Beledi és csornai intézmények vettek részt a szakkörökön és foglalkozásokon

Csornáról, Szombathelyről és Budapestről érkeztek a vendégek a beledi zárókonferenciára, melyen természetesen a helyi szakemberek is megjelentek. Tompáné Balogh Máriához közel áll a tanítás, hiszen huszonnégy éven át oktatta a diákokat, majd iskolaigazgatóként fejezte be ezt a fajta munkáját. Beled polgármestere azóta is a szívén viseli azokat a pályázatokat, amelyekkel a képzések színvonalát tudják emelni.

Beled és Csorna együttműködését hozta az egész életen át tartó tanulás jegyében meghirdetett, két esztendőn át zajló projekt.
A Csornai Városi Művelődési Központ és Könyvtár konzorciumi partnerként vett részt a 79 millió forintos TÁMOP-os pályázaton. Belednek megközelítőleg 48 millió forint jutott, melyen a Mikrotérségi Általános Művelődési és az Egyesített Szociális Központ osztozott. A támogatásnak köszönhetően programjaikba sok diákot és felnőttet vontak be. Megszervezték a fiatalabbak anyanyelvi és matematikai tehetséggondozását, továbbá a képzések közt szerepelt a nyilvános beszédre való felkészítés. A megszólalással küszködő gyerekeket logopédus szakember segítette, és külön foglalkoztak az egyes témák iránt érdeklődő diákokkal a  készség- és képességfejlesztő szakkörökön. A projekt jóvoltából a tanulók életmód, valamint angol és német táborban voltak. Tompáné Balogh Mária azokról a nem kötelező tevékenységekről is beszélt, amelyek új színfoltot vittek a tanulók életébe. Az ifjúsági összejöveteleken, non-stop hétvégi rendezvényeken a felnőttek is jól érezték magukat, a tréningeken pedig kipróbálhatták a feledésbe merülő szakmák közül a szövést, a bőrözést, a gyertyakészítést, valamint a csuhé-, és szalmatárgyak előállítását.
Némileg egymásnak ellentmondó, hogy a munkanélküliség mellett betöltetlen álláshelyek vannak Beleden – jegyezte meg a polgármester. A projekt során hathatós segítséget kaptak a kapuvári munkaügyi kirendeltségtől. Szintén a mai kor problémáját tükrözi a közoktatás és a család kapcsolata. A gond abból keletkezik, ha merőben mást hall a gyerek otthon és az iskolában. A pályázat megvalósítása során olyan témák is előkerültek, amelyek a diákok kötelezettségeire hívták fel a figyelmet.

A pedagógusok úgy tapasztalták, hogy a gyerekek szívesen részt vesznek azokon a rendezvényeken, amelyek alkalmat adnak a kutatásra és kísérletezésre.
Sárközi Erika pedagógus a német nyelvi tábor szervezésében és lebonyolításában közreműködött, valamint a tizenkét alkalomból álló természettudományos szakkört vezette kolléganőjével, Ágostonné Hajnali Csillával. Olyan több tantárgyat érintő, szerteágazó kísérleteket végeztek a gyerekek, amelyekre a tanórákon általában nem marad idő. A tanulók a kötetlen foglalkozásokon szerzett gyakorlati ismereteiket jól hasznosíthatják a fizika-, a kémia-, a biológia-, a földrajz- és technikaórán.

A formális oktatást erősíti a másik két tanulási forma, melyek szerepe napjainkban egyre inkább előtérbe kerül.
Mórocz Ildikó projektmenedzser ismertette a közoktatás és a közművelődés eszközeivel történő, 2008-ban meghirdetett kétéves projekt részleteit. A gyermek és ifjúsági korosztály mellett a felnőttek is részt vettek a formális képzést támogató (szervezett, bizonyítványt adó képzésen) nonformális (tanuló jogviszonyt nélkülöző, oktatási rendszeren kívüli oktatáson) és informális (spontán ismeretszerzéssel járó) tanulási programokban. Az egész életen át tartó tanulás folyamatába a közművelődési intézmények közreműködésével vonták be a hátrányos helyzetű csoportokat. A projektmenedzser megállapította: A programok hatása hosszabb távon érvényesül, mert a részt vevő gyermekek jobb iskolai eredményre számíthatnak, és kevésbé morzsolódnak le a hagyományos oktatásból, valamint a felnőttek körében természetessé válik az iskolarendszeren kívüli képzés.