Gyopáros Alpár az elmúlt három évben végrehajtandó legnehezebb kormányzati feladatnak az adósságcsapdától való megszabadulást nevezte. Az államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2010-re – Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon „áldásos” kormányzásának köszönhetően – felkúszott 82 százalék környékére, ezért az Orbán-kormány egyik legfontosabb célja lett a külső adósságtól való megszabadulás. Az országgyűlési képviselő szerint a hatalmas összegre nem úgy kell gondolni, mint távoli, elvont dologra, mely nem befolyásolja különösebben az emberek életét, hisz a magyar adófizetők pénzéből kerül törlesztésre.
– A másik komoly tehertétel a családok eladósodása, melynek legszembetűnőbb példái a devizahitelesek. Utóbbiak száma szintén 2002 és 2010 között ugrott meg – tette hozzá Gyopáros Alpár. Véleménye szerint az otthonteremtőknek ebben a ciklusban nem volt más választása, mint a bizonytalan végkimenetelű banki hitelkonstrukciók igénybevétele. Az akkori kormányzatok mégcsak meg sem próbálták megvédeni az embereket a devizaátverésektől. Az Orbán-kormány segítő kezet nyújtott a bajbajutottaknak: ilyen volt az árfolyamgát-rendszer bevezetése, az előtörlesztés és a kilakoltatási moratórium többszöri meghosszabbítása is, legújabban pedig előkészítés alatt áll a devizahitel-szerződések tartalmi módosításának jogszabályi környezete. A vállalkozók sincsenek könnyebb helyzetben, mert önerő nélkül nem kaphattak hitelt, vagy kedvezőtlen konstrukcióval jutottak kölcsönhöz. Az önkormányzatok jelentős része szintén nagy adósságot halmozott fel. A mostani kormány megszüntette azt a szocialista regnálás ideje alatt bevezetett rossz gyakorlatot, hogy egyre több feladattal terhelte a helyhatóságokat, míg azokhoz forrást nem társított.
Az országgyűlési képviselő választókörzetéhez immáron 75 település tartozik, melyek vegyes képet mutatnak az eladósodás szempontjából, sőt, az egészen kicsiktől a nagyobb településekig többnek egyáltalán nincs tartozása. A legnagyobb adósságot felhalmozó községek listájának élén Kóny áll; ez 174 millió forintot jelent, ami több mint kétszerese Tét és Beled városok együttes tartozásának. Minden egyes kónyira vetítve – a csecsemőtől az aggastyánig – 64.418 Ft külső adósság jutott – hangzott az interjúban. Gyopáros Alpár tisztában van azzal, hogy a polgármesterek és képviselő-testületek politikai hovatartozástól és vérmérséklettől függően különböző módon fogják kezelni a bizonyságleveleket, de akárhogy is reagálnak, a községek és városok szempontjából egyaránt nagyon fontos az adósság átvállalása. A riportalany az interjúban arról is beszélt, hogy az adósságkonszolidációban érintett települések a miniszterelnök aláírásával ellátott tanúsítványt kaptak, illetve kapnak hamarosan. Gyopáros Alpár tisztelete jeléül személyesen kívánja átadni az érintetteknek a bizonyságleveleket, ezért ez a folyamat eltarthat kis ideig. Hogy a megfontoltabban gazdálkodó, hitel nélkül működő helyhatóságok se érezzék magukat rosszul, a Kormány számukra is kidolgoz egy olyan célzott támogatási konstrukciót, mely valószínűleg pályázati formában fogja fejlesztéseiket előmozdítani.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium utasítására megyei útügyi biztosokat neveztek ki nemrég. A megbízatás december közepéig tart – tudtuk meg Gyopáros Alpártól, aki úgy gondolja, hogy megyénkben azért rá esett a választás, mert az elmúlt években sokat foglalkozott az „útügyekkel”és egyeztetett a témában a különféle szakmai fórumokkal. A biztos jelezte: feladata elsősorban nem a gyorsforgalmi utak építésére, hanem az alacsonyabb rendű utak, illetve mellékúthálózatok felújítására vonatkozik. – Nem mondok újat a tévénézőknek azzal, hogy az utak teljes felújítására volna szükség, nem pedig a toldozgatására-foldozgatására. A kátyúzás csak ideig-óráig segít. A probléma abból is fakad, hogy a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok nagyszabású útépítési programjai (állami és magánszféra közös útépítési vállalkozása, melyben az állam komoly kötelezettségeket vállal hosszútávú finanszírozásra) terhes örökséget hagytak hátra jelen korunkra. A több mint 30 ezer kilométernyi országos közúthálózatra fordítható karbantartási-fejlesztési összeg éves szinten 100 milliárd forint, de ennek nagy része a korábbi kötelezettségvállalások finanszírozására megy el.
Beküldés dátuma: 2013. 08. 21.
-
Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején
Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást.
-
Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején
Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást.
-
Megyei Széchenyi iskolák találkozója Csornán
1995-ben Kajos László egykori iskolaigazgató, valamint Gecsei Edit nyugalmazott magyartanár kezdeményezésére tartották meg először a Széchenyi nevét felvett intézmények megyei találkozóját, melyet a közösségteremtés, a hagyományápolás, és a kulturális programok megrendezése céljából hozták létre.
-
Széchenyi iskolák évről évre visszatérő rendezvénye
A Kapuvár Térségi Általános Iskola diákjai és pedagógusai is részt vettek a nagy múltra visszatekintő megyei Széchenyi iskolák találkozóján, melyre 2022-ben Csornán került sor.
-
Több év kihagyás után ismét megrendezték a Beledi Pünkösdi Fesztivált
A beledi pünkösdi fesztivál intézménnyé nőtte ki magát, ezért az önkormányzatnak nemcsak feladata, hanem kötelezettsége is vigyázni rá, ezért a jövőben is meg fogják rendezni – fogalmazott Major Jenő.
-
Emlékezetes, élményekkel teli gyermeknap Kapuváron
Színvonalas, látványos, sokféle játékelemet felvonultató gyermeknapot tartottak Kapuváron. A megszokott, közkedvelt programok mellett a szervezők minden évben szolgálnak valami újdonsággal a kicsiknek és a nagyoknak.