A környezetből a speciális kondenzátorba becsapódó részecskék felerősítése által keletkezik az a másodpercenkénti két-három kattogás, mely Geiger-Müller-számláló működési elvéhez hasonló berendezés használata közben hallható. Fekete Attila a csornai gimnázium tantermében szemléltette a radioaktív sugárzás mérésére szolgáló eszköz lényegét. A fizikatanár elmondta, hogy az intézmény előadássorozatot szervez az Atommag Centenáriumi Éve alkalmából azzal a

céllal, hogy pályázati forrásból tegyenek szert egy modernebb berendezésre. A rendhagyó fizikaórára a település többi iskolájának diákjait is meghívták.
A tégla, a cserép, a kávé, a tea, tehát bármely nagyobb felületű tárgy sugárzást bocsát ki magából, amely nemhogy káros, de egyenesen hasznos a szervezet számára. A szabad szemmel láthatatlan radioaktív anyaghoz legalább annyi misztikum kötődik, mint a középkorban a mérgekhez – fejtette ki elméletét a fizikatanár. A ‘40-es, ‘50-es években használt karóra a megengedett sugárzás sokszorosát bocsátotta ki magából, de a viselője szervezetét nem károsította – magyarázta Fekete Attila, majd elővett egy kongói uránérc darabot, amelynek tesztelésekor majdnem kiakadt a műszer, olyan sűrűn kattogott.
A Földön mindig létezett radioaktív sugárzás, és ehhez az élő szervezet is alkalmazkodott. Fekete Attila szerint több nem hiteles információ került a köztudatba a csernobili és a nemrég bekövetkezett fukusimai atomerőmű robbanásával kapcsolatban, melyben a sajtó is ludas. A tanár egyszerű grafikonnal szemléltette a légköri radioaktivitás szintjét a ‘60-as évektől kezdve egészen a ‘80-as évekig. Ami meglepő: Csernobil táján mindössze egyötöde volt a mért szint a kiinduló időszakhoz képest. 1963 azért fontos dátum, mert ekkor tiltották be világszerte az összes felszíni nukleáris kísérletet. Tudomásul kell venni, hogy sugárözönben élünk, amely csak bizonyos mennyiség felett káros, ráadásul nem mindegy, hogy az ember hány kilogrammot nyom és milyen a test energiaelnyelő tulajdonsága. Az emberiség nagy feladat előtt áll, hiszen az energiaigény nem csökken, hanem inkább nő, ezért el kell dönteni, hogy meghosszabbítják-e az atomerőművek működését.
Beküldés dátuma: 2011. 06. 08.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
-
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
-
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
-
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
-
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
-
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.