Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hirdetés

A kutatás az emberek életének megkönnyítését szolgálja

Dr. Gergátz Elemér kicsit elgondolkodott, amikor több évtizedes, megszámlálhatatlanul sok eredményt felmutató pályájáról faggattuk. – Mivel is kezdjem a felsorolást? Azt hiszem azzal, amire a legbüszkébb vagyok. Rábaközi származását a következőképpen pontosította: mint igazi parasztgyerek, a tehenet, a lovat és a disznót nem az egyetemen látta először, tehát az alapvető dolgokat környezetéből  szívta magába. A bencés gimnázium elvégzése után nem vették fel elsőre az állatorvosi egyetemre, de a következő évben megkezdhette tanulmányait. Diplomával a kezében visszament ahhoz a céghez, ahol eredetileg elhelyezkedett, és már a nyári szünetekben is itt szorgoskodott.  A Magyarkeresztúri Mesterséges. Termékenyítő Főállomáson szinte a  segédmunkási pozícióról küzdötte fel magát az igazgatóhelyettesi székig. A hasonló profilú cégek egyesítése után három megye osztályvezetői feladataival bízták meg. Tudományos munkássága a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán kezdődött, ahol szakmérnöki tanfolyamokon tartott előadásokat. Az adjunktus ezzel párhuzamosan létrehozta az egyetem Kutatásszervezési és Termelésfejlesztési Intézetének Biotechnikai részlegét, ahol mint vezető állatorvos, később pedig igazgatóként dolgozott.

A kutyának sem hiányzik a kolhoz, de lassan rájönnek az emberek, hogy egy csomó dolgot jobb összefogásban csinálni. A szakállatorvos ezt a véleményét a mai napig fenntartja.
Dr. Gergátz Elemért néhai Antal József beszélte rá földművelésügyi miniszteri posztra. – Isten bizony, nem akartam, féltem én attól nagyon. Mindig bíztam benne, majd csak leváltanak, és amikor tényleg így történt, nem volt bennem semmi nosztalgia – mondta a riportalany, akit az akkori miniszterelnök széles körű ismertsége miatt javasolta a magas rangú politikai állásra. Dr. Gergátz Elemér örült, hogy újból a Rábaközben dolgozhatott, és szinte az összes címet megszerezte, amely a kor előrehaladtával kijár a magasan képzett szakembereknek. Dr. Gergátz Elemér közéleti tevékenységével a mezőgazdaságban dolgozók munkáját szerette volna segíteni, nem pedig a szervezeti struktúrát tovább bonyolítani. – Mi tisztességes átmeneti és szövetkezeti törvényt tettünk le az asztalra, de én arról nem tehetek, hogy a „zöld kis füzeteknek” a zömét még a főagronómusnak sem mutatták meg. Mert más volt az érdek, vagy miért? .  Amikor kiejtettem a számon a „szövetkezés” szót, egyből olyan felfordulás lett, hogy az nem mindennapi. Mintha átkozódtam volna, pedig nem is szövetkezetet mondtam – folytatta visszaemlékezését az egyetemi tanár. Az agárpolitika legfontosabb céljának kellene hogy legyen a vidéki emberek méltóságteljes boldogulása – tette hozzá.

– Minden azt a célt szolgálja, hogy az emberek élete könnyebb legyen – hangzott a nyilatkozatban.
1986-ban furcsa, új dolognak számított, amikor munkatársaival juh- és kecskeembrió részeket egyesítettek, és ezeket juhokba helyezték be. Dr. Gergátz Elemér tudja, hogy a mekegő utódbárány nagy unikum volt, de szerinte a „jukecsnél” sokkal fontosabb tudományos tevékenységet is folytatott. A világon elsőként mentesítették a baktériummal fertőzött állományt embrióátültetéssel. Szakértelmét az állatbiotechnika és a biotechnológia területén szinte mindenhol figyelembe vették, elismerték.

– Az idő elmegy, de az ember érzi: ha sok a feladat, akkor kap hozzá időt is – jegyezte meg dr. Gergátz Elemér.
A debreceni és a kaposvári doktori tanács tagja nemcsak Mosonmagyaróváron, hanem más egyetemeken is besegít  a szakmérnöki képzésbe. A termékenyítőanyagokkal folytatott kísérleteivel azon  szorgoskodik, hogy hazánkat bejuttassa a nemzetközi forgalomba. Úgy véli, utóbbira minden esélyünk megvan. A szakállatorvos „Természetes utak, új lehetőségek” címmel  legutóbb a csornai nyugdíjas akadémia közönségét kápráztatta el tudásával. Még a hanghordozása is hiteles annak a személynek, aki azt osztja meg a hallgatósággal, amire az egész életét feltette. Akinek füle van, az hallja meg a hasznos dolgokat – fogalmazott dr. Gergátz Elemér. De mit gondol ő minderről? Szerinte nem olyan nagy kunszt előadásokat tartani, mert semmi mást nem kell mondani, mint amit az ember gondol. Könnyű annak, akinek mindezért nem kell a szomszédba mennie!
Beküldés dátuma: 2013. 04. 03.

Kapcsolódó hírek

  • Változások a kiskórházak életében

    Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.

További hírek