Havassy Bálint László családja a rendszerváltás előtt is megtartotta az egyházi ünnepeket, ezért a plébános ilyen szempontból nem élt meg jelentős változást a 1990-es évek óta. Szülőfalujában, Mosonszentmiklóson a templom falain belül rendezett összejöveteleket nem korlátozta a mindenkori politikai vezetés, de a hosszabb körmenetekre és zarándoklatokra azért mégsem kerülhetett sor. Az atya szerint napjainkban az a jellemző, hogy szinte minden nyilvános ünnepségre elvárják az egyházak képviselőit is.
– Minden vallásban vannak megkülönböztetett szent napok, ezért maga az ünnep is innen eredeztethető. Az Ószövetség korában a szombat volt a pihenés napja. Mivel Jézus vasárnap támadt fel, mi keresztények a hét utolsó napját ünnepeljük az Úr napjaként – mondta a plébános. Nagy Konstantin uralkodásához kötődik a kereszténység felszabadítása és ő tette a vasárnapot munkaszüneti nappá – tette hozzá. Havassy Bálint, aki csak az egyházi ünnepeket tekinti igazán emelkedettnek, és szerinte a felvilágosodás korában az állami megemlékezéseket ezek mintájára próbálták elfogadtatni a tömegekkel.
A keresztényeknek a legfontosabb a húsvéti ünnepkör, amely a negyvennapos nagy böjti időszakkal kezdődik, csúcspontját pedig a nagyhéten éri el, ami folytatódik az ötvennapos húsvéti örömmel, zárása viszont a pünkösd. Az egyház meghallva az idők szavát, enyhítette a böjti fegyelmet. Az adventi készület négy vasárnapját követi a karácsony, és az ünneplés egészen az Úr megjelenéséig, vagyis vízkeresztig folytatódik. Év közben az Úrnak és Szűz Máriának is vannak egyéb nevezetes napjai, valamint meg kell említeni a templomszentelés évfordulóját is. Az atya szeretné, ha augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe munkaszüneti nap lenne, mert nem csak a vallás miatt nevezetes ez az évforduló, hanem történelmünkből is számtalan példát lehetne említeni: törvényhozás ideje, Szent István király halálának napja.
A pap felhívta a figyelmet arra, hogy mostanság egyre nagyobb jelentősége van az ünnepeknek, mert a technikai haladás miatt felgyorsult világunkban még nehezebb megállni és elgondolkodni. Az emberek régen testileg és lelkileg megtisztulva járultak a templomba, és az egyházi ünnepek pont ezt az egyre inkább hiányzó feltöltődést adhatják meg. Havassy Bálint úgy gondolja, hogy a belediek még hétköznap is méltó módon ünnepelnek. Nyilván családonként változnak a szokások, de az atya úgy vette észre, hogy a fiatalabb nemzedék szép számmal vesz részt a vasárnapi szentmiséken, s talán felnövekvőben van az a generáció, amelynek egyre többet jelentenek a vallási és különböző állami rendezvények.
Beküldés dátuma: 2013. 08. 28.
-
Uniós feltételeknek megfelelő, új játszótérrel gazdagodik a város
Beled Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a játszóterek és közösségi terek felújítására.
-
Uniós feltételeknek megfelelő, új játszótérrel gazdagodik a város
Beled Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a játszóterek és közösségi terek felújítására.
-
Kapuvár egyik közkedvelt sportága a karate
Valamennyit csökkent, de a pandémia után ismét növekedett a kapuvári Castrum SC létszáma, így ma közel százhúszan sportolnak az egyesületnél.
-
Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején
Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást.
-
Megyei Széchenyi iskolák találkozója Csornán
1995-ben Kajos László egykori iskolaigazgató, valamint Gecsei Edit nyugalmazott magyartanár kezdeményezésére tartották meg először a Széchenyi nevét felvett intézmények megyei találkozóját, melyet a közösségteremtés, a hagyományápolás, és a kulturális programok megrendezése céljából hozták létre.
-
Széchenyi iskolák évről évre visszatérő rendezvénye
A Kapuvár Térségi Általános Iskola diákjai és pedagógusai is részt vettek a nagy múltra visszatekintő megyei Széchenyi iskolák találkozóján, melyre 2022-ben Csornán került sor.