A nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a magyar mezőgazdaság

A pusztába kiáltott szavaknál jóval többet jelentenek a gazdák észrevételei – értékelte dr. Nagy István a Kapuváron megrendezett szakmai találkozót, melyen Hámori György polgármester meghívására vett rész. Az agrárminiszter szerint nagyon hasznosak az ágazat szereplőitől közvetlenül megszerzett információk, mert megkönnyítik a minisztérium jogalkotási munkáját és működőképesebbé teszik a magyar mezőgazdaságot.

– Nagyon jó volt találkozni a kapuvári gazdákkal, hiszen a mindennapi életből, a mindennapi működésükből eredő témakörökkel foglalkozhattunk. Olyan kérdések merültek fel, amelyekkel én magam sem szembesültem eddig – válaszolt a Rábaközi Televízió érdeklődésére Nagy István, aki példaként hozzátette: Egy családi gazdaságban negyven éve dolgozó hölgy azért nem tudja igénybe venni a nőket megillető korkezdvezményes nyugdíjat, mert a jogi háttér nem teszi ezt lehetővé. Az agrárminiszter ígéretett tett arra, hogy mielőbb megoldást keres az adott problémára. Mint mondta, megengedhetetlen, hogy a családi gazdaságban dolgozó egyén másodrangú munkavállaló legyen és ne kapja meg ugyanazokat a jogokat, mint bárki más.
Riporterünknek megemlítette, hogy milyen egyéb problémákkal fordultak még hozzá: Szóba kerültek az öntözéssel kapcsolatos kérdések, a növényvédő szerek használata, valamint a kereskedelemből adódó egyéb anomáliák. Örökös gondot jelent, hogy a nyertes pályázók miként tudják kivédeni az időközben bekövetkező áremelkedéseket, hiszen a megvalósulás előtti beruházások emiatt nem mehetnek veszendőbe.
– Tehát a hétköznapi életből jövő, kézzelfogható, konkrét ügyek merültek fel, amelyekre igyekeztem választ adni. Van olyan, amire azonnal konkrét választ adtam, de van olyan is, amellyel a későbbiekben dolgoznom kell, vagyis valamilyen szintű változtatatásra lesz szükség, hogy jobb működési rendszert alakítsunk ki –fogalmazott az arárminiszter, aki szerint a szemtől-szembeni megbeszélésen olyan információkra tett szert, melyek törvény előkészítési javaslatként jelenhetnek meg és holnap akár jogszabályi anyagként, problémamegoldásként érkezhetnek vissza.
Nagy István úgy véli, hogy az ágazatot ért sok-sok nehézség után is kiválóan teljesített a magyar mezőgazdaság.
– Ha belegondolunk, a kora tavaszi fagyok után 153 napig nem esett az eső, aztán amikor megeredt, végtelen nagy intenzitással jött jégverésekkel terhelve, tehát óriási nehézség az éghajlatváltozás.
Közben meg egyszerre három vírussal kellett megküzdeni: az emberi élet veszélyeztetésével jött a COVID, ezenkívül az afrikai sertéspestis vírusával és a madárinfluenza vírusával is. Ha van nehezített akadálypálya, akkor az idei pontosan ilyen volt a gazdák számára. De ha megnézzük a termelési eredményeket, akkor pedig azt mondjuk, hogy a búzából is történelmi teljesítmény született, tehát nem lehet okunk a panaszra.
– Sokkal inkább felértékelődik a tudás szerepe, az apáink gazdálkodási módjával ma már nem lehet eredményt elérni. Védekezni kell az intenzív esőzéstől, akár a tavaszi fagyoktól, és az ehhez szükséges tudást minél több információ révén lehet megszerezni – fogalmazott.

Az agrárminsizter szerencsésnek nevezte a kárenyhítési alapot, mert amelyik gazda csatlakozott hozzá és jelezte a fagykárt, a szakértők felmérése után megigényelhette a kárenyhítési támogatást. – Ez nagyon jól működő rendszer – jegyezte meg, hozzátéve: probléma legfeljebb abból adódik, hogy most már három évben egymás után érkeztek a kora tavaszi fagyok. Kifizették a gazdáknak az összes támogatási pénzt, ezért nehéz pótolni ezt a forrást, hiszen úgy működik, hogy egyik felét a gazdák teszik be, a másik felét a magyar állam, és így történik a közös finanszírozás.

A kormány 10 esztendőn át évi 17 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra-fejlesztésre, s ezzel elérte azt, hogy jövőre 160 ezer hektárra megduplázza az öntözött területek nagyságát. Egyszerűsítették a jogszabályi környezetet, amely ellehetetlenítette korábban az öntözési szándékot. Jelen pillanatig 50 ezer hektár lett bejelentve, a vidékfejlesztési források pedig rendelkezésre állnak, tehát pályázhatnak az öntözési közösségek arra, hogy megindíthassák a beruházásaikat, és valóban a gazdálkodás biztonságát tudják szolgálni ezekkel a fejlesztésekkel.

Mindennek két oldala van – jegyezte meg a miniszter. Miközben a gabonatermesztőnek fülig ér a szája, olyan boldog, mert soha nem látott mértékű bevétele volt tavaly és idén is, ugyanakkor az állattenyésztést romba dönti a magas alapanyagár. Az emberek a boltban olcsó élelmiszert szeretnének vásárolni, de ha drága a takarmány, többe kerül a tej és a hús is.
Épp az előbbiek miatt született meg a döntés: mintegy 4,4 milliárd forinttal kártalanítják, vagy próbálják mérsékelni a kárát azoknak az állattartóknak, akik komoly takarmányfelhasználók. – 2,1 milliárdot a baromfiszektorra, 1,2 milliárd forintot pedig a sertésszektorra szeretnénk fordítani, és emellett gondoltunk az állategészségügyre is, így a fennmaradó összeget erre szeretnénk fordítani, hogy emeljük a termelés biztonságát, az állategészségügy nívóját az agráriumban, hiszen a biztonság nagyon fontos dolog. Próbálunk olyan támogatásokat adni a gazdáknak, amellyel mérsékeljük a takarmányárak elszabadulásának következményeit – hangsúlyozta Nagy István.