A hivatások közül az utóbbinak van nagyobb jelentősége történetünk indítása szempontjából, ugyanis Szakács Gábor több mint tizenkét esztendőn át kalauzolta a turistákat. A háttérinformációk nemcsak a számukra ismeretlen helyen tartózkodó utazókat, de az eligazodásban segítő vezetőjüket is érdekelte. Így harminc évvel ezelőttre tehető az a dátum, amikor beszélgetőpartnerünkben először csillant fel a vágy, hogy még jobban megismerje a jobbról balra haladó, karcolt jelek titkát; a kutató felesége, Friedrich Klára pedig gyermekkora óta hódol e szenvedélynek. A Forrai Sándor Rovásíró Kör alapító-vezetője kezdeményezésére indult, és egyre szélesebb körben megrendezett Kárpát-medencei rovásírásverseny azt a célt szolgálja, hogy minél többet tudjon az eljövendő nemzedék ősi kulturális örökségünkről.
- Magyarországon hivatalosan a rovásírással nem foglalkozik senki - jegyezte meg az interjúalany, majd hozzátette: önképzéssel, és a témával foglalkozó példaképek munkásságának minél alaposabb megismerésével, valamint Kárpát-medencei kutatással tesznek szert előadásaik és könyveik háttéranyagára. - A hivatalos álláspont megpróbálja a rovásírásunkat - mint ahogy a beszédünket, a latin írásunkat és a műveltségünket - más népektől származtatni, mint ahogy ez nem igaz - fogalmazott Szakács Gábor. A kutató szerint a rovásírásnak nemcsak múltja, de jövője is van, amit először a Kárpát-medencei versenyen résztvevők száma alapján határozott meg: egyre nő az érdeklődés, így évente ezer diák nevez be a megmérettetésre. Az előkészítő fordulók után kb.száz-százhúsz fiatal jut be a budapesti döntőre. Az iskolák nyitottak a kezdeményezésre, ezért sok helyen szakköröket indítanak, de hogy mennyire élő a rovásírás, arra a szakkönyvek fogyásából is lehet következtetni.
A finnugor nyelvrokonságot cáfoló Szakács Gábor jelenlegi legfontosabb feladatnak érzi, hogy a tudományos álláspont végre kikeveredjen abból a zsákutcából, mely a türk írásrendszerrel azonosítja a rovásjeleket. Amennyiben a hivatalos szaktekintélyek is elfogadják, hogy a “rovásírás a magyar világörökség része”, a kutató azt sem tartja kizártnak, hogy a szakkörként működő, egyes tankönyvekben megjelenő betűvetés az alaptanterv része legyen.
Beküldés dátuma: 2010. 11. 10.
-
Velünk élő állatok - hódok és kormoránok keserítik meg a horgászok mindennapjait
Az ember és az állat érdeke egyaránt azt kívánja, hogy fennmaradjon a természet kényes egyensúlya, viszont akadnak olyan helyzetek, amikor az egyik féltől sokkal több alkalmazkodást kíván a vízi ökoszisztéma tartós megőrzése.
-
Velünk élő állatok - hódok és kormoránok keserítik meg a horgászok mindennapjait
Az ember és az állat érdeke egyaránt azt kívánja, hogy fennmaradjon a természet kényes egyensúlya, viszont akadnak olyan helyzetek, amikor az egyik féltől sokkal több alkalmazkodást kíván a vízi ökoszisztéma tartós megőrzése.
-
Gartai jubileumi emlékév
Búcsúi szentmisével vette kezdetét Kapuvár és Garta egyesítésének 100. évfordulója, Garta alapításának 360.
-
Közel 400 esztendős könyv és 5. sz-i régészeti lelet a premontrei apátság látogatóközpontjában
Nagyon sok programmal számolnak a csornai premontreiek a 2023-as esztendőben is. Alapvetően a tavalyi évhez hasonló ünnepeket, eseményeket szeretnék megtartani – árulta el Godzsa Tamás István.
-
Néhány éve kívül, most pedig belül újult meg a beledi evangélikus templom
Ihász Beatrix örömteli hírről számolt be a Rábaközi Televíziónak: a 21. századi igényeknek megfelelően újították meg a beledi evangélikus templom belső terét.
-
Életeket menthet a kémények felülvizsgálata
Térségünkben egyre ritkábban mutatja meg az időjárás téliesebb arcát és a hőmérséklet csak néhanapján marad tartósan nulla fok alatt, de még közel sincs vége a fűtési szezonnak.