Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Apró vonásokból, vésetekből alkotott jelképrendszer

A hivatások közül az utóbbinak van  nagyobb jelentősége történetünk indítása szempontjából, ugyanis Szakács Gábor több mint tizenkét esztendőn át kalauzolta a turistákat. A háttérinformációk nemcsak a számukra ismeretlen helyen tartózkodó utazókat, de az eligazodásban segítő vezetőjüket is érdekelte. Így harminc évvel ezelőttre tehető az a dátum, amikor beszélgetőpartnerünkben először csillant fel a vágy, hogy még jobban megismerje a jobbról balra haladó, karcolt jelek titkát; a kutató felesége, Friedrich Klára pedig gyermekkora óta hódol e szenvedélynek. A Forrai Sándor Rovásíró Kör alapító-vezetője kezdeményezésére indult, és egyre szélesebb körben megrendezett  Kárpát-medencei rovásírásverseny azt a célt szolgálja, hogy minél többet tudjon az eljövendő nemzedék  ősi kulturális örökségünkről.
- Magyarországon hivatalosan a rovásírással nem foglalkozik senki - jegyezte meg az interjúalany, majd hozzátette: önképzéssel, és a  témával foglalkozó példaképek munkásságának minél alaposabb megismerésével, valamint Kárpát-medencei kutatással tesznek szert előadásaik és könyveik háttéranyagára. - A hivatalos álláspont megpróbálja a rovásírásunkat - mint ahogy a beszédünket, a latin írásunkat és a műveltségünket - más népektől származtatni, mint ahogy ez nem igaz - fogalmazott Szakács Gábor. A kutató szerint a rovásírásnak nemcsak múltja, de jövője is van, amit először a Kárpát-medencei versenyen résztvevők száma alapján határozott meg: egyre nő az érdeklődés, így évente ezer diák nevez be a megmérettetésre.  Az előkészítő fordulók után kb.száz-százhúsz fiatal jut be a budapesti döntőre. Az iskolák nyitottak a kezdeményezésre, ezért sok helyen szakköröket indítanak, de hogy mennyire élő a rovásírás, arra a szakkönyvek fogyásából is lehet következtetni.
A finnugor nyelvrokonságot cáfoló Szakács Gábor jelenlegi legfontosabb feladatnak érzi, hogy  a tudományos álláspont  végre kikeveredjen abból a zsákutcából, mely a türk írásrendszerrel azonosítja a rovásjeleket. Amennyiben a hivatalos szaktekintélyek is elfogadják, hogy a “rovásírás a magyar világörökség része”, a kutató azt sem tartja kizártnak, hogy a szakkörként működő, egyes tankönyvekben megjelenő betűvetés az alaptanterv része legyen.
Beküldés dátuma: 2010. 11. 10.

Kapcsolódó hírek

  • Csökkenthető a jégkár mértéke

    Erős vidék címmel az országos jégkármérséklő rendszerről tartott tájékoztatót nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győrben.

További hírek

  • Csökkenthető a jégkár mértéke

    Erős vidék címmel az országos jégkármérséklő rendszerről tartott tájékoztatót nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győrben.

  • Hűtőház alapkőletétele Csornán

    Hazánk egyik „éléskamrájában”, a Rábaközben működő mezőgazdasági vállalkozások munkájának gyümölcsét szerte az országban élvezik az emberek, ezért a Kormányzat kiemelt feladatának tekinti az élelmiszer ágazattal összefüggő cégek fejlesztését.

  • Tisztelet a falu legidősebb lakóinak

    A nagyszülők a családon belül hatalmas támogatást jelentenek az unokák nevelésében. A mindennapok során nemcsak a betűvetés elsajátításában segédkeznek, hanem példájukon keresztül megmutatják, mit jelent a hit ereje, amely átlendíthet a nehézségeken.

  • Szoboravató a reformáció 500. évfordulóján

    Isten igéje nélkül nincs élet – hangzott a Lutheri reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.

  • „Megújuló Magyarországért” dolgozik az LMP

    Amikor az LMP arról beszél, hogy új rendszerváltásra lenne szükség, nemcsak arra gondolnak, hogy máshogy kellenne állni a gazdaságpolitikához, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, hanem szerintük olyan politikusokra lenne szükség, akik nem tévesztik szem elől, hogy mi az igazi feladatuk a közéletben.