– Az óvónőknek kreatívnak kell lenniük, ezért kollégáimmal mindig arra törekedtünk, hogy megszépítsük környezetünket – mesélte Némethné Babos Terézia, aki egy tanfolyamon jött rá, hogy hajlamot érez a szövés iránt. Szerinte a népi mesterségek, az évezredek óta ismert technikák mélyen a vérünkbe ivódnak, de sokszor nem is tudunk róla.
Némethné Babos Terézia 1981-ben került családjával Csornára. A város több óvodájában is dolgozott nyugdíjazása előtt.
Riportalanyunk a kézműves tevékenységhez édesanyjától kapta az indíttatást, aki sokat horgolt, kötött annak idején. Az óvodapedagógust a ’80-as évek közepétől egyre inkább érdekelte a néprajz, amely az óvodai életben is megjelent. A gyerekeket megismertették a népi játékokkal és kismesterségekkel, a népdalokkal és hagyományainkkal. Némethné Babos Terézia ötletére kezdte el a csornai óvoda a Mihály-napi vásárt, vagy a kisze báb égetést, amelyek azóta elterjedtek az iskolákban is.
A gyermekek ízlésformálásába a kreatív tevékenység is beletartozik.
Némethné Babos Terézia Székesfehérváron elvégezte a Népi Játszóházvezető Szaktanfolyamot, amelyen többek között a szövés rejtelmeibe is betekinthetett. Családjának egyetlen tagja sem foglalkozott korábban ezzel a mesterséggel, s hogy őt mégis ennyire megérintette, a következővel magyarázta: Az évezredek óta elterjedt technikát akkor is bennünk vannak, ha nem szembesülünk a képességeinkkel.
– Hihetetlen, hogy mi mindenre rá lehet őket venni! A négy–hét éves korban legalább olyan kreatívak, mint a kislányok – fogalmazott a nyugdíjas óvónő, aki otthon állókereten kezdett szőni, s amit kipróbált, az óvodában kis kereten megmutatta a gyerekeknek.
Annyira megkedvelte ezt a foglalatosságot, hogy megtanulta a festékes szőnyegek készítését is, majd megszerezte az oktató diplomát. A gyerekek nagyon élvezték a szövést, és ráadásul nemcsak a lányok, hanem fiúk is.
A festékgyártás elterjedéséig a gyapjúból készült szőnyegek színesebbé váltak. Manapság ismét a növényi alapanyagokat használják előszeretettel, így sokkal visszafogottabbak, lágyabbak a színek. A csornai alkotó a klasszikus csíkos mintázat helyett ma már saját elképzelésének megfelelően készíti a szőnyegeket, melyek modern környezetben is megállják a helyüket.
Némethné Babos Terézia Bakay Erzsébet, a Magyar Iparművészeti Főiskola docensének székesfehérvári nyári kurzusán elsajátította a gobelin szövést. Az amatőr alkotó a mai kornak megfelelően, kisebb méretben készíti a képeket. Mivel az óvónőt a szövés minden ága érdekelte, néhány éve beszerezte 4 nyüstös szövőszékét, melyen finom kelméket állít elő. A munkához szükséges eszközök, vagyis a szövőszék és az állvány Lőrincz Péter pápai szövőmester műhelyében készültek, ahol szakmai segítséget is kapott a folytatáshoz. A szövetekből párnákat, asztalterítőket, ruhákat készít. szívesen viseli a rusztikus anyagból készült öltözeteket.
Az alkotó néha megálmodja műveit, vagy a látottak hozzák meg a kedvét, ezért ilyenkor a saját ízlésvilágának megfelelően formálja át a képeket. A természet is sok inspirációval szolgál a szövéshez, esetleg egy-egy forma ragadja meg a képzeletét.
Némethné Babos Terézia műveit Győrben több alkalommal láthatta a nagyérdemű, például az 1998-ban megrendezett óvónői tárlaton, s ugyanebben az esztendőben a csornai Palota kávéházban is kiállította alkotásait. Ezenkívül Székesfehérváron, Sopronban volt bemutatója. 2011-ben Csorna testvérvárosába vitték el képeit, hogy a sinzingi közönség is láthassa őket. Utoljára 2014-ben állította ki műveit Mosonmagyaróváron.
Amit az iskolában megtanulunk, kevés a termékeny munkához, ezért hosszú évek gyakorlata szükséges az elmélyedt alkotáshoz. Aki egyszer belekóstolt ennek szépségébe, egyre többet szeretne magából kihozni. A csornai alkotó a budapesti Hagyományok Háza továbbképző kurzusain vett részt, valamint a kétévente megrendezésre kerülő hevesi és békéscsabai konferenciákat látogatja.
- Létrehozni valamit, mindig felemelő érzés, akkor tudjuk szeretetünket kifejezni, ha szívünkből-lelkünkből adunk egy darabot. Nem könnyű, aprólékos, sok türelmet kívánó munka, de a végeredmény nagyon szép. Alkotni örömérzés – foglalta öss
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.