A grundokon mezítláb, vagy a salakpályán szegecses cipőben rúgták a labdát a „békeidőkben”, mégis élvezték a játékot. A mostani fiatalokat sokkal nehezebb elcsábítani az edzésekre, s mellette a nézőszám is fokozatosan csökken – mesélte az egykori megyei első osztályú csapat edzője.
Molnár József tehetségére a csornai „fiú iskolában” (mai Széchenyi) figyelt fel Lipovits Károly testnevelő tanár. Az általános iskolást kezdetben az atlétika vonzotta. Igyekezete nem maradt eredménytelen, hiszen eljutott a járási és megyei versenyekre. Hideg Pál, Antal Árpád, Toma Pál, Márkus Miklós, Pintér János egykori csapattársak társaságában kellemes három hetet töltött a csillebérci táborban, ahol szinte kinyílt számukra világ. Itt ismerkedett meg Németh Miklós későbbi gerelyvető olimpikonnal is.
Ipari tanuló korában a település apraja-nagyja a vásártéren rúgta a labdát. Molnár József ismerősei invitálására csatlakozott az alkalmi focicsapathoz, akikkel több éven át játszott. 1976 után az ificsapat intézője lett, és szép lassan megkedvelte az edzői teendőket. A ’80-as évek elején rá bízták az egyik serdülő csapatot, néhány esztendő múlva pedig a megyei első osztályban játszó csoport élére került. 1993-tól az újonnan alakuló farádi klubnál folytatta a munkát. Büszke, boldog idők következtek, az eredmények sorra beértek, és négy év alatt három osztályt meneteltek felfele a játékosok. A farádi foci fénykorában 300 - 500 néző ment ki a pályára, hogy megnézze kedvenc csapatát. A rangadóknak volt atmoszférája, és a mérkőzések után sem széledtek szét az emberek.
Molnár József 2009-ben fejezte be sportpályafutását, de nagyon sok plusz töltetet adott neki, amikor látta az edzésen részt vevő gyerekeken a lelkesedést. Szerinte az edzőség szakma, amelyet meg kell becsülni. – Az edzések nekem is jót tettek, ezért a mozgás motivált még jó ideig. Jó volt ez így! – tette hozzá az egykori játékos, akinek az atlétika tanította meg, hogy az előbbre jutásért hajtani kell. Szerinte a mostaniakból főleg a tűz hiányzik. A „gyilkosnak” becézett edző mindig a nyerőszériához szeretett volna tartozni, de megtehette, mert az akkori játékosokban volt hozzá kellő akarat. „Meg tudom mutatni, hogy én valaki vagyok” – így gondolkodtak.
Több szempontból is más világ volt akkor, látszott a gyerekeken, hogy szerettek focizni. Talán a szülők akkor követték el a hibát, amikor a számítógép előtt ülő csemetéket elkezdték félteni, és inkább visszatartották őket az intenzív mozgástól. A mostani focisták mentségére legyen, hogy intenzívebb lett körülöttünk minden, így a labdarúgás, mint játék is felgyorsult, s mivel bonyolultabb lett, több edzés és akarat kell a műveléséhez.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.
A padozattól a mennyezetig minden megújult a csornai Széchenyi István Általános Iskola ebédlőjében, mely évtizedek óta a gyermekétkeztetés egyik legfontosabb bástyája a városban.
Mindenkinek megvan a saját stílusa és mintavilága: Fábiánné Domán Hermina az absztrakt geometriát választotta, melyből olyan egyedül-álló alkotások születtek, mint a háromdimenziós papírcsíkok.