Fábián Janka írói névválasztásával nagymamájának szeretett volna emléket állítani, akitől mesemondó képességét is örökölte. A romantikus regények szerzője szerint a lírai művek létrehozója sokkal inkább vele született képesség birtokosa, mint műveltségének kamatoztatója.
Csornán az igényes irodalom és a magyar nyelv megőrzése érdekében szervezett ünnepi könyvheti programon – rendhagyó módon – nem könyvtáros, hanem Fábián Janka egyik lelkes olvasója beszélgetett az írónővel. Kertai Szilvia nagy rajongója az alkotó munkásságának, illetve könyveinek.
Az író, nyelvtanár megjegyezte: a Wikipédián róla megjelent adatok hellyel-közzel felelnek meg a valóságnak. Pest megyei származásából sosem csinált titkot, majd hozzátette: a Magyarország egyetlen harangöntödéjéről híres Őrbottyán nevű községben (ma már város) nőtt fel. Hivatalos fordítóként sosem dolgozott, az erről szóló információ véletlen elszólás miatt került a köztudatba, hisz nyelvtanári mivoltában írt át magyarra néhány szöveget. Fábián Janka nem szívesen nyilatkozik magánéletéről, mely szerinte egyébként sem tartogat nagy fordulatokat. Íróként könyveit sokkal izgalmasabbnak tartja. A romantikus könyvek szerzőjét Mezei Johanna néven anyakönyvezték, írói megszólítását Kisnémediben élt nagymamájától „vette kölcsön”, aki sajnos nem érhette meg unokája irodalmi sikereit. A németes hangzású Johanna, illetve most már magyarosított Janka testvérével, unokatestvéreivel sok időt töltött Némedi-patak völgyében elterülő településen.
A 19. század végét, 20. század elejét különösen kedvelő Fábián Janka történelmi családregényeit a szakma sorolta be a romantikus műfajba, de a művek szerencsére nem „csak” érzelmektől túláradó, szerelmes történeteket dolgoznak fel. A szerző történelmi háttérbe ágyazott, igényes szórakoztató regényeknek tartja alkotásait. Az ELTE egykori történelem szakos hallgatója nem sajnálja az írást megelőző alapos kutatómunkára fordított időt. Kiadványaival egyfajta hiánypótló munkát végez, mert nem a királyokat, grófokat és a küzdelmes csatákat helyezi a középpontba, hanem női szemmel, az emberi kapcsolatok szemszögéből dolgozza fel az elmúlt évszázadok vérzivataros eseményeit. Fábián Janka megjegyezte: történelmi regényeit az erősebbik nem képviselői is kézbe veszik.
Az óvodák is alkalmazkodnak a vírushelyzethez
Száznyolcvan gyermekkel indította meg a 2020/2021-es nevelési évet a Csornai Napközi Otthonos Óvoda két telephelyén: a Szent István téri Bóbitában hét csoport, a Sziget utcai intézményben pedig egy csoport kezdte meg tevékenységét.
A biztonságra törekednek a kapuvári óvodákban
Király-tó Óvoda és Bölcsőde intézményében nagy és jól felszerelt udvarok állnak az óvodások rendelkezésére: szükség is van rá, hiszen amíg az időjárás engedi, a fertőzésveszély elkerülése érdekében egyre többet tartózkodnak a szabadban.
Beleden is jobban szeretnék, ha maradna a hagyományos, személyes jelenléten alapuló képzés
Mivel a kis elsősök szeptember elején még nem tudnak írni-olvasni, a tanító nénik ábrák segítségével „magyarázzák” el nekik a legalapvetőbb tisztálkodási szabályokat.
Az óvodák is alkalmazkodnak a vírushelyzethez
Száznyolcvan gyermekkel indította meg a 2020/2021-es nevelési évet a Csornai Napközi Otthonos Óvoda két telephelyén: a Szent István téri Bóbitában hét csoport, a Sziget utcai intézményben pedig egy csoport kezdte meg tevékenységét.
Termelői borszaküzlet nyílt Téten
Ahogy a bor érlelődik, Pécsingerék vállalkozása is úgy fejlődött lépésről lépésre az évtizedek során.
Egyre több gyerek az óvodában, telt ház a bölcsődében
Emelkedő tendenciát mutat a gyermeklétszám a beledi óvodában, ezért az eszközöket is bővíteni kellett: több fektetőre, székre, asztalra, pohártartóra, tányérra volt szükség a 2020/2021-es nevelési év elején.
