Smudla Tamás szerint nem szükséges kívülről ráaggatni a hitet a gyerekekre, mert természetes módon éled fel a szívükben a vágy a jóság iránt. Szinte bele van kódolva az emberbe, hogy imádkozzék, hogy énekeljen, Jézus szeretetéért – hangsúlyozta a beledi plébános.
Mióta 2015 nyarán a Győri Egyházmegye áthelyezte Smudla Tamást Beledre, a plébános biztosan tudja, hogy hitoktató dolgozott a térségben. Smudla Tamásra már nem vonatkozik ez a feladatellátás, mert a Magyar Katolikus Egyház szabályzata szerint a plébánosok hatvan éves korukig foglalkoznak hittanoktatással. Jelenleg Wolf Renáta főállásban látja el ezt a szolgálatot. A hittanórákat nemcsak helyi, hanem környékbeli gyerekek is igénybe veszik elsőtől a nyolcadik osztályig. A Beledi Római Katolikus Egyházközség a szentmiséken is szívesen látná a fiatalokat. A kisebbek természetesen szüleikkel vagy nagyobb testvéreikkel vesznek részt a szertartásokon.
A plébános megjegyezte: Tiszteletreméltó, hogy a tanulók a hittanórákon sokat hallanak Istenről, de a miséken lélekben közelebb kerülhetnek Feljebbvalójukhoz. A templomi énekek és közös imádságok során jobban azonosulnak az egyház életével, majd lélekben megerősödve folytathatják mindennapjaikat.
Beleden már az óvodásoknak is van lehetősége a hittannal való ismerkedésre, melyre kevesebb időt fordítanak, mint a iskolások, hiszen a kisebbek harminc percnél tovább nehezen figyelnek oda az elhangzottakra.
– A kicsikre nem lehet elvont magyarázatokkal hatni, de azt hiszem, rátapintanak a lényegre. Aki egy kicsit is érti az apró gyerekekkel való foglalkozást, tudja, hogy érdemes nekik énekelni. A kicsik szeretnek beszélgetni, rögtön veszik a lapot. Érdemes elmondani, hogy Isten szeret minket, ahogy a szüleink is a kezdetektől fogva. A gyerekek megtanulják, hogy a mennyei Atya családjához tartozunk, de Jézus életéből is el lehet mondani nekik sok mindent, apránként csepegtetni – elmélkedett Smudla Tamás.
Szerinte Jézust úgy ismerik meg – ami még az általános iskolásokra is bőven igaz –, hogy a mi barátunk, aki a testvérünk lett. – Emberi testben jött közénk, velünk van és kísér minket életünk során – fogalmazott, majd hozzátette: tulajdonképpen csak fel kell ébreszteni a gyerekekben meglévő igényt az isteni szeretet iránt. A kicsik nagyon őszinték és hálásak mindenért, de az idősebb gyerekekben is megvan a jó szándék.
A szülők döntésén múlik, hogy gyermekeik járnak-e hittanra. Az egészen korai időszakban sok minden leülepszik az óvodások lelkében, amelyek lehet, hogy csak jóval később, már felnőttként kerülnek ismét a felszínre.
A miselátogatást sem érdemes erőltetni, de azért érdemes elmondani: adjanak minél több időt a lényeges dolgokra. A szentmise abban segítheti az embereket, hogy a pici korban beléjük ivódott vágyakat a felszínre hozza, hogy megszólaljon bennünk az a bizonyos belső hang. Teljes egészében egyikünk sem érti a történéseket, mert szinte egy teljes élet szükséges ahhoz, hogy maximálisan átadjuk magunkat Jézus tanításainak, de a gyermekek is megéreznek belőle bizonyos részeket –hangzott a nyilatkozatban.
– Jó érzés a papnak, hogy van egy-két kisgyermek a misén, akinek szinte „kilóg” a hangja a többiek közül. Ha szeretettel, jó szándékkal segítjük őket, akkor az nyomot hagy és meg fog jelenni az egész családban. A nagyobbak arra is odafigyelnek, hogy mire tanítja őket Jézus. Az evangéliumból leszűrik, hogy ők is tudnak valami jót cselekedni. A kicsiknek a szívükben van a játék és a szeretet, de mi felnőttek már nem tudunk olyan önfeledten örülni mindennek. Mi felnőttek is megpróbáljuk, de nekünk már kevésbé sikerül a teljes átélés.
– Reméljük, hogy nem romlik a helyzet, és továbbra is maradhat a jelenléti oktatás – tette hozzá a plébános.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.