Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.
Eleinte sokan megkérdőjelezték, hogy mi szükség a beledi pünkösdi fesztiválra, de ahogy teltek az évek, elhalkultak a kritikus hangok, és a program mára szinte intézménnyé vált a Dél-Rábaközben. Ez a fesztivál mindenkinek mást jelent – fogalmazott Major Jenő, majd így folytatta: a vidékről érkezők örülnek, ha találkozhatnak egy-egy országosan ismert fellépővel, a helyiek pedig a felhőtlen szórakozás mellett azt is értékelik, ha beszélgethetnek ismerőseikkel, az ünnepségre távolabbról érkező családtagjaikkal.
A 2019-es pünkösdi fesztivál az állandóság mellett több újdonságot tartogatott: ilyen az eddigiekhez képest eltérő helyszín, a megszépült piactér, és idén jóval több, változatosabb program várta az érdeklődőket.
– Az idei rendezvényen megünnepeljük a városi cím elnyerésének tizedik évfordulóját. Méltó helyen köszönjük meg városunk működése és fejlődése szempontjából legjelentősebb öt vállalatunk tevékenységét – fogalmazott Major Jenő, aki egyrészt a cégek szakmai munkájára, valamint a település civil közösségének támogatására gondolt.
– Köszönetet és elismerést érdemelnek azon civil szervezetek is, amelyek a legtöbbet teszik a város közösségi életének felpezsdítéséért, vagy tagjaik példát mutatva olyan szinten tevékenykednek, amely határainkon túl is elismerést vált ki és öregbíti városunk hírnevét – tette hozzá.
A polgármester úgy gondolta, hogy az ünnepségen csak a legnagyobb volumenű fejlesztésekről beszél, melyek jelentős része európai uniós forrásból, másrészt állami támogatásból, harmadrészt pedig saját erőforrsából készült el. A helyi termelői piac 27,8 millió forint támogatást nyert, a városháza, a konyha és az étkező épületeinek energetikai korszerűsítésére 76,3 millió forint pályázati pénz érkezett, de az időközben történt drágulás, valamint a konyhafelújítás kibővítése miatt mintegy 57 millió forint önrészt igényelt. 56,9 millió forint támogatásból és 21,6 millió forint saját erőből sikerült meghosszabbítani a Rákóczi úti kerékpárutat a város nyugati végében lévő iparterületekig. A közel 3 kilométer hosszú, hét utcát érintő járdafelújítás és az egészségház előtti tér megújítása 15 millió forint állami támogatásból és 32 millió forint saját forrásból valósult meg.
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176.
1848 tavaszi eseményeinek legfontosabb üzenete a mai ember számára: Képesek vagyunk küzdeni nemcsak önmagunk, hanem egész nemzetünk boldogulásáért, boldogságáért.
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.