Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Állatorvosnő felügyeli a csúcstartó szarvasmarhák tejhozamát

Dr. Kiss Gerda annak idején a teljes biztonságot nyújtó, ismert környezet helyett inkább a távolabbi, de innovatív, fejlődési lehetőséggel kecsegtető munkahelyet választotta. A hódmezővásárhelyi származású beledi állatorvos munkahelyén az ágazat fő fókuszát a tejtermelés adja, hiszen naponta több mint egy kamionnyi tejet állítanak elő.

A következő felsorolás meglehetősen szerteágazó, ugyanakkor a megállapítások összefüggnek egymással, és a szálak egy személyhez futnak össze, aki nem más, mint dr. Kiss Gerda. A fiatal hölgy az Extra Tej Tejtermelő Kft. szarvasmarha telephelyének, valamint a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-hez tartozó miklósmajori tehenészetnek az állatorvosa, aki az Állatorvostudományi Egyetem Állathigiéniai Tanszékén nem mellesleg épp a PhD fokozat megszerzésével van elfoglalva. Ezenkívül az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói számára a csoportos mobil klinikai, valamint állattenyésztéssel és takarmányozással kapcsolatos gyakorlati foglalkozásokat vezeti, továbbá többhetes haszonállat tartó telepi, illetve orvoslási gyakorlatot is folytat az egyetemistáknak. Mindezek mellett munkahelyén keresztül kapcsolatban állnak a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskolával, ahonnét szintén fogadnak nyári gyakorlatra egy-egy diákot.

Dr. Kiss Gerda a csapatmunkában hisz, továbbá abban, hogy a mind több és több tudással, valamint a tapasztalatok megosztásával lehet előrejutni. Szegedi gimnáziumi évei után elvégezte a budapesti Állatorvostudományi Egyetemet, ahol 2017-ben szerezte meg diplomáját. Felsőoktatási tanulmányait követően a beledi Extra Tej Tejtermelő Kft.-nél helyezkedett el, ahova az egyetem befejezése előtt egy évvel ígérkezett el. Hogy történt mindez? A szakdolgozat készítés miatt a nagyszentjánosi szarvasmarhatelep mellett élt hat hónapon keresztül és a céggel kapcsolatban álló egyik üzletkötő ajánlotta neki a nyugdíjazás miatt nemsokára megüresedő álláshelyet.
– Eljöttem ide, körbenéztem és nem is nagyon hittem el, hogy van ilyen színvonalú telep az országban – mesélte az állatorvos, akinek onnantól kezdve egyértelművé vált, hogy érdekli a dolog, pedig nem akármilyen ajánlatot utasított el: édesapja egykori évfolyamtársa volt a telepvezető azon a Békés megyei telepen, ahol ismerős közegben, közel a családjához dolgozhatott volna.

Az 1050-1060-as Holstein-fríz állománnyal rendelkező beledi telepen a szaporulattal együtt több mint 2000 állattal foglalkoznak. A tejtermelés mellett évente 50-60 bikát hizlalnak vágásra. Náluk a munka elosztása szakterületenként történik, így például a borjakkal főleg akkor foglalkozik, ha komolyabb betegség üti fel a fejét a növendékek között, míg más területek esetében a teljes koordinálás az ő kezében van (pl. lábvég ápolás). Riportalanyunkat elsősorban a tőgyegészségügy érdekli, ezenbelül a preventív jellegű beavatkozások, az antibiotikum használatának csökkentése, de feladataihoz tartoznak a vakcinázási programok, vérvételek és műtétek is.
Igazi kihívás a szakember számára, hogy megtalálja a tőgy egészségi állapotát mutató minél alacsonyabb szomatikus sejtszám és a minél nagyobb mennyiségű értékesített tej kényes egyensúlyát, ám minél több állatot vonnak gyógykezelés alá, annál kevesebb tej kerülhet a tejüzembe. A beledi telepen 36-37 ezer kilogrammnyi tejjel számolnak naponta, a csúcstartó tejelők pedig 70 litert is adnak egy nap alatt. Az állatorvos szerint egyes szarvasmarhák génállománya teszi lehetővé ezt a szép teljesítményt, az embernek mindössze annyi a dolga, hogy precíz napirend szerint gondoskodjon az igényeiről. Az állat meghálálja a gondoskodást, ezért szociális szükségleteire is odafigyelnek: szabadon mászkálhat az istállóban, akkor megy el inni és enni, amikor csak szeretne, sőt még a hátsóját is megvakartathatja az automata kefével. Ha a párosujjú patás úri kedve úgy hozza, akkor lefekszik és kérődzéssel folytatja a napot.

Sokféle fajhoz tartozó páciens is megfordult már a beledi állatorvosi rendelőben: A márciusban alakult beledi Kharisz-Vet Kft.-t, ahogy a neve is mutatja (latin kharisz=grácia) kizárólag hölgyek alkotják: az alapító dr. Kiss Gerda, Varga Angéla és három frissen végzett állatorvosnő. Ők Nyíregyházáról, Miskolcról és Délegyházáról költöztek a rábaközi településre. A beledi Varga Angélát főleg a kutyakedvelők ismerték eddig, de mint végzett közgazdász segíti a kft. tagokat a számlák világában való eligazodásban.
A beledi állatorvosi praxis ügyfélköre meglehetősen változatos, hiszen láttak már el teknősbékát és nyulat is. A doktornők különféle területekre specializálódtak: egyikük a lovakkal foglalkozik, ketten inkább a kisállatok szakértői, amibe beletartoznak a kutyák és a macskák, valamint az egzotikus fajok képviselői is, dr. Kiss Gerda pedig a haszonállatokat, mint a szarvarmarhát és a sertést gyógyítja.
A gazdik minden tekintetben ki lesznek szolgálva, mert hamarosan nyílik a beledi állatpatika, ahol a gyógyszereken kívül az állateledelt és a felszerelést is be lehet majd szerezni.
– Nem akarok mindenhez érteni, ezért azt szerettem volna, ha olyanok vesznek körül, akik mást tudnak, mint én. Így leszünk képesek egy csapatként működni, illetve a tapasztalatok megosztása által is tanulunk egymástól – fogalmazott a praxisvezető.

Beküldés dátuma: 2020. 06. 23.

Kapcsolódó hírek

További hírek