Az idei esztendő újabb kihívások elé állította a kulturális intézményeket, de a közgyűjtemények újult erővel, lelkesedéssel és ötletekkel próbálnak úrrá lenni a nehézségeken. Szalayné Galambosi Tímea igazgató köszöntője után dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester méltatta a Csorna 50 éves születésnapja alkalmából készült kiadványt, melynek bemutatóján Szalay Balázs történész vállalta a moderátor szerepét.
– Ma ünnepelni jöttünk, a múzeumok egyik legnagyobb ünnepére, a Múzeumok Őszi Fesztiváljának rendezvényére, melynek keretében bemutatjuk intézményünk legújabb kötetét, Bencsicsné Aszt Ágnes könyvét – fogalmazott Szalayné Galambosi Tímea Múzeumok Őszi Fesztiválja csornai rendezvényén, mely alkalomból ismertette a Magyar Géniusz program által kínált lehetőségeket. A Csornai Múzeum kihasználta ezt és két pályázaton indult: Az intézmény bemutatja két műtárgyát azon az országot bejáró vándorkiállításon,
mely december 30-áig tekinthető meg a győri Esterházy-palotában. A múzeum másik vállalásában pedig megírta és kiadta a „Csorna - Népes magyar mezőváros egy kies rónavidéken...” című kismonográfiát.
Szalayné Galambosi Tímea elmondta, hogy intézményvezetőként mit jelent számára a nemrég megjelent kiadvány. Úgy érzi, sikerült a célt teljesíteni, mert a szélesebb nagyközönség érdeklődésére is számot tartó, tudományos igényű helytörténeti alapművel gazdagodott a város.
A Bencsicsné Aszt Ágnes muzeológus vezetésével összeállított kötetről dr. Bónáné dr. Németh Katalin mondta el gondolatait.
– A könyv 50 éves városunkat köszönti, évezredekre visszatekintve, feldolgozva identitáspontjainkat, megfogalmazva kötődésünket – hangsúlyozta Csorna polgármestere. Véleménye szerint hű képet alkot a városról a kiadvány, mely a település története mellett az itt lévő intézmények sorsát is bemutatja.
A város elöljárója a folytatásban arról beszélt, hogy legyen bármily felemelő és ünnepi ez az alkalom, szót kell ejteni a hétköznapokról is, melyek egyre nehezebben tervezhetőek.
– Az intézmények működéséhez szükséges minimális feltételeket önkormányzatunk az intézményvezetőkkel együtt dolgozva igyekszik megteremteni. Nem hagyhatjuk, tehát nem is hagyjuk. hogy a könyvben is megemlített oktatási, szociális és kulturális intézmények ténylegesen lezárásra kerüljenek – szögezte le Csorna polgármestere, majd hozzáfűzte: Az elemi létfenntartásnál sokkal többről szól az élet, ezért a léleknek és a szellemnek is szüksége van a feltöltődésre. Be kell látni, hogy eleink is számos problémával szembesültek, hiszen az ünnepi pillanatoknál sokkal tovább tartottak a szürke hétköznapok.
Bencsicsné Aszt Ágnes könyve arról szól, ha voltak is az elmúlt 12 ezer évben nehézségek, megingások, Csorna sosem vált lakatlanná, mert az itt élők számára ez jelentette az igazi otthont. Dr. Bónáné dr. Németh Katalin beszéde végén a helyiek figyelmébe ajánlotta a könyvet: – Olvassák, használják, a múlt tanulságaiból erőt nyerve dolgozzanak velünk együtt a következő, még meg nem írt fejezeteken, Csorna jövőjéért.
A „Csorna - népes magyar mezőváros egy kies róna vidéken...” című könyv bemutatóján részt vettek a helyi és környékbeli oktatási-nevelési és szociális intézmények vezetői, munkatársai, a civil szervezetek képviselői, valamint részvételével megtisztelte a programot dr. Csapláros Andrea a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke.
A rendezvényen közreműködött Molnár Levente, a csornai Kerényi György Alapfokú Művészeti Iskola gitártanára, valamint Völcsey Anna, a Soproni Szakképzési Centrum Hunyadi János Technikum 9. osztályos diákja.
Oldottság és szabadság - mindez múzeumi környezetben, persze bizonyos szabályok betartása mellett.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.