Rita hatévesen egyedül utazott a lovas táborba, tízéves kora óta pedig egyenesen megőrül a lovakért. Első saját négylábúját 2006-ban kapta meg, ami hihetetlen örömet jelentett számára. A lipicai félvér kilenc hónaposan került hozzájuk, ezért fiatal gazdája korán megtanulta a felelős gondolkodást.
A téti származású Molnár Rita a győri Veres Péter Mezőgazdasági Szakközép Iskola lovastúra-vezető szakán végzett. Úgy tűnik, hogy a lovaglás kezd kissé elnőiesedni, mert a gyengébbik nem képviselői közül is egyre többen érdeklődnek a hobbi iránt. Rita osztályában is több volt a lány, mint a fiú. A négy év során elsősorban az érettségire készítették fel őket, ezért a lovakkal külön szakkör keretében foglalkoztak. Kisebb csapatokban, négyen-öten dolgoztak egy-egy patással, a futószáras oktatásokon pedig már a testtartást, valamint a ritmikus mozgást, ugratást gyakorolták.
Honnan ered a fiatal lány indíttatása? Miért lett belőle távlovagló? Szerinte ezt nem lehet egyszerűen szavakba foglalni.
– Csak úgy jött, nem tudom, hogyan alakult ki bennem, mert a családban senki sem lovazik – mesélte az eleinte csak a szomszéd karámjában lóra ülő, de ma már eredményesen versenyző téti hölgy. Otthon az 500-600 kg-os nagytestű lipicaival kezdte közelebbről az ismerkedést. Az állatot robusztus felépítése alkalmassá teszi a kocsihúzásra, és hatalmas ereje miatt munkára fogható. Rita kezdőként a szá
rak fogását, a ló irányítását, az ülést és a lábtartást tanulta meg. Az sem mindegy, hogy miként oszlik el a lovagló testsúlya. A valódi szabadságélményt akkor élte át, mikor saját lovát kivezette a rétre, és elindulhatott vele bármerre. A települések közt vezető tereputak a szemlélődésre is alkalmasak, s ilyenkor hárman-négyen is kilovagolnak. Interjúalanyunk nincs egyedül szenvedélyével, hisz sokszor azzal a Pápayné Gyöngyösi Lénával ügetnek a határban, akit televíziónk már megismertetett a nézőkkel.
Rita Bábolnán már kimontottan a szakmai ismereteket sajátítja el, melyekbe az anatómiai ismereteken túl beletartozik a takarmányozás, a lovak egészségvédelme, a fogathajtás és tenyésztés egyaránt. Molnár Rita a Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakképző Iskola tanulójaként lótartó- és tenyésztő végzettséget fog szerezni májusban, de magánúton már megszerezte a lovastúra-vezetői és - oktatói szakképesítést. A téti hölgy úgy tervezi, hogy később elvégzi a belovagló tanfolyamot is, melynek birtokában a „nyers” csikókat hozzászoktathatja a nyereghez és a kocsivontatáshoz. Ez azért is izgalmas feladat, mert mint az emberek, minden állat más és más természettel van megáldva.
Molnár Rita a kezdetektől együtt dolgozik első saját kedvencével, a ma már hétéves lipicai félvérrel, ezenkívül szívesen foglalkozik a tizenhat éves arab kancájával. Legújabb szerzeményével, a welsh pónival pedig nemrég óta ismerkedik. Utóbbi fajta a legszeszélyesebb, és az agresszióra is hamarabb hajlanak – mondta a riportalany, aki már végigvitt egy teljes versenyszezont. A tavaszi Bábolna Derbyn, és a nyári Solt-révbérpusztai megmérettetésen nyolcadikként végzett. Váralján már az előkelőbb, második helyen fejezte be a versenyt, így ott lehetett az országos bajnokságon, ahol a nemzeti ménesbirtok versenyzője felállhatott a dobogó harmadik fokára. Érdekességként: az első helyezett egy mindössze ötven kilogram súlyú lány lett, mert sem mindegy, hogy az állatnak mekkora terhet kell cipelnie.
A távlovaglás lényege, hogy ló és lovasa együtt küzdenek a szalagokkal, zászlókkal kijelölt 40, vagy akár 160 kilométer hosszú szakaszon, amit egyetlen nap alatt kell teljesíteniük. A 12 km/órás átlagsebességgel haladó versenyzőnek, és küzdőpartnerének a határ a csillagos ég, mert mindegyik ló más teljesítményre képes. A hosszú táv alatt nincs megtiltva, hogy a lovas az állat mellett fut, de a célba már mindenképpen a ló hátán ülve kell beérkezni.
A szántóföldekkel sűrűn szabdalt sokoróaljai táj sík terepen vezet, ahol néha patak vagy ér szalad az utak mentén. Lovas és ló egyaránt jól érzi magát a víz közelében, illetve az erdőben, mert az is található a környéken. A magánterületet sajnos nem lehet mindig felismerni, ezért az ügetőt néha udvariasan eltanácsolják az ilyen helyekről, de a lánynak emiatt sosem volt komolyabb afférja.
Molnár Ritának bármi problémája adódik az életben, csak felül a ló hátára, és rövid időn belül „kifújja a szél” a fejéből a bánatot, s egycsapásra megszabadul minden gondjától. Vágta vagy séta közben oszthatatlan egységet alkotnak a lóval, ami határtalan érzés. A bábolnai versenyző kedvenc fajtája egyébként az arab, mert az ha nem is a fellegek közt, de szó szerint repül. Interjúalanyunk az iskola befejezése után Tét környékén szeretne lovardát nyitni, ezért már ilyen szemmel kémleli a tájat.
Márton-napi vigasság a beledi tornacsarnokban
Idén is lelkesen készültek a szervezők a Márton-napi sokadalomra, amelyet a szokásos helyszínen, a beledi tornacsarnokban tartottak meg.
Márton-napi vigasság a beledi tornacsarnokban
Idén is lelkesen készültek a szervezők a Márton-napi sokadalomra, amelyet a szokásos helyszínen, a beledi tornacsarnokban tartottak meg.
Kapuvár új jegyzője szakmailag felkészülten néz szembe a rá váró feladatokkal
A jegyzőnek szinte mindenhez értenie kell – foglalta össze tömören Pintér Róbert, hogy miből áll a munkája.
Kapuvár aljegyzője magas szintű szakmai felkészültséggel látja el feladatait
A polgármesteri hivatal vezetője a jegyző, de milyen feladatai vannak az aljegyzőnek? Dr. Cserpes Gyöngyi elsődleges célja a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkájának támogatása.
A fáról szinte azonnal a vásárlók kosaraiba kerül az alma
Közel tíz éve indult a Fidesz–KDNP helyi szervezete, valamint a Hanság–Fertőmenti Szövetkezet kezdeményezése: tél közeledtével a piaci árnál jóval kedvezőbb áron kínálják a magyarok közkedvelt gyümölcsét, az almát.
A Beledi Ezüsfenyő Nyugdíjas Egyesület társadalmi munkája
Az emberek az otthoni munka mellett is vegyék észre, ha tehetnek valamit a környezetért, mert annál élhetőbb egy település, minél jobban odafigyelnek a lakóhelyükre.