A környezetből a speciális kondenzátorba becsapódó részecskék felerősítése által keletkezik az a másodpercenkénti két-három kattogás, mely Geiger-Müller-számláló működési elvéhez hasonló berendezés használata közben hallható. Fekete Attila a csornai gimnázium tantermében szemléltette a radioaktív sugárzás mérésére szolgáló eszköz lényegét. A fizikatanár elmondta, hogy az intézmény előadássorozatot szervez az Atommag Centenáriumi Éve alkalmából azzal a

céllal, hogy pályázati forrásból tegyenek szert egy modernebb berendezésre. A rendhagyó fizikaórára a település többi iskolájának diákjait is meghívták.
A tégla, a cserép, a kávé, a tea, tehát bármely nagyobb felületű tárgy sugárzást bocsát ki magából, amely nemhogy káros, de egyenesen hasznos a szervezet számára. A szabad szemmel láthatatlan radioaktív anyaghoz legalább annyi misztikum kötődik, mint a középkorban a mérgekhez – fejtette ki elméletét a fizikatanár. A ‘40-es, ‘50-es években használt karóra a megengedett sugárzás sokszorosát bocsátotta ki magából, de a viselője szervezetét nem károsította – magyarázta Fekete Attila, majd elővett egy kongói uránérc darabot, amelynek tesztelésekor majdnem kiakadt a műszer, olyan sűrűn kattogott.
A Földön mindig létezett radioaktív sugárzás, és ehhez az élő szervezet is alkalmazkodott. Fekete Attila szerint több nem hiteles információ került a köztudatba a csernobili és a nemrég bekövetkezett fukusimai atomerőmű robbanásával kapcsolatban, melyben a sajtó is ludas. A tanár egyszerű grafikonnal szemléltette a légköri radioaktivitás szintjét a ‘60-as évektől kezdve egészen a ‘80-as évekig. Ami meglepő: Csernobil táján mindössze egyötöde volt a mért szint a kiinduló időszakhoz képest. 1963 azért fontos dátum, mert ekkor tiltották be világszerte az összes felszíni nukleáris kísérletet. Tudomásul kell venni, hogy sugárözönben élünk, amely csak bizonyos mennyiség felett káros, ráadásul nem mindegy, hogy az ember hány kilogrammot nyom és milyen a test energiaelnyelő tulajdonsága. Az emberiség nagy feladat előtt áll, hiszen az energiaigény nem csökken, hanem inkább nő, ezért el kell dönteni, hogy meghosszabbítják-e az atomerőművek működését.
Beküldés dátuma: 2011. 06. 08.
-
A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékeztek Csornán
A doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést Csorna Város Önkormányzata, a Premontrei Prépostság és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület a csornai Jézus szíve templom déli oldalánál lévő emlékműnél.
-
A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékeztek Csornán
A doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést Csorna Város Önkormányzata, a Premontrei Prépostság és a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület a csornai Jézus szíve templom déli oldalánál lévő emlékműnél.
-
A doni katasztrófa emléknapja Beleden
Megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartottak a beledi II. világháborús emlékműnél. A 83 évvel ezelőtti eseményeket Árvai Eszter művelődésszervező idézte fel, majd ünnepi köszöntője után a 17.
-
Megemlékezés Kapuváron a doni áttörés évfordulója alkalmából
Emléktúra, kiállítás megnyitó, koszorúzás, városi megemlékezés, rendhagyó történelemóra Kapuváron.
-
Új év - új kezdet: A Rubato Band koncertje Csornán
A hagyományoknak megfelelően felejthetetlen koncerttel köszöntötte a Rubato Band a 2026-os évet.
-
Összefoglaló Kapuvár 2025-ben tartott utolsó testületi üléséről
Kapuvár város önkormányzatának képviselő-testülete 2025. december 16-án tartotta tavalyi utolsó ülését, melyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta:
A képviselő-testület – a jövedelemhatárok felemelése miatt – módosította az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 17/2023.