert mindegyik annyit ér, amilyen a művelője. A harcművészeti formákat a rendvédelem területén is előszeretettel használják. A technikai formációkból ilyenkor jellemzően azokat emelik ki, amelyekre nekik szükségük van, hogy ellenfelüket ártalmatlanná tegyék.

A kung-fu fegyelemre épülő katonai harcművészet, ami a gyerekek mindennapjaiban is visszaköszön. Már az óvodásoknál észre lehet venni a változást, az iskolások magatartása mellett pedig tanulmányi eredményeik is szemmel láthatóan javulnak. Aki heti több órán keresztül edz, az kevésbé fáradékony, ezért az órákon is jobban odafigyel.

Cser István a harcművészet konkurenciájának nem a többi sportágat tekinti, hanem a számítógépes játékokat, a televíziót és az internetet. Viszont, ha a diák jól gazdálkodik idejével, akkor mindenre sort keríthet. A csornai versenyzők tavaly a Kung-fu Magyar Bajnokság két fordulóján remekeltek. Horváth Bianka küzdelemben védte meg bajnoki címét. Kohut Viktória az erősebb mezőnnyel indult pusztakezes kategóriában szintén felállhatott a dobogóra, fegyveres kategóriában pedig megnyerte a bajnokságot. A kezdőnek számító Benedek Márk fiatal korát meghazudtoló magabiztossággal szerezte meg a Magyar Bajnoki címet. Kisalföldi Shaolin Kung Fu Egyesület csornai versenyzői idén a Bulgáriában megrendezésre kerülő harmadik Tradicionális Kung Fu és Wushu Bajnokságra készülnek.