Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Apró vonásokból, vésetekből alkotott jelképrendszer

A hivatások közül az utóbbinak van  nagyobb jelentősége történetünk indítása szempontjából, ugyanis Szakács Gábor több mint tizenkét esztendőn át kalauzolta a turistákat. A háttérinformációk nemcsak a számukra ismeretlen helyen tartózkodó utazókat, de az eligazodásban segítő vezetőjüket is érdekelte. Így harminc évvel ezelőttre tehető az a dátum, amikor beszélgetőpartnerünkben először csillant fel a vágy, hogy még jobban megismerje a jobbról balra haladó, karcolt jelek titkát; a kutató felesége, Friedrich Klára pedig gyermekkora óta hódol e szenvedélynek. A Forrai Sándor Rovásíró Kör alapító-vezetője kezdeményezésére indult, és egyre szélesebb körben megrendezett  Kárpát-medencei rovásírásverseny azt a célt szolgálja, hogy minél többet tudjon az eljövendő nemzedék  ősi kulturális örökségünkről.
- Magyarországon hivatalosan a rovásírással nem foglalkozik senki - jegyezte meg az interjúalany, majd hozzátette: önképzéssel, és a  témával foglalkozó példaképek munkásságának minél alaposabb megismerésével, valamint Kárpát-medencei kutatással tesznek szert előadásaik és könyveik háttéranyagára. - A hivatalos álláspont megpróbálja a rovásírásunkat - mint ahogy a beszédünket, a latin írásunkat és a műveltségünket - más népektől származtatni, mint ahogy ez nem igaz - fogalmazott Szakács Gábor. A kutató szerint a rovásírásnak nemcsak múltja, de jövője is van, amit először a Kárpát-medencei versenyen résztvevők száma alapján határozott meg: egyre nő az érdeklődés, így évente ezer diák nevez be a megmérettetésre.  Az előkészítő fordulók után kb.száz-százhúsz fiatal jut be a budapesti döntőre. Az iskolák nyitottak a kezdeményezésre, ezért sok helyen szakköröket indítanak, de hogy mennyire élő a rovásírás, arra a szakkönyvek fogyásából is lehet következtetni.
A finnugor nyelvrokonságot cáfoló Szakács Gábor jelenlegi legfontosabb feladatnak érzi, hogy  a tudományos álláspont  végre kikeveredjen abból a zsákutcából, mely a türk írásrendszerrel azonosítja a rovásjeleket. Amennyiben a hivatalos szaktekintélyek is elfogadják, hogy a “rovásírás a magyar világörökség része”, a kutató azt sem tartja kizártnak, hogy a szakkörként működő, egyes tankönyvekben megjelenő betűvetés az alaptanterv része legyen.
Beküldés dátuma: 2010. 11. 10.

Kapcsolódó hírek

  • A fiatalok megváltozott igényeihez kellene igazítani a falusi életet

    Babót az elöregedő települések közé tartozik, ezért a fiataloktól remélik a fennmaradást. A beköltözőket alkalmanként százezer forinttal segítik, továbbá a családoknak beiskolázási segéllyel és óvodakezdési támogatással próbálják vonzóbbá tenni a vidéki életet.

További hírek