A hivatások közül az utóbbinak van nagyobb jelentősége történetünk indítása szempontjából, ugyanis Szakács Gábor több mint tizenkét esztendőn át kalauzolta a turistákat. A háttérinformációk nemcsak a számukra ismeretlen helyen tartózkodó utazókat, de az eligazodásban segítő vezetőjüket is érdekelte. Így harminc évvel ezelőttre tehető az a dátum, amikor beszélgetőpartnerünkben először csillant fel a vágy, hogy még jobban megismerje a jobbról balra haladó, karcolt jelek titkát; a kutató felesége, Friedrich Klára pedig gyermekkora óta hódol e szenvedélynek. A Forrai Sándor Rovásíró Kör alapító-vezetője kezdeményezésére indult, és egyre szélesebb körben megrendezett Kárpát-medencei rovásírásverseny azt a célt szolgálja, hogy minél többet tudjon az eljövendő nemzedék ősi kulturális örökségünkről.
- Magyarországon hivatalosan a rovásírással nem foglalkozik senki - jegyezte meg az interjúalany, majd hozzátette: önképzéssel, és a témával foglalkozó példaképek munkásságának minél alaposabb megismerésével, valamint Kárpát-medencei kutatással tesznek szert előadásaik és könyveik háttéranyagára. - A hivatalos álláspont megpróbálja a rovásírásunkat - mint ahogy a beszédünket, a latin írásunkat és a műveltségünket - más népektől származtatni, mint ahogy ez nem igaz - fogalmazott Szakács Gábor. A kutató szerint a rovásírásnak nemcsak múltja, de jövője is van, amit először a Kárpát-medencei versenyen résztvevők száma alapján határozott meg: egyre nő az érdeklődés, így évente ezer diák nevez be a megmérettetésre. Az előkészítő fordulók után kb.száz-százhúsz fiatal jut be a budapesti döntőre. Az iskolák nyitottak a kezdeményezésre, ezért sok helyen szakköröket indítanak, de hogy mennyire élő a rovásírás, arra a szakkönyvek fogyásából is lehet következtetni.
A finnugor nyelvrokonságot cáfoló Szakács Gábor jelenlegi legfontosabb feladatnak érzi, hogy a tudományos álláspont végre kikeveredjen abból a zsákutcából, mely a türk írásrendszerrel azonosítja a rovásjeleket. Amennyiben a hivatalos szaktekintélyek is elfogadják, hogy a “rovásírás a magyar világörökség része”, a kutató azt sem tartja kizártnak, hogy a szakkörként működő, egyes tankönyvekben megjelenő betűvetés az alaptanterv része legyen.
Beküldés dátuma: 2010. 11. 10.
-
Befejeződött az új vicai faluház építése
Elkészült az új, modern faluház, mely ugyanazt a célt fogja szolgálni, mint korábban – jelentette be örömmel a Rábaközi Televíziónak Major Jenő.
-
Befejeződött az új vicai faluház építése
Elkészült az új, modern faluház, mely ugyanazt a célt fogja szolgálni, mint korábban – jelentette be örömmel a Rábaközi Televíziónak Major Jenő.
-
Ballagás a kapuvári katolikus iskolaközpontban
Elérkeztek a fiatalok életük eredményeinek, értékeinek számbavételéhez; az esti szerenáddal érzelmesen, majd a vidámballagáson, végül pedig ünnepélyesen köszöntek el az iskolától, tanáraiktól és a diáktársaktól.
-
A koronavírus-járvány utáni első „igazi” ballagás a Hunyadiban
– Nagyon nagy az öröm, hogy 2019 után ismét tarthatunk „igazi” ballagást – fogalmazott Kovács Istvánné a Hunyadi János Technikum végzős tanulóinak búcsúztatóján.
-
Két év szünet után idén ismét megtartották a Beledi Nyugdíjas Olimpiát
Megérdemelt győzelmet arattak a soproni szépkorúak a Beledi Nyugdíjas Olimpián, a házigazda csapata pedig nagyon örült a többi versenyző sikerének.
-
A Csornai Bárdos Kórus tagjai szolgálatnak tekintik az éneklést
Horváth Csaba egyetemi évei alatt kezdte igazán kiengedni a hangját. Voltak kisebb szünetek, amikor kevesebbet énekelt, de sosem szakadt el teljesen a zenétől.