Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

A rektor nagykorúságának kezdetéig Kapuváron élt

Prof. dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora rendszeresen ellátogat Kapuvárra, és időről időre a kameránk által készített felvételeken is felbukkan, amikor épp tiszteletét teszi a város szempontjából meghatározó eseményeken. Minden jel arra mutat, hogy ez a kötődés kölcsönös, mert a kapuváriak számítanak a múzeumalapító igazgató fiának látogatására és építő véleményére. A Pécsett született intézetigazgató tehát apai ágon kapuvári, és gyermekkorának meghatározó részét a rábaközi településen élte le.  Ide járt általános iskolába (a mostani Páli Szent Vincébe), és az érettségijét a helyi gimnázimuban szerezte meg. Mivel a katonaság után 1972-től a soproni egyetem hallgatója lett, idestova negyven esztendeje nem Kapuvár az állandó lakhelye. A szálak gyakran összefutnak, és lehet, hogy az emberek rendeltetése sem annyira véletlen, mondta a professzor, mert volt középiskolai orosztanára, prof. dr. Gadányi Károly jelenleg az egyetem egyik rektorhelyetteseként dolgozik nála; de rajta kívül több kiváló kapuvári pedagógussal hozta össze a sors.
A “civitas fidelissima”, tehát hogy Sopron a leghűségesebb város, már önmagában is nagyon imponált a fiatal egyetemistának, s azóta változatlanul ezt az üzenetet hordozzák számára a település intézményei, valamint az ott lakó emberek. A külföldön is elismert, legalább ötszáz dolgozatot és tudományos fokozatú cikket publikált, harminc-negyven könyvet megírt prof.dr. Faragó Sándor teljes pályája arról tanúskodik, hogy kihasználta a gazdag történelmi város adta lehetőségeket, mert a megismerés és a tudásszerzés széles spektrumát építette be saját fejlődésébe. Az okleveles erdőmérnök ifjúkora legszebb öt évének tekinti a soproni diákéveket. Az egyetemen végzett, s már akkor jelentős publikációs háttérrel rendelkező fiatal kényszerpályára került: bármennyire is szerette volna, nem kezdhette hivatását a kapuvári tájvédelmi körzetben, helyette az újkéri termelőszövetkezethez került. Az akkor ezt a helyzetet nehezen megélő, faipari ágazatvezetőként dolgozó szakember több év távlatából már másként értékeli a szövetkezetnél töltött éveket, mert rengeteg olyan mezőgazdálkodással kapcsolatos ismeretet szerzett, amelyet azóta is felhasznál a  kutatásaiban. Pedagógus feleségével is ekkor találkoztak, és alapozták meg közös jövőjüket: fiúk Kapuváron született, aki ugyancsak itteni lányt választott hitestársául. Prof.dr. Faragó Sándor életében 1980-ban bekövetkezett a fordulat: visszahívták az egyetemre. A Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet vezetője a felsőoktatási intézmény minden lépcsőfokát végigjárta, ezért az universitas valamennyi ágát nagyon jól ismeri, tíz éve pedig a – hallgatói létszámát tekintve – Magyarország hatodik legnagyobb egyetemének rektora. Az öt városban működő (Nemsokára meglesz a hatodik, mert a zalaegerszegi mechatronikai mérnöki képzést is továbbfejlesztik.), soproni központú intézményben 650 professzor dolgozik; ők valamennyien magas szintű oktatási és kutatási feladatokat látnak el.
Hogy bírja el egyetlen ember válla ezt a hatalmas felelősséget és képes ilyen irdatlan mennyiségű, magas szintű munkát elvégezni? Prof. dr. Faragó Sándor így válaszolt:  Egyetlen szerencsém van, hogy ez a hivatásom és a hobbim, a nap pedig huszonnégy órából, plusz éjszakából áll – mondta humorosan a biztos családi háttérrel, segítőkész feleséggel rendelkező rektor. A tudomány nem ismer határokat, ezért több nemzetközi szervezet hazai képviselőjeként a nejét is elviszi a külföldi tanulmányutakra és konferenciákra, így talán nem válik el olyan élesen a hivatás és az otthon. A vadbiológiát, az ornitológiát és a vadászatot kedvelő, közvetlenségét mindmáig megőrző dr. Faragó Sándor  további szerencséje, hogy neki nincs szüksége rekreációra, mert ha munkájával foglalkozik, rögtön ki is kapcsolódik. A város vezetésével kiváló kapcsolatot ápoló professzornak arra mindig marad ideje, hogy Kapuvárra figyeljen: Kis túlzással, de majdnem mindennap itt vagyok, teszek egy vargabetűt, megkerülöm a házhelyi városrészt, odaugrok Gartára, elmegyek a Deák Ferenc utcába, ahol laktam.
Beküldés dátuma: 2011. 12. 07.

Kapcsolódó hírek

  • Beled napja a kerékpáros pihenőhelyen

    Folyamatosan szépülő, ápolt, gondozott környezet, jól szervezett programok, jó hangulat és társaság teszi emlékezetessé a Beled Napjának helyet adó kerékpáros pihenőt, ami a helyiek szerint lassan szabadidőparkká növi ki magát.

További hírek

  • Beled napja a kerékpáros pihenőhelyen

    Folyamatosan szépülő, ápolt, gondozott környezet, jól szervezett programok, jó hangulat és társaság teszi emlékezetessé a Beled Napjának helyet adó kerékpáros pihenőt, ami a helyiek szerint lassan szabadidőparkká növi ki magát.

  • Gondűző falunap Győrsövényházon

    A 27. alkalommal megrendezett győrsövényházi falunapon ottjártunkkor épp egy sramlizenekar muzsikált a háttérben, ezért kicsit jobban oda kellett figyelni a polgármester szavaira.

  • Első helyen végeztek a kapuvári dalosok

    A 2009 óta működő kapuvári Hajnalcsillag Dalkör fellépéseivel sikert sikerre halmoz, legutóbb az országos „Ki mit tud?” vetélkedőn értek el kiváló eredményt.

  • Elsősök az iskolapadban

    A pedagógusoknak néhány hét áll a rendelkezésre ahhoz, hogy megfigyeljék az újonnan beiratkozott nebulók beszédkészségét, szókincsét.

  • Megkezdte szolgálatát az új beledi lelkész

    A beledi evangélikus gyülekezet augusztus 15-én értesült arról, hogy elfogadták a másfél évvel ezelőtt beadott pályázatukat.