Az alkotó fejébe a versek nem parancsszóra érkeznek meg, mégcsak nem is konkrét tárgyak által, illetve a környezet nyújtotta látványból meríti az ihletet, hanem érzéseit rendezi sorokba.
Ráczné Bogenfürst Gabriella kiskorában költözött családjával Csornára. A városi könyvtárban nemrég bemutatott kötetén még leánykori neve szerepel, ami nem véletlen, hiszen a kézirat lezárásakor párjával még nem mondták ki a boldogító igent. A „Változó érzés” című kötet szerzője szerint versei egy részét már az egészen fiatalok is elolvashatják, míg a többi értelmezéséhez, mélyebb tartalmának megfejtéséhez bizonyos életesemények megélése szükséges.
Gabriella eleinte nem bízott abban, hogy valamelyik kiadó felkarolná alkotásait, ezért úgy gondolta, néhány példány erejéig kinyomtathatná a családi és a baráti kör számára. A keresgélés mégis meghozta eredményét, és a szerző kézirata napvilágot látott könyv formájában.
– Ha leülök, a versek hamar megszületnek, viszont az előtte lévő gondolatfolyam hosszadalmas – mesélte a riportalany, aki az őt ért pozitív vagy negatív érzelmi hatásokat a versek által dolgozza fel. A papírra vetett sorokat később ritkán módosítja, legfeljebb néhány szaván változtat, de a lényegi mondanivaló mindvégig megmarad.
A szakmai segítség nélkül dolgozó alkotó különösen a régmúlt idők költőit kedveli: Radnóti Miklós és Karinthy Frigyes versei nagy hatással vannak rá régóta. Ráczné Bogenfürst Gabriella sosem készült költőnek, a versek csupán élményei feldolgozását segítik. Az alkotó az írást élete egyik mellékvágányának tekinti, mely a jelek szerint nem terméketlen. A szerző Változó érzés című kötetének középső fejezetéből, az Élet című nyitóversét emelte ki, és adta elő, mint művészetének legkedvesebb sorait.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.