A virtuális világban bármi lehet belőled, de milyen áron?

Kovács Tamás gyakorló szülőként és a munkahelyén egyaránt találkozik azzal a - sajnos egyre sűrűbben előforduló - problémával, hogy túlságosan leköti a fiatalokat a számítógépes játék. Gyakorta az internetről elérhető ún.online feladatokkal  foglalják le magukat a tinédzserek. A csornai könyvtár dolgozója szerint: ha a gyerekek túlzásba viszik, veszélyes is lehet rájuk nézve a sok képernyőzés, mert elvonja a figyelmüket az egyéb valós tevékenységtől és társas kapcsolatoktól. Lehet, hogy a feladványok átmeneti sikert nyújtanak, de mindig újabb és újabb akadályokon kell továbbhaladni az ideálisnak vélt állapot fenntartásáért. A normál élettel szakító egyén felhagy bizonyos szokásaival, lecsökkenti társas kapcsolatait, még sokszor a tisztálkodásra és az étkezésre is sajnálja az időt, mert rohan vissza a géphez. A könyvtáros arra is látott példát, amikor a gyerekek a teremtett világban szinte “kereskedést”bonyolítanak le  egymással, mert arra törekednek, hogy minél több virtuális eszközt szerezzenek be maguknak a szoftver segítségével.  A ‘90-es évektől megjelenő lövöldözős játékok átkerültek a pc-kre, ezért bárki számára elérhetőek, és sokszor erőszakosságra késztetik használóikat. A folyamatos jelenlétet igénylő felhasználói oldalakon egy képzelt karakter bőrébe bújnak a játékosok, ezért eltávolodnak fizikai környezetüktől, ahova bizonyos idő után nehéz visszatalálni. Kovács Tamás szerint egyes online közösségi felületek manipulálják az emberi természetet, hiszen bármelyikünket megszédítheti a könnyen jött sikerélmény, amelytől aztán megint nehéz szabadulni. Természetesen komoly üzleti érdekek kapcsolódnak a fizetős játékokhoz.
Amennyiben valaki folyamatos késztetést érez a játék folytatására, már szenvedélyről lehet beszélni, és az ilyen személy nem tud különbséget tenni a valódi és szerepbéli énje között. A szülőnek állandóan résen kell lennie, ami persze nem egyszerű, különösen a kamaszok életkori sajátosságait ismerve. Fontos különbséget tenni az egyszer kipróbálom és a görcsös, visszatérő ragaszkodás között. Figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes odafigyelni: elmaradoznak a barátok, romlik a tanulmányi átlag, a fiatal hanyagolja korábban kedvelt hobbiját stb. Mi lehet a megoldás? Egyértelműen az odafigyelés, de hatékony lehet a társas együttlétek, családi összejövetelek számának növelése is. Az operációs rendszerek és a szoftverek szintén lehetővé teszik, hogy a nemkívánatos oldalak tiltólistára kerüljenek, és onnantól a fiatal nem éri el a káros alkalmazásokat. Rá kell szoktatni a gyermeket az “először a munka, utána a szórakozás”sorrendjére, akkor nem történhet nagy baj.
Kozma Máté csornai diák bevallottan rendszeres játékos, de nemcsak erre használja a világhálót. Előszeretettel böngészi a Wikipédia elnevezésű enciklopédiát, és házi feladatának megoldásához szintén igénybe veszi a komolyabb tartalmú oldalakat. Néha meghatározott szándékkal, barátai ajánlására  keresi fel az adott weblapokat, míg máskor véletlenszerűen bukkan rá az őt érdeklő információra. Jó hír a webfejlesztő grafikusoknak, hogy sokat nyom a latban a site megjelenése, mert ha elsőre megtetszik a fiatalnak, nagy valószínűséggel ott is marad, majd csak ezután következik a mondanivaló. Csak ha utóbbi nagyon érdekfeszítő, esetleg eltekint a külső megjelenés gyengeségeitől - derült ki a nyolcadikas fiú elbeszéléséből. Máté amennyire tud, felvértezte magát vírusirtókkal, és az e-mailban érkezett levelekkel is óvatosan bánik, egyetlen linkre sem kattint meggondolatlanul. A kéretlen reklámok nem hatják meg az iskolást, talán száz alkalomból ha egyszer belenézett, tehát inkább figyelmen kívül hagyja őket.  Úgy gondolom, nem kelt túl nagy meglepetést, hogy interjúalanyunk internetezési szokásait inkább kortársaival beszéli meg, és szüleivel ritkábban értekezik ilyen témában. Osztálytársa tanácsára választotta ki az áhított játékot, amelyet azóta is nagy kedvvel használ. A klasszikus lövöldözős, csihi-puhi formációkat is kipróbálta, de a taktikai programokat sokkal izgalmasabbnak gondolja. A csornai diák nagyon ritkán játszik egyedül, és különösen az olyan alkalmazásokat favorizálja, amelyekkel más nemzetiségű gyerekekkel vetélkedhet, mert az angol révén könnyen megtalálják a közös hangot.
Máté nagyon profin nyilatkozott: igenis meg kell húzni azt a határt, amikortól már nem egészséges a sok klikkelés, mert önmagán tapasztalta, ha több órán át sem sikerül véghezvinnie, amit eltervezett, rendkívül ingerlékennyé válik. Bármennyire is érdekes, néha úgy érzi, meg kellene tisztulnia a számítógépes világtól.