Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Az iskola történetének megírásán töri a fejét

A közelmúltban “Csorna Szolgálatáért” díjjal kitüntetett, a szakmunkásképzőt huszonegy esztendőn át  igazgató Kertész Károly élete nagy fordulópont előtt áll: több évtizednyi munka után a nyugdíjasok társadalmát fogja gyarapítani. Csak reméli, hogy elképzeléseinek megvalósításához lesz elég energiája, melynek jelentős részét – a tervezett utazások mellett – a négy unokájával töltött programokra szánja.
Hogy miért éppen ezt a szép, de göröngyökkel teli pályát választotta? Szülei más foglalkozást űztek, de azért volt szakmabeli a családban, mert a dédnagyapa például kántortanítóskodott annak idején. Volt tanárai szintén arra inspirálták, hogy pedagógus legyen, továbbá egészen fiatal korában megnyilvánuló, nagyfokú gyermekszeretete ösztönözte e hivatás gyakorlására. A győri tanítóképző főiskolán végzett nevelő első fél évét Babóton töltötte, majd átkerült a Rákóczi jogelődjéhez, az akkori 2-es számú általános iskolába, ahol a felsősöknek biológiát és testnevelést  oktatott. Utóbbi tárgyból a pécsi tanárképzőn szerzett képesítést. Három és fél évig tartó pártbizottsági közreműködését apró kitérőnek nevezte, de akkor sem szakadt el teljesen a hivatástól, mert az oktatásügyekkel foglalkozott. Hogy tanítás iránti olthatatlan vágyát enyhítse, óraadó lett a 408-as Ipari Szakmunkásképzőben, ahol heti kétszer szaktárgyaira helyezte a hangsúlyt. Ezt követően pályázatot adott be a főállású testnevelői státuszra, s miután önállósult az intézmény, megkapta az igazgatóhelyettesi pozíciót is. Kovács Gyula akkori vezető hirtelen halála következtében Kertész Károlyt bízták meg az iskola irányításával. A rendszerváltás utáni képviselő-testület jóváhagyta az igazgatói székre pályázó pedagógus jelentkezését, aki öt évre szóló kinevezést kapott. Mandátumának lejárta után egészen mostanáig, minden újraválasztáskor sikerült elnyernie a tantestület, valamint az önkormányzat bizalmát. Egy cikluson át maga is tagja volt a csornai helyhatóságnak, ezért bepillantást nyert a település működtetésébe. Jobbító szándékkal nyúlt hozzá a város oktatásügyéhez, de nem minden alakult az elvárásai szerint.
Az iskola életében az eltelt két évtized alatt sok olyan változás történt, melyhez  kollégáival mindig alkalmazkodniuk kellett. – Ez alatt az időszak alatt – a gazdasági kihívásokhoz igazodva – azért mindig sikerült olyan szakmára képezni a hozzánk jelentkező tanulókat, amellyel megnyugtatóan el tudtak helyezkedni – fogalmazott a volt igazgató. A csornai Kossuth-iskola nem számít a nagy intézmények közé, melynek egyik előnye, hogy könnyen nyomon követhető a végzett diákok sorsa. Kertész Károly ha visszaforgathatná az idő kerekét, akkor előbb indítaná el kollégáival a szakács és a cukrász képzést.  Kudarcnak érzi, hogy az utóbbi időkben nem sikerült bevezetni a hegesztők oktatását. – Akkor lesz a szakmáknak megfelelő becsülete Magyarországon, ha kialakulnak az iparos generációk – tette hozzá a pedagógus.
Kertész Károlyhoz szinte hozzánőtt a negyvenöt perces munkarend. Valószínű, teljesen nem lesz képes elszakadni az iskolától, de ráerőltetni sem akarja magát volt kollégáira. Ha szükség lesz szakmai tapasztalataira és hívják, nem mond nemet. Beküldés dátuma: 1970. 01. 01.

Kapcsolódó hírek

  • A fiatalok megváltozott igényeihez kellene igazítani a falusi életet

    Babót az elöregedő települések közé tartozik, ezért a fiataloktól remélik a fennmaradást. A beköltözőket alkalmanként százezer forinttal segítik, továbbá a családoknak beiskolázási segéllyel és óvodakezdési támogatással próbálják vonzóbbá tenni a vidéki életet.

További hírek