Hargitai András jóval korábbról kezdte a környéken fellelhető lelőhelyek számbavételét, mert először az 1800-as évekről beszélt, amikor magkőtöredékek kerültek elő a város területéről, de mivel a leletek eltűntek, ezeket is csak a korabeli feljegyzések említik meg. Ezenkívül a szakemberek avar- és honfoglalás kori temetők maradványait valószínűsítik errefele, de ezeket sem kutatták olyan intenzíven, hogy komolyabb

leletanyag kerülhetett volna be a múzeumokba. Az Árpás környéki római kori Mursella város meglétéről szobortöredékek tanúskodnak – tette hozzá a régész. Nem messze innen fedezték fel azt a cölöpökre épült házat, amelynek szerkezetét rekonstruálták a régészek, Nagy Andrea pedig olyan kétrétegű lelőhelyet talált Csornán, amelyben közvetlenül a humusz alatt bukkantak rá az Árpád-kori telepek nyomaira. Még mélyebbre hatolva, az agyag alatt rézkori maradványokat fedeztek fel a szakemberek. Hargitai András ugyancsak érdekes felfedezésre tett szert a szilsárkányi Miklós-tagon: egy teljes ásatási idény alatt hozták a felszínre azt az 1360 régészeti objektumot, amely az átlagosnál jóval nagyobb kiterjedésű és leletekben is gazdagabb 3,7 hektáros területen találtak meg. A kerámia töredékek mellett több tucat egészben megmaradt edényzetet, továbbá elképesztően nagy mennyiségű szövőszék- nehezéket és orsógombot rejtett a föld mélye. A szövéshez és a fonáshoz kapcsolódó eszközök arra utalnak, hogy helyi textilközpont működhetett errefele a késő bronz, illetve a korai vaskorban. További érdekességnek számítanak a kelta és a római kori telepekre utaló jelek. Az égett üvegtöredékek, a bronz ékszerek és eszközök, valamint az urnák, és a némelyik mellé tűzött lándzsahegy a hamvasztásos temetkezésre engednek következtetni, de csontmaradványokat is sikerült rekonstruálni.
A kutatók hiába tudnak a lelőhelyek létezéséről, hisz ha azok feltáratlanok maradnak, akkor kevés információt szolgáltatnak a múltról. Sosem a régészek döntik el, hogy merre induljanak, hanem az adattárból előkerült nyomvonal alapján kezdik meg a munkát, és rögzítik az objektumokat tartalmazó szelvényeket, de néha az előzetes terepbejárás alapján dől el, hogy hova érdemes visszamenni. A legkevésbé szeretik a harmadik variációt, amikor menet közben, a földmunkák során fedezik fel az értékes lelőhelyeket.
A megyei múzeum munkatársai március óta várják a kormány döntését, s amint megkapják az írásbeli utasítást, a szakemberek folytatni fogják a régészeti feltárást a csornai elkerülő nyomvonalán.
Beküldés dátuma: 2012. 09. 26.
-
Ünnepélyes szalagátvágás a 20. Beledi Pünkösdi Fesztiválon
Beleden régóta szokás, hogy nem tartanak ünnepélyes szalagátvágást minden egyes elkészült fejlesztés után, hanem a pünkösdi fesztivál ünnepi perceiben kerítenek sort a beruházások szimbolikus átadására és köszöni meg a város a közreműködők munkáját.
-
Ünnepélyes szalagátvágás a 20. Beledi Pünkösdi Fesztiválon
Beleden régóta szokás, hogy nem tartanak ünnepélyes szalagátvágást minden egyes elkészült fejlesztés után, hanem a pünkösdi fesztivál ünnepi perceiben kerítenek sort a beruházások szimbolikus átadására és köszöni meg a város a közreműködők munkáját.
-
III. Kocsis István nemzetközi emléktorna Csornán
Varga László, a CSSE szakmai igazgatója szerint az utánpótlás korosztállyal foglalkozó szakemberek fő feladata a nevelés és a sportág megszerettetése kell, hogy legyen.
-
Ballagás a Kapuvár Térségi Általános Iskolában
Az elmúlt szombaton végzős diákok járták végig a feldíszített iskolaépületet, majd átadták az intézmény zászlaját a hetedikeseknek.
-
20. Beledi Pünkösdi Fesztivál
Többször is beszéltem róla, hogy városunkban szükség van egy ilyen rendezvényre, Beled és a Dél-Rábaköz legnagyobb kulturális és szórakoztató eseményére – mondta Major Jenő polgármester a 20.
-
A vörösterror áldozataira emlékeztek Csornán
A ma emberének történelmi felelőssége, egyben erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozza a kommunizmus ismétlődését.