felemelkedéséért. Kemenesiné Huszár Margit a döri iskolában kezdte pályafutását, majd a csornai Rákóczi-iskola igazgatójaként vonult nyugdíjba. - Én Dörben lettem azzá, aki vagyok - vallott aktív időszakáról a pedagógus. Hencz Jánosné mindvégig a döri iskolában nevelte a gyerekeket, és jó emberismeretét, valamint tudását tagiskola-vezetőként és igazgatóként kamatoztatta. - Az oktató-nevelő munka mellett együtt lélegeztünk a falu közösségével - fogalmazott a felszólaló. Varga Lászlóné nemcsak az alsósokkal, de a nagyobb gyerekekkel is foglalkozott. Számára olyan fontos volt ez az intézmény, hogy szinte az egész életét jelentette, hiszen jómaga is itt sajátította el a betűvetést, később pedig gyakorló tanítóként tért vissza. A döri iskola első és egyetlen munkahelye lett. Csapóné Pénzes Ibolya diplomás ápolónő, aki a csornai kórházban dolgozik. A volt diák szerencsésnek tartja magát, mert családjából három generáció is ebben az iskolában fejezhette be a nyolc osztályt. Dombos Dénesné a döri oktatási egység utolsó igazgatója volt, s mióta megszűnt az intézmény, a csornai Széchenyiben tanít. A nevelő hálás a sorsnak, hogy több mint három évtizeden át gyakorolhatta hivatását Dörben. 
fel az egyházi énekeket a kéziratos könyvbe. A hazai kultúrtörténet eme különleges példányának szerzője elsőként rögzítette írásban Szent István Ah, hol vagy magyarok kezdetű sorait, melyet később Kodály Zoltán is megzenésített. A kormányzó perjel a könyv mai folytatásának tekinti Szalay Béla nyugalmazott döri iskolaigazgató nemrég elkészült kiadványát. A régi szóval “oskolamester”, valamint az iskola volt tanítója, óraadó tanára beszéddel készült az ünnepségre, de azt mégsem olvasta fel, hisz az előtte szólók már elmondták a lényeget. Bejelentette: sok embernek tartozik köszönettel azért, hogy közel nyolcvan esztendős korában elkészíthette a Dör iskolája című kötetet, mely a település több száz évre visszatekintő oktatási, kulturális és társadalmi berendezkedését írja le, s mellette megemlíti az ezer esztendős magyar iskoláztatás történetét is. Szalay Béla a döri iskoláról 1964-ben készített tanulmányát sosem publikálta, de az anyaggyűjtésben hasznos segítségére volt rokona, egyben a győri püspöki levéltár akkori igazgatója. Ezenkívül számos feljegyzésre bukkant a helyi egyházi évkönyvekben. A községi iratok csak a ‘20-as, ‘30-as évektől foglalkoztak az iskolával - mondta a szerző -, viszont a korábbi iskolaszéki feljegyzések sok értékes dolgot árulnak el a témáról, az utolsó fél évszázadot pedig maga az író is átélte.
A bátor nőkre és férfiakra, a márciusi ifjakra emlékeztek Csornán
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján városi megemlékezést tartottak Csornán, a Petőfi-szobornál.
A bátor nőkre és férfiakra, a márciusi ifjakra emlékeztek Csornán
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján városi megemlékezést tartottak Csornán, a Petőfi-szobornál.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek Beleden
A szabadság, az összetartozás és a hazaszeretet olyan értékek, amelyek nélkül egy nemzet sem lehet igazán erős – hangsúlyozta Csóka Gergely a beledi tornacsarnokban rendezett városi ünnepségen.
Ünnepi megemlékezés Kapuváron
A történelem számtalanszor igazolja a mondást, miszerint minden sikeres férfi mögött ott áll egy erős nő – fogalmazott Gyopáros Alpár az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepségen.
Dr. Ruzsicska Tibor 65 éve a gyógyítás szolgálatában
Dr. Ruzsicska Tibor pályafutásának kezdete óta rengeteget változtak a szakmai körülmények, és alakult az emberek életfelfogása, de a főorvos 65 évvel ezelőtti diplomaosztója óta valami mégis állandó: úgy érzi, tevékeny, alkotó emberként élete végéig képeznie kell magát.
Zökkenőmentes tanévkezdés, magabiztos folytatás a kapuvári 1/b-ben
Vargáné Bakó Bernadett nagyon örült annak, hogy a mostani elsősök úgy érkeztek az iskolába, hogy egyikük se tudott írni és olvasni, így egyenlő esélyekkel kezdték meg tanulmányaikat az általános iskolában.