Radó Tamás szerint két dolog szükséges ahhoz, hogy valaki jól érezze magát új helyén: Miközben a korábbi közösség tagjai szabadon
engedik szellemi vezetőjüket, szeretettel gondolnak az együtt töltött évekre, a befogadó közösség pedig nyitott szívvel várja a plébánost.
Hatvanadik születésnapján köszöntötték nemrég Kapuvár plébánosát, aki szülővárosában, a soproni Szent István-templomban keresztelkedett annak idején. Radó Tamást 1978-ban szentelték pappá. A hűség városában tizenegy éven át látta el a segédlelkészi feladatokat, majd a káplánt két esztendőre Lébénybe helyezték át. A győri Szent Imre-templomban tizenhét esztendőt töltött, 2007 óta pedig Kapuváron teljesít szolgálatot. Elmondása szerint az első naptól kezdve otthon érezte magát a városban. Elődje, Kapui Jenő atya megkönnyítette neki a beilleszkedést, ezenkívül sok segítséget kapott Dukai Miklóstól, az egyházközség világi elnökétől és a plébánia összes dolgozójától.
A katolikus pap korábban is tapasztalta, hogy ahol az iskola és a szülők együtt tudnak dolgozni az egyházzal, ott a gyerekkel nincs probléma, mert mindenki egyformán próbál segíteni a másiknak.
– Kapuváron az egyházközség és a város kapcsolata korábban is gyümölcsöző volt, hiszen egymás nélkül nem tudunk semmit sem tenni. A templom az önkormányzat kezdeményezésére újult meg a városközponti rehabilitációs program keretében. A templom belső megújítása a hívek nagy áldozatába kerül, és nagyrészt az ő figyelmüknek köszönhető – fogalmazott Radó Tamás.
A plébános számvetést nem készített a kerek évforduló kapcsán, mivel mindennap megteszi, ami elvárható tőle, ráadásul örömmel látja el hivatását. Feladatköre változatos, annak pedig különösképpen örül, hogy részesül az egyének mindennapi életéből. Radó Tamás úgy látja, hogy ma is szükség van a papokra. A kapuvári plébános születésnapja alkalmából azt kívánta a híveknek, hogy hozzá hasonlóan éljék meg az évtizedek múlását. Lehet, hogy utólag néhány dolgon javítana, de ez szerinte inkább lelkiismeret kérdése, és ha újra kezdhetné, nagyjából ugyanígy cselekedne.
Értékteremtő időutazás a családfakutatás
Hazánkban tizennyolc általános és középiskolai tanár kapott arra lehetőséget, hogy idén februárban az ELTE-n tegye közkinccsé módszertani és tudományos eredményeit.
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
Friss lendülettel és új vezetővel kezdte meg idei munkáját a nyugdíjasklub
Csupa szív, lelkes emberek alkotják a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjasklubot, de tavaly a megszűnés réme fenyegette az összeszokott kis csapatot, mert egyikük sem vállalta az egyesület vezetését, sőt még a városban sem találtak erre megfelelő személyt.
I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál
Százhuszonhét hátasló, tizenegy fogat és több mint százötven jelmezes vett részt az első alkalommal megrendezett farsangi lovas fesztiválon, mely nemcsak a rábaközieket mozgatta meg: az ország különböző pontjáról érkeztek lovasok, hogy részt vegyenek a téltemető kavalkádon.
Értékteremtő időutazás a családfakutatás
Hazánkban tizennyolc általános és középiskolai tanár kapott arra lehetőséget, hogy idén februárban az ELTE-n tegye közkinccsé módszertani és tudományos eredményeit.
Fogászati kezelőegységet adtak át Bágyogszováton
A fiatalok szívére nem lehet hatni, így később is előfordulhat, hogy szülőfalujukon kívül találja meg őket a szerelem, ezért valamelyik nagyvárosban képzelik el a jövőjüket.
