1264-ből valók azok az írásos emlékek, amelyek először tesznek említést a településről. Miután a névadó Edvi családot az akkori rendszer kuláknak minősítette, elhagyták a falut és szétszóródtak a környéken. 2003-ban a képviselő-testület úgy döntött, hogy kiadvány formájában is megőrzi az utókornak Edve történetét.
Imre László a helyben élő

időseken kívül felkereste a Győr és Pápa térségében letelepedett Edvieket, hogy segítsék az adatgyűjtést. A polgármester interjújában örömmel említette a településről készült értékes könyvet. Imre László anyai nagyszülei a téeszesítés idején nem voltak hajlandóak a közösbe adni földjeiket, és a família magángazdálkodásba kezdett. Edve vezetője érettségi után megszerezte a technikusi végzettséget a csornai Csukásban. Növény- és állattenyésztő szakismereteit több munkahelyen kamatoztatta: Páliban közel húsz éven át dolgozott, s jelenleg a szanyi Dózsa Mezőgazdasági Zrt.-nél műszakvezető, mindemellett őstermelői tevékenységet folytat családjával.
Imre László 1994-ben került be a képviselő-testületbe, s megválasztották alpolgármesternek. A korábbi faluvezető halála miatt egy éven át megbízták a polgármesteri teendőkkel is, 2002 óta pedig választáson nyeri el az elöljárónak kijáró széket. - Mikor átvettem a falu vezetését, már nyertünk egy 7 milliós SAPARD-pályázatot - jelezte a sikeres projektet a riportalany, aki hozzátette: Elég nehéz anyagi helyzetben volt a falu, de nem kellett hitelt felvenni az önrészre, s azóta sajnos annyira elhasználódtak az akkor modernizált utak, hogy lassan megint megérnek a korszerűsítésre. A falugondnoki szolgálat busza többet állt a javítóműhelyben, mint amennyit gurult az utakon, ezért gondolt egyet a polgármester és utánanézett a lehetőségeknek: mindössze 20 ezer forinttal kellett

hozzájárulni a szociális alapellátás berkeiben üzemeltetett jármű beszerzéséhez. A gépkocsi manapság is kifogástalan állapotban működik, ezért hozzák-viszik az időseket az egészségügyi intézményekbe. Edve nem számíthat más bevételre, mint az állami normatíva, de kevés pénzt kell fordítani a működésre, az összeg egy részét átcsoportosítják a fejlesztésre: közel 20 millió forintból (a hitelt önrésszel kiegészítve) felújították az utakat és a járdákat. Azóta visszafizették a felvett kölcsönt, így jelenleg az önkormányzat helyzete stabil. A félretett tartalékot a falufejlesztési elképzelések megvalósítására szánják. A közösségi tér kialakítására elnyert pályázati pénzt a régi csarnok átalakítására fordítják: edzőteremnek és társalgónak építik át.
Közadakozásból sikerült a második világháborús hősöknek emléket állítani, és ezzel egyidejűleg rendbe tették az addig elhanyagolt területet. Imre László kezdeményezésére a közterületet - a tragikus körülmények között elhunyt volt polgármester után - Gacs Ferenc-emlékparknak nevezték el. Régen a központ a két templom közé esett, ezért Edve falufejlesztési tervei között szerepel e tér felújítása is. Közel tízmilliós pályázati forrásból parkosított kerékpáros pihenőhelyet szánnak ide.
A község utolsó sikeres projektje egyébként a ravatalozó felújítása volt, ugyanakkor többen lélekharangot is szerettek volna felállíttatni a temetőben. Egy őrbottyáni harangöntő elvállalta a munkát, így 2010-ben az elhunytak méltó búcsúhelyével együtt közadakozásból ezt is felavathatták. A harangláb azért kuriózum, mert a helyiek elképzelésére, edvi műhelyben készült. A megmaradó forintokból pedig a temető bejáratához új kaput állítottak fel. Ezenkívül szeretnék a faluház tetőzetén a tájidegen hullámpalát lecserélni, valamint a következő évek feladata lesz a nyílászárók korszerűsítése.
Edvén régóta keresték a megfelelő megoldást a kábeltévére, de jó ideig nem akadt olyan rendszer, amelyre nyugodt szívvel rácsatlakozhattak volna. A szomszéd településsel együtt a csornai székhelyű Molnár Kft.-ben találták meg azt a kivitelezőt, amely a kis faluban is lehetővé tette a legmodernebb komplex szolgáltatást: televíziót, rádiót, internetet és telefont.
- Mindig csak annyit tudunk fejleszteni, amennyi pénzünk van, próbálunk takarékoskodni, jól gazdálkodni - fogalmazott a polgármester. Az edveiek megmaradt forintjaikat pályázati forrással egészítik ki, így lassanként előbbre jutnak. A letelepülőket különösebben nem tudják támogatni, egyébként is inkább az elvándorlás a fő probléma, mert megakadályozására még nem találtak biztos alternatívát. Imre László abban bízik, ha elkészül az új 86-os főút, akkor Beled városi szerepe felértékelődik, amely a közeli falut is magával húzza. Imre László hangsúlyozta: képviselő társaival azon vannak, hogy az Edvén élők ne érezzék hátrányát a falusi környezetnek, inkább előnyük származzon a vidéki életből. Nem utolsó szempont, hogy a község katasztrófáktól mentes, csendes, nyugodt helyen található.
Beküldés dátuma: 2011. 04. 06.
-
Területi és megyei sportversenyeken a beledi diákok
Török Jeanette a Rábaközi Médiacentrumnak rendszeresen beszámol a Beledi Általános Iskola sportéletéről.
-
Több fontos napirendi pontot tárgyalt a csornai képviselő-testület
Csorna Város Önkormányzatának képviselő-testülete júniusi ülésén elfogadta a 2025. évi költségvetés negyedéves módosítását, mely a január 1-jétől április 30-áig terjedő időszak átvezetéseit tartalmazza.
-
Kiállítások a 20. Beledi Pünkösdi Fesztiválon
Beleden sok éve hagyomány, hogy a pünkösdi fesztivál alkalmával a helyi művelődési házba várják a kultúrakedvelő közönséget.
-
Osztrák diákok Kapuváron
A Kapuvár Térségi Általános Iskola június közepén fogadta az ausztriai Bernstein és Lockenhaus településről érkező küldöttséget.
-
Ünnepélyes szalagátvágás a 20. Beledi Pünkösdi Fesztiválon
Beleden régóta szokás, hogy nem tartanak ünnepélyes szalagátvágást minden egyes elkészült fejlesztés után, hanem a pünkösdi fesztivál ünnepi perceiben kerítenek sort a beruházások szimbolikus átadására és köszöni meg a város a közreműködők munkáját.