Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Garta gazdag történelmi múlttal rendelkezik

Kapuvár gartai városrésze nagyszabású ünnepségsorozatot szervezett fennállásának 350 éves évfordulója alkalmából. Pavlóczki Béla történelemtanár ebből az alkalomból sok érdekességet mesélt a tévénézőknek. Oklevél tanúsítja, hogy Gartát 1663-ban alapították. A terület akkori birtokosa, Nádasdy Ferenc megengedte a kapuvári várban szolgáló katonáknak, hogy letelepedjenek az objektumtól másfél-két kilométernyi távolságban A harminckilenc család házai  mellé konyhakertet is kapott. A 17. század második felében elterjedt kanócos puskával felszerelkezett muskétások egyéb kiváltságban is részesültek: mentesültek a földesúri robot alól, és felettesük megajándékozása miatt sem fájt a fejük, viszont három fontos elvárást támasztottak velük szemben. Egy hónapon keresztül ingyen őrizték a kapuvári várat, a Rába-hidat, illetve évente három forint adófizetésre kötelezték őket. A törökök csetepatéit a környéken élők is megérezték, de a vár ekkor még megmenekült. Nem úgy később: a kurucok 1709-ben inkább felrobbantották az építményt, csak a labancok kezére ne kerüljön. Igen ám, de a település ezzel egycsapásra elvesztette katonai jelentőségét. Miután nem volt szükség a muskétások harci erejére, belefogtak a földművelésbe.

A rossz minőségű gartai földeken az akkoriban modern technológiának számító eljárások (három évente trágyáztak és két ökörrel szántottak) sem bizonyultak elegendőnek, mert elmaradt a kívánt termésmennyiség. Az élelmes gartaiak úgy próbálták áthidalni a problémákat, hogy  távolabbi területeken vállaltak bérművelést. A történelemtanár érdekességként megemlítette: 1728-ban öt gartai család a dohánytermesztésből származó jövedelemből tartotta el magát. Idővel olyan nagy mennyiségben termesztették, hogy a kapuvári "dohánygyárban" dolgozták fel. Azok a gartaiak, akik az említett nehézségek miatt nem kezdték el a földművelést, az iparosodás mellett döntöttek. 1669-ben bognár és lakatos céhek alakultak, később megjelentek a szűcsök és a szabók.

A várból kikerült színtiszta magyarság a 17. század végén az ide telepített németekkel keveredett. Utóbbiak maximálisan alkalmazkodtak: átvették a helyiek szokásait és megtanulták nyelvünket. Nádasdy gróf kivégzése után a terület kincstári kezelésbe került, majd az Esterházy család szerezte meg a birtokot. A 18. században a bíró felügyelte az emberek mindennapjait, a dualizmus korában pedig a maihoz hasonló közgyűléseken vitatták meg elképzeléseiket.
A történészeknek pontos adataik vannak arról, hogy 1714-ben Gartán 73 család élt. Érdemes egybevetni a 400 lelkes településrész lakosságszámát az össz kapuvárival, ugyanis nem volt nagy a különbség: a városban 900 lakost tartottak nyilván. Bizonyos részeken még ma is felfedezhető Garta jellegzetessége, az ún. közös udvar: a telek nélkül maradt katonák barátjuk háza mögötti részén építkeztek.  Pavlóczki Béla a hitélettel kapcsolatban elmondta: a mostani Szent Sebestyén-templom Garta harmadik ilyen jellegű épülete, melyet 1907 június 15-én szentelték fel, és adták át a híveknek.

A gartaiak és a kapuváriak kapcsolata nem mindig volt ilyen felhőtlen, sőt a nézetkülönbségek néha még tettlegességbe is fajultak. A 19. században a településrész bizonyos utcái, szakaszai már összeépültek a várossal, majd az 1922-ben keltezett miniszteri rendelet szerint ez idő tájt egybeolvadtak. A megbékélés talán az I. világháború idején kezdődött, mert az átélt borzalmak  közelebb hozták egymáshoz az embereket. Hogy a Garta, mint kifejezés nem tűnt el, abban nagy szerepe volt a nevet viselő egyesületeknek, szervezeteknek és  vendéglátóhelyeknek. Pavlóczki Béla szerint amíg a helyiek felvállalják és ápolják múltjukat, addig Garta önálló identitásként is fennmarad.
Beküldés dátuma: 2013. 09. 04.

Kapcsolódó hírek

További hírek