Havassy Bálint László családja a rendszerváltás előtt is megtartotta az egyházi ünnepeket, ezért a plébános ilyen szempontból nem élt meg jelentős változást a 1990-es évek óta. Szülőfalujában, Mosonszentmiklóson a templom falain belül rendezett összejöveteleket nem korlátozta a mindenkori politikai vezetés, de a hosszabb körmenetekre és zarándoklatokra azért mégsem kerülhetett sor. Az atya szerint napjainkban az a jellemző, hogy szinte minden nyilvános ünnepségre elvárják az egyházak képviselőit is.
– Minden vallásban vannak megkülönböztetett szent napok, ezért maga az ünnep is innen eredeztethető. Az Ószövetség korában a szombat volt a pihenés napja. Mivel Jézus vasárnap támadt fel, mi keresztények a hét utolsó napját ünnepeljük az Úr napjaként – mondta a plébános. Nagy Konstantin uralkodásához kötődik a kereszténység felszabadítása és ő tette a vasárnapot munkaszüneti nappá – tette hozzá. Havassy Bálint, aki csak az egyházi ünnepeket tekinti igazán emelkedettnek, és szerinte a felvilágosodás korában az állami megemlékezéseket ezek mintájára próbálták elfogadtatni a tömegekkel.
A keresztényeknek a legfontosabb a húsvéti ünnepkör, amely a negyvennapos nagy böjti időszakkal kezdődik, csúcspontját pedig a nagyhéten éri el, ami folytatódik az ötvennapos húsvéti örömmel, zárása viszont a pünkösd. Az egyház meghallva az idők szavát, enyhítette a böjti fegyelmet. Az adventi készület négy vasárnapját követi a karácsony, és az ünneplés egészen az Úr megjelenéséig, vagyis vízkeresztig folytatódik. Év közben az Úrnak és Szűz Máriának is vannak egyéb nevezetes napjai, valamint meg kell említeni a templomszentelés évfordulóját is. Az atya szeretné, ha augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe munkaszüneti nap lenne, mert nem csak a vallás miatt nevezetes ez az évforduló, hanem történelmünkből is számtalan példát lehetne említeni: törvényhozás ideje, Szent István király halálának napja.
A pap felhívta a figyelmet arra, hogy mostanság egyre nagyobb jelentősége van az ünnepeknek, mert a technikai haladás miatt felgyorsult világunkban még nehezebb megállni és elgondolkodni. Az emberek régen testileg és lelkileg megtisztulva járultak a templomba, és az egyházi ünnepek pont ezt az egyre inkább hiányzó feltöltődést adhatják meg. Havassy Bálint úgy gondolja, hogy a belediek még hétköznap is méltó módon ünnepelnek. Nyilván családonként változnak a szokások, de az atya úgy vette észre, hogy a fiatalabb nemzedék szép számmal vesz részt a vasárnapi szentmiséken, s talán felnövekvőben van az a generáció, amelynek egyre többet jelentenek a vallási és különböző állami rendezvények.
Beküldés dátuma: 2013. 08. 28.
-
Bőven van még ötlet a kapuváriak tarsolyában
Lehet, hogy kifele nem annyira látványos, de a kapuvári képviselők az utóbbi hetekben az esztendő legfontosabb feladatával vannak elfoglalva: a 2020-as költségvetésen dolgoznak.
-
Bőven van még ötlet a kapuváriak tarsolyában
Lehet, hogy kifele nem annyira látványos, de a kapuvári képviselők az utóbbi hetekben az esztendő legfontosabb feladatával vannak elfoglalva: a 2020-as költségvetésen dolgoznak.
-
Egy éve alakult újjá Kapuvár Város Fúvószenekara
Az előrevivő céloknak megtartó ereje lehet egy amatőr csapat életében – mondta Kőszegi-Németh József.
-
Import helyett magyar hagyma kerüljön a boltokba
Családi János a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó rábaközi gazdák jelenlegi helyzetét elemezte, de azt is elmondta, hogy milyen jövő várható az ágazatban.
-
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
-
Friss lendülettel és új vezetővel kezdte meg idei munkáját a nyugdíjasklub
Csupa szív, lelkes emberek alkotják a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjasklubot, de tavaly a megszűnés réme fenyegette az összeszokott kis csapatot, mert egyikük sem vállalta az egyesület vezetését, sőt még a városban sem találtak erre megfelelő személyt.
