A korábbinál még nagyobb hangsúlyt kap a helyi termékek, élelmiszerek előállítása, valamint azok helyben történő fogyasztásának ösztönzése. Többek közt ezt a célt szolgálja az ún. Rövid Ellátási Láncok fejlesztése. Az élhető vidék modelljének létrehozásában sok feladata lesz a gazdáknak, a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak, a vendéglátó egységeknek, valamint a fogyasztóknak.
„Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei” címmel értékfeltáró fórumsorozat indult a Rábaközben. A Civilek Rábapordányért Mozgalom első rendezvényét Rábapordányban tartották meg.
Visy László polgármester a részletes napirend ismertetése előtt köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Horváth Gézánénak. A mozgalom elnöke elmondta: Szeretnék elérni, hogy a fiatalok a faluban maradjanak, és ne vándoroljanak el a nagyobb településekre. Ennek egyik első lépése a gazdaságfejlesztés.
A fórum előadói ismertették azokat a pályázatokat, amelyek hasznos segítségére lehetnek a Rövid Ellátási Láncban (REL) részt vevő gazdasági szereplőknek. A REL termelői–fogyasztói csoportosulást jelent, melyben a feldolgozók és a fogyasztók között szoros a földrajzi és a társadalmi kapcsolat.
A délelőtti előadások után a Nemzeti Oktatási és Kutatási Alapítvány kérdőívek segítségével mérte fel, hogy milyen gazdasági lehetőségek rejlenek a településen. Az eredmények értékelését követően a szakemberek felvázolták Rábapordány jövőképét.
– A rendszerváltás óta száznyolcvan fokos fordulat következett be a vidéki emberek életében és az önkormányzati strukúrában – mondta Gyopáros Alpár. A helyhatóságok által felhasználható források fokozatosan szűkültek az elmúlt huszonöt évben. A településvezetőknek és az önkormányzatoknak és a helyi közéleti szereplőknek, még az egyházaknak is egyre inkább önfenntartóvá kell válniuk – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
A feladatok ma már nem arról szólnak, hogy fel kell építeni a településeket, hanem muszáj fenntartani őket.
A gazdák teljes körű szaktanácsadásával foglalkozó Agro Profi Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Könyvelőiroda „Kistermelők, őstermelők piacra jutási lehetőségei” címmel tartott tájékoztatót a rábapordányi fórumon. A kapuvári iroda által szervezett tanfolyamok szorosan illeszkednek a mezőgazdasági szektorhoz. A jövőben kisebb csoportoknak szerveznek előadásokat a legújabb uniós fejlesztési ciklus pályázatairól – hangzott Tóth Szabina tanácsadó tájékoztatója.
A kónyi Vas Gabriella párjával 2007-ben kecsketartásba kezdett. Az állomány azóta szépen gyarapodott: ma harminckét állatot gondoznak a telepen. A különböző ízesítésű friss kecskesajtot maguk készítik, a tejet pedig ismerősök körében értékesítik.
Az őstermelőknek nem ez a fő megélhetési forrása, mert mindketten munka mellett végzik a feladatokat. Méltán büszkék a hazai szinten egyedülállónak számító kecskéikre, melyeknek még az utódaik is kiváló tejelő állatok. A bevizsgált tej zsír- fehérje- és laktóztartalma szintén nagyon jó. Termékeik széles körben ismertek, de nagyon örültek, amikor meghívták őket az előadássorozatra.
Gabriella megállapította: Az értékfeltáró fórumsorozaton több településvezető, önkormányzati képviselő is megjelent, ami számára azt jelzi, hogy egyre inkább felismerik a kistermelők által, természetes anyagokból előállított élelmiszerek jelentőségét.
A Portfolio Csoport 2024 végén tizedik alkalommal osztotta ki a – kilenc kategóriában meghirdetett – rangos agrárdíjakat az ágazat legjelentősebb rendezvényén, a kétnapos Agrárszektor 2024 Konferencián.
A Beledi Általános Iskolai is csatlakozott a Talent School programhoz, mely újfajta szemléletet jelent az oktatásban.
Aki figyelemmel kísérte a Rábaközi Médiacentrum új csornai tekecsarnokról készült felvételeit, valamint írásos tudósítását, az láthatta, hogy valóban az ország egyik legmodernebb és legszebb tekézője készült el Csornán.
A csornai Pántlika Táncegyüttes hetedik éve hív vendégeket, hogy velük közösen tánccal és zenével ünnepelje, búcsúztassa el a nyarat.
Megkezdődött a 2025/2026-os nevelési-oktatási év Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában, ahol szinte már megszokott, hogy folyamatosan emelkedik a beiratkozók száma.
A beledi óvodában a nyár folyamán nem változott jelentősen a gyermekek napirendje, és csak az étkezések és a pihenések idejére mentek be az épületbe, mert a nap nagy részét a szabadban töltötték.