Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Az ország adóssága minden egyes állampolgárt érint

Gyopáros Alpár az elmúlt három évben végrehajtandó legnehezebb kormányzati feladatnak az adósságcsapdától való megszabadulást nevezte. Az államadósság nemzeti össztermékhez  viszonyított aránya 2010-re – Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon „áldásos” kormányzásának köszönhetően – felkúszott 82 százalék környékére, ezért az Orbán-kormány egyik legfontosabb célja lett a külső adósságtól való megszabadulás. Az országgyűlési képviselő szerint a hatalmas összegre nem úgy kell gondolni, mint távoli, elvont dologra,  mely nem befolyásolja különösebben az emberek életét, hisz a magyar adófizetők pénzéből kerül törlesztésre.
– A másik komoly tehertétel a családok eladósodása, melynek legszembetűnőbb példái a devizahitelesek. Utóbbiak száma szintén 2002 és 2010 között ugrott meg – tette hozzá Gyopáros Alpár. Véleménye szerint az otthonteremtőknek ebben a ciklusban nem volt más választása, mint a bizonytalan végkimenetelű banki hitelkonstrukciók igénybevétele. Az akkori kormányzatok mégcsak meg sem próbálták megvédeni az embereket a devizaátverésektől. Az Orbán-kormány segítő kezet nyújtott a bajbajutottaknak: ilyen volt az árfolyamgát-rendszer bevezetése, az előtörlesztés és a kilakoltatási moratórium többszöri meghosszabbítása is, legújabban pedig előkészítés alatt áll a devizahitel-szerződések tartalmi módosításának jogszabályi környezete. A vállalkozók sincsenek könnyebb helyzetben, mert önerő nélkül nem kaphattak hitelt, vagy kedvezőtlen konstrukcióval jutottak kölcsönhöz. Az önkormányzatok jelentős része szintén nagy adósságot halmozott fel. A mostani kormány megszüntette azt a szocialista regnálás ideje alatt bevezetett rossz gyakorlatot, hogy egyre több feladattal terhelte a helyhatóságokat, míg azokhoz forrást nem társított.
Az országgyűlési képviselő választókörzetéhez immáron 75 település tartozik, melyek vegyes képet mutatnak az eladósodás szempontjából, sőt, az egészen kicsiktől a nagyobb településekig többnek egyáltalán nincs tartozása. A legnagyobb adósságot felhalmozó községek listájának élén Kóny áll; ez 174 millió forintot jelent, ami több mint kétszerese Tét és Beled városok együttes tartozásának. Minden egyes kónyira vetítve – a csecsemőtől az aggastyánig – 64.418 Ft külső adósság jutott – hangzott az interjúban.  Gyopáros Alpár tisztában van azzal, hogy a polgármesterek és képviselő-testületek politikai hovatartozástól és vérmérséklettől függően különböző módon fogják kezelni a bizonyságleveleket, de akárhogy is reagálnak, a községek és városok szempontjából egyaránt nagyon fontos az adósság átvállalása. A riportalany az interjúban arról is beszélt, hogy az adósságkonszolidációban érintett települések a miniszterelnök aláírásával ellátott tanúsítványt kaptak, illetve kapnak hamarosan. Gyopáros Alpár tisztelete jeléül személyesen kívánja átadni az érintetteknek a bizonyságleveleket, ezért ez a folyamat eltarthat kis ideig. Hogy a megfontoltabban gazdálkodó, hitel nélkül működő helyhatóságok se érezzék magukat rosszul, a Kormány számukra is kidolgoz egy  olyan célzott támogatási konstrukciót, mely valószínűleg pályázati formában fogja fejlesztéseiket előmozdítani.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium utasítására megyei útügyi biztosokat neveztek ki nemrég. A megbízatás december közepéig tart – tudtuk meg Gyopáros Alpártól, aki úgy gondolja, hogy megyénkben azért rá esett a választás, mert az elmúlt években sokat foglalkozott az „útügyekkel”és egyeztetett a témában a különféle szakmai fórumokkal. A biztos jelezte: feladata elsősorban nem a gyorsforgalmi utak építésére, hanem az alacsonyabb rendű utak, illetve mellékúthálózatok felújítására vonatkozik. – Nem mondok újat a tévénézőknek azzal, hogy az utak teljes felújítására volna szükség, nem pedig a toldozgatására-foldozgatására. A kátyúzás csak ideig-óráig segít. A probléma abból is fakad, hogy a 2002 és 2010 közötti  szocialista kormányok nagyszabású útépítési programjai (állami és magánszféra közös útépítési vállalkozása, melyben az állam komoly kötelezettségeket vállal hosszútávú finanszírozásra) terhes örökséget hagytak hátra jelen korunkra. A több mint 30 ezer kilométernyi országos közúthálózatra fordítható karbantartási-fejlesztési összeg éves szinten 100 milliárd forint, de ennek nagy része a korábbi kötelezettségvállalások finanszírozására megy el.
Beküldés dátuma: 2013. 08. 21.

Kapcsolódó hírek

További hírek