Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Emléktáblát avattak a kapuvári röntgenmúzeumban

A Francia Köztársaság „Akadémia Pálma Rend” Tiszti fokozatával kitüntetett dr. Fornet Béla professzor szerint Boross János a kapuvári röntgenmúzeum létrehozásával és gondozásával a törődésnek és a szakmai lelkesedésnek olyan fokát valósította meg, amellyel ma már csak ritkán találkozni. Nemrég emléktáblát avattak a röntgensugár áldozatainak.

Több évig tartó kutatómunka eredményeként 2000. július 1-jén a Lumniczer Sándor Kórház tüdőgondozó intézetének alagsorában nyílt meg a kapuvári röntgenmúzeum, majd Boross János magángyűjteménye 2012-ben került jelenlegi helyére.
A röntgensugár felfedezésének és alkalmazásának magyar áldozatai is vannak. Boross János tudomása szerint hazánkban máshol nem emlékeznek meg arról a tizenegy személyről, akiknek a radiológia máig ható fejlődése köszönhető; ugyanakkor ezek az emberek az életükkel fizettek a felfedezésért. A magángyűjtemény tulajdonosa ezért elhatározta, hogy Kapuváron emléktáblát állítanak a mártíroknak.

A tábla leleplezése után med. habil. dr. Mózsa Szabolcs a magyar klinikai sugárvédelem történetéről beszélt, prof. emeritus dr. Fornet Béla pedig a „Mozaikok a Radiológusok Társasága történetéből” címmel tartott előadást. A nyugdíjas radiológus professzor pályájának kezdetén még nagyon le volt maradva az orvostudomány ezen ága, és csak a röntgengépet használták a gyógyításban. Az elején nagyon keveset tudtak a röntgensugárról, negatív, károsító hatásai is voltak, amelyek csak később váltak ismertté. A ’60-’70-es években bekövetkezett ugrásszerű fejlődés hatására megjelent az első ultrahang készülék, később pedig a számítógépes rétegvizsgáló, ezért az orvosoknak is újra kellett tanulni mindent.
Dr. Fornet Béla megjegyezte: A város vezetése magáénak érzi a röntgenmúzeumot, de szerinte el kell velük azt is fogadtatni, hogy mindez csak az első lépés volt, hiszen hihetetlen, jelenleg valahol megbúvó értékekkel lehetne bővíteni a gyűjteményt.
Boross János végül elmondta: Meg kell becsülni elődeink törekvéseit, hisz nekik köszönhetünk mindent, mert ők rakták le a mai kor vívmányainak alapjait. – Munkásságukat ápolni kell, hogy ne vesszen a feledés homályába – tette hozzá a tüdőgondozó nyugalmazott vezetőasszisztense.

Beküldés dátuma: 2017. 07. 14.

További hírek

  • Csökkenthető a jégkár mértéke

    Erős vidék címmel az országos jégkármérséklő rendszerről tartott tájékoztatót nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győrben.

  • Hűtőház alapkőletétele Csornán

    Hazánk egyik „éléskamrájában”, a Rábaközben működő mezőgazdasági vállalkozások munkájának gyümölcsét szerte az országban élvezik az emberek, ezért a Kormányzat kiemelt feladatának tekinti az élelmiszer ágazattal összefüggő cégek fejlesztését.

  • Tisztelet a falu legidősebb lakóinak

    A nagyszülők a családon belül hatalmas támogatást jelentenek az unokák nevelésében. A mindennapok során nemcsak a betűvetés elsajátításában segédkeznek, hanem példájukon keresztül megmutatják, mit jelent a hit ereje, amely átlendíthet a nehézségeken.

  • Szoboravató a reformáció 500. évfordulóján

    Isten igéje nélkül nincs élet – hangzott a Lutheri reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.

  • „Megújuló Magyarországért” dolgozik az LMP

    Amikor az LMP arról beszél, hogy új rendszerváltásra lenne szükség, nemcsak arra gondolnak, hogy máshogy kellenne állni a gazdaságpolitikához, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, hanem szerintük olyan politikusokra lenne szükség, akik nem tévesztik szem elől, hogy mi az igazi feladatuk a közéletben.