Kiss Lászlóné a győri tanítóképző és a pécsi tanárképző főiskola után a Pest megyei Üröm községben kezdte pályafutását. Aggódó szülei miatt 1955-ben a Téttől 4-5 km-re lévő Lesvárpusztán vállalt állást, hogy közelebb legyen lakóhelyéhez. Miután megszűnt a felső tagozat, egy földbirtokos család kastélyáról ismert Pokváron folytatta munkáját. Elhanyagolt állapotban, de még ma is áll az az épület, ahova a gyermekek jártak nap mint nap tanulni. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetése mellett technikát és néptáncot oktató Kiss Lászlóné fia születése után Tétre került, s nyugállományba vonulásáig ott is maradt. A pedagógus az ötödikestől a nyolcadikas osztályig bezárólag foglalkozott a nebulókkal, akikre azóta is büszkén gondol vissza. Az általa oktatott táncosok sok-sok dicséretet kaptak, akik pedig továbbtanultak, kitűnő szakemberekké váltak. A konfliktusoktól mentes pályafutása során a három lépés távolságot mindig megtartó tanítónőhöz ragaszkodnak régi dákjai, ezért évente két-három osztálytalálkozóra hivatalos. Az akkor szülőkből mára nagyszülők lettek, ezért Kiss Lászlóné több generációra vissza tudja vezetni a családokat.
A tíz esztendeje özvegy Kiss Lászlóné – hogy feldolgozza párja elvesztéséből fakadó fájdalmát – belevetette magát a közösségi életbe, ezért szinte nincs olyan napja, hogy ne járna el valamilyen ügyben.
Több mint tíz éve belépett a hagyományőrző egyesületbe, melynek tagjaival az eltűnt puszták történetét dolgozzák fel. Hagyományőrző füzetek címmel jelent meg az a dokumentum, mellyel szeretnék a fiatalokat emlékeztetni e lakóhelyekre, és az ott élő emberek mindennapjaira, például az aratásra és a kenyérsütésre. A történeteket többen diplomamunkájuk készítéséhez használták fel. A nyugdíjas pedagógus az evangélikus egyházközségnél sokrétű feladatot lát el: részt vesz a temetkezési szertartásokon, intézi a temetővel kapcsolatos tennivalókat, beszedi az egyházi járulékokat, havonta előadásokat hallgat a győri püspöki hivatalban. A Magyar Madártani Egyesület kisalföldi csoportjának tagjaként a vándormadarak érkezését és élőhelyeit figyeli meg, melyről évente beszámolót küld a szakembereknek. Kiss Lászlóné ha épp nem a köz érdekével foglalatoskodik, Sopronban élő állatorvos fiával és érettségi előtt álló unokájával tölti a hétvégéket.
Beküldés dátuma: 2013. 03. 06.
-
A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékeztek Csornán
A doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést Csorna Város Önkormányzata, a Premontrei Prépostság és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület a csornai Jézus szíve templom déli oldalánál lévő emlékműnél.
-
A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékeztek Csornán
A doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést Csorna Város Önkormányzata, a Premontrei Prépostság és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület a csornai Jézus szíve templom déli oldalánál lévő emlékműnél.
-
A doni katasztrófa emléknapja Beleden
Megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartottak a beledi II. világháborús emlékműnél. A 83 évvel ezelőtti eseményeket Árvai Eszter művelődésszervező idézte fel, majd ünnepi köszöntője után a 17.
-
Megemlékezés Kapuváron a doni áttörés évfordulója alkalmából
Emléktúra, kiállítás megnyitó, koszorúzás, városi megemlékezés, rendhagyó történelemóra Kapuváron.
-
Új év - új kezdet: A Rubato Band koncertje Csornán
A hagyományoknak megfelelően felejthetetlen koncerttel köszöntötte a Rubato Band a 2026-os évet.
-
Összefoglaló Kapuvár 2025-ben tartott utolsó testületi üléséről
Kapuvár város önkormányzatának képviselő-testülete 2025. december 16-án tartotta tavalyi utolsó ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta:
A képviselő-testület – a jövedelemhatárok felemelése miatt – módosította az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 17/2023.