Az alap infrastruktúra gyógyír lenne számos problémára

Rábapatona annyira közel, s oly távol is van Győrtől, hogy a nemrég épült M85-ösről kényelmesen, biztonságosan bejutnak a megyeszékhelyre, ugyanakkor nem szippantja be őket a nagyvárosi lét, és meg tudják őrizni nyugodt, vidéki életüket az itt letelepülők.

Rábapatona tavalyi költségvetése az alap infrastruktúra nagyarányú fejlesztésének célját tükrözte. Molnár-Nagy Béla a legnagyobb munkák közt említette a 2016-os útfelújítást.
– Büszke vagyok arra, hogy önerőből láttunk el több utcát aszfaltburkolattal. Az ötvenmillió forint értékű beruházás jelentősen javította a településen élők életminőségét, amit mindenképpen szem előtt tartunk a költségvetés összeállításakor – hangsúlyozta a polgármester.
Tavaly pályázat révén újították fel az első világháborús emlékművet, melynek a környezetét is rendbe hozták. 2016 őszén sorra került a könyvtár fejlesztése is. A polgármester szeretné, ha az intézmény közösségi helyszínként szolgálná a települést.
A tavalyi esztendőről áthúzódó beruházás keretében adták át 2017. március 15-én az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére állított emlékművet, mely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány „Büszkeségpont” pályázatán elnyert támogatás révén készült el.
– A „Büszkeségpontot” olyan helyre szerettük volna tenni, amely összeköti a múltat a jelennel, és talán a jövővel is. A hivatal udvarán 1927-ben olyan első világháborús emlékmű állt, melyet 1959-ben áthelyeztek a templomkertbe, a területre pedig pártházat építettek, mely a jelenlegi polgármesteri hivatal épülete. A korabeli emlékmű talapzata a mai napig ott állt, amelynek a helyére került az '56-os emlékmű, így mostantól leróhatjuk tiszteletünket a hősök előtt.
– Rábapatona költségvetése 250 millió forint, amit egy hitelfelvételi lehetőség révén szeretnénk kiegészíteni az idén, melyhez az állam hozzájárulása is szükséges – mondta Molnár-Nagy Béla. A polgármester a kölcsönfelvételt azzal indokolta, hogy a hitel nagyban javátaná a településen élők életminőségét, mert a pénzt útfelújításokra fordítanák. Úgy tervezik, hogy önerőt is felhasználva még ebben az évben aszfaltburkolattal látnák el a település közútjainak 90-95 százalékát. A beruházás 175 millió forintot igényelne, melyhez felvennének 150 millió hitelt és 25 millió forintot önerőből biztosítanák.
A több évtizede elkészült sportöltöző nem felel meg a jelen kor követelményeinek, ezért 2017-ben új sportöltöző építését is tervezi az önkormányzat. A fejlesztést TAO-támogatásból szeretnék finanszírozni. Mindemellett felújításra szorul a tűzoltószertár, mely raktárként és garázsként üzemel. Szeretnének járdákat építeni és kisebb beszerzéseket végrehajtani. Az agárpálya területe Rábapatona önkormányzatának tulajdona, amelyet egy alapítvány és egyesület használ jelenleg. Az utóbbi években sajnos kissé elhanyagolták a területet, amin mielőbb változtatni akar az önkormányzat.
– Nagy jelentősége van a település szempontjából, hogy a Tutti Kft. Rábapatona külterületén található. Iparűzési adónk jelentős részét a vállalkozás adja, mely fejlesztéseink alapja. A cég nemcsak nagy adófizetőnk, hanem mint a település legnagyobb munkáltatója, jelentős számú rábapatonait is foglalkoztat üzemében – mondta televíziónk érdeklődésére a település első embere, aki az intézményhálózat meglétével elégedett, azonban megjegyezte, hogy a legtöbbjét korszerűsíteni kell. – Több pályázatot is beadtunk és várjuk a kedvező elbírálást – tette hozzá.
A 2600 lelkes Rábapatonán családi bölcsőde, óvoda és nyolcosztályos általános iskola, valamint az egészségházban háziorvosi, védőnői, fogászati ellátás és gyógyszertár működik, tehát sok minden elérhető a településen. Az elkészült M85-ös sokat jelent a falu életében, hiszen gyorsabban és biztonságosabban jutnak el Győrbe, ugyanakkor a köztük lévő, kilométerben mérhető távolság miatt mégsem tekinthető a megyeszékhely elővárosának a település.
A polgármester véleménye szerint nem elég a hagyományokat feltárni és megőrizni, hanem átértékelve meg is kell élni a jelen kor emberének.
– Ezért is örülök, hogy néptánc oktatás indult az általános iskola alsó tagozatában. Nagyon bízom benne, hogy ki fog teljesedni, mert hagyományokban bővelkedünk, csak eddig nem műveltük, pedig vissza lehetne hozni Rábapatona múltjából olyan dolgokat, amelyek csak ránk voltak jellemzőek – utalt Molnár-Nagy Béla a falu besenyő eredetére.
A Rába közelségét a turizmus szempontjából szeretnék még jobban kihasználni, azonban amíg hiányos az alap infrastruktúra, komolyabban nem gondolkodnak ezen; persze ha adódna valamilyen konkrét lehetőség, nem mennének el mellette.
– Igyekszünk felkarolni a civil kezdeményezéséket, szervezeteket. Munkájukkal nagyban segítik az önkormányzatot, ezért teret és némi anyagi támogatást adunk a működésükhöz. A programokat az igényekhez viszonyítva próbáljuk megszervezni, de hogy mennyire sikeresek, inkább utólag lehet megmondani az emberek véleménye alapján – hangsúlyozta Molnár-Nagy Béla. – Legnagyobb rendezvényünk a rábapatonai falunap. A programok összeállítása folyamatban van, de a Lord zenekar koncertje már biztosnak mondható, amely új impulzust fog adni a rendezvénynek.