Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

A horgászok társadalmi munkával tartják rendben a tavat

A ciráki születésű Csóka Béla Dénesfán és Beleden dolgozott, majd miután megszűnt a cég, gondolt egyet, és felült a kamionra. A sofőr nyugdíjba vonulása után sokkal nyugalmasabb pozícióba került: elvállalta a halőri feladatokat. Munkaköréhez tartozik az 1980-ban alakult Előre Horgászegyesület két tavának tisztán tartása, valamint a napijegyek kiadása. Ő  tájékoztatja az arra járó horgászokat arról, hogy milyen fajta és méretű halakat foghatnak. A legtöbben megértik és elfogadják a szabályokat – mondta Csóka Béla –, mert például az amur és a harcsa esetében egyáltalán nincs korlátozás,  de az öt kilogrammnál nagyobb pontyot  nem lehet elvinni. A kisebb figyelmeztetésen kívül nem volt nagyobb problémája. Az egész évre szóló jegy ára 50 ezer forint, de a bérletet vásárlókra ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az alkalmi horgászokra.
A kilenc hektáros területet elfoglaló, rácsos kútgyűrűkkel összekapcsolt, 4,5 méter mélységet is elérő mesterséges tavakat a Kis-Rábából táplálják, és mindegyik mederbe egyformán engedik a vizet. A Beled melletti horgászhelyen többféle halfajta található: harcsa, süllő, csuka, busa, amur, ponty, kárász, keszeg, de az egyik osztrák pecásnak olyan kopoltyúst sikerült kifognia, amelyet még a több évtizede horgászó, tapasztalt helyiek sem tudták azonosítani. Fotó alapján, utólag derítették ki a ragadozó pontos nevét, s azóta sem tudják, hogy kerülhetett a tóba. Két évvel ezelőtt akadt horogra az a közel 90 kg-os óriásharcsa, amelyet háromnegyed órás harc árán tudtak csak a partközelbe terelni, és végül négyen húzták ki a partra. A horgászoknak ez legalább akkora élmény, mint amikor a vadász leteríti a jól megtermett bikát. A szakember szerint a méretes állat lesből szemeli ki áldozatait és egészben nyeli le a táplálékot. Telepítéskor több olyan 80 dkg körüli  sérült pontyot találtak, amelynek oldalán látszott a harcsa “fogása”, mert nem érte el az áldozat hólyagját, amitől az kapott még egy esélyt, és megmenekült.
A csornai származású Budai Károly dolgozott a téglagyárban, az Áfész-nál, a Volánnál és a cementüzemben. A sofőr innét ment nyugdíjba huszonöt évi munkaviszony után. A beledi halőrnek három fia és hat unokája született. A tó mellett töltött tizenkét esztendő alatt nem történt egyetlen olyan kirívó eset sem, amely miatt hivatalos eljárást kellett volna kezdeményeznie. A hetven éve horgászó Budai Károly két 20 kg-os és egy 50 kg-os harcsával büszkélkedhet hosszú pályafutása során. A horgásztársak testvériesen elosztották egymás közt a nagyobb fogásokat, és a hal sosem maradt rajtuk, mert a családtagok is besegítettek az elfogyasztásába. Az idősödő úr régen még a Rábára is eljárt, és bizony reggeltől estig a parton tartózkodott, de ma már nem akar a szabadban lenni egész nap. – A beledi tónak párja nincs a környéken, az biztos! – fogalmazott a horgász, akinek két elfoglalt fia ugyancsak erre a hobbira esküszik. Amíg a tó be nem fagy, várják a víz mellé a pecásokat.
Beküldés dátuma: 2011. 11. 16.

Kapcsolódó hírek

  • Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején

    Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást.

További hírek

  • Tárgyi emlékek, festmények a Beledi Pünkösdi Fesztivál idején

    Eleink tisztelték a természetet, ismerték annak rendjét, megfigyeléseikkel megjósolták a várható időt, vagy milyen lesz az adott év termése – ezekkel a szavakkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Árvai Eszter a pünkösdi fesztivál alkalmából összeállított helytörténeti kiállítást.

  • Megyei Széchenyi iskolák találkozója Csornán

    1995-ben Kajos László egykori iskolaigazgató, valamint Gecsei Edit nyugalmazott magyartanár kezdeményezésére tartották meg először a Széchenyi nevét felvett intézmények megyei találkozóját, melyet a közösségteremtés, a hagyományápolás, és a kulturális programok megrendezése céljából hozták létre.

  • Széchenyi iskolák évről évre visszatérő rendezvénye

    A Kapuvár Térségi Általános Iskola diákjai és pedagógusai is részt vettek a nagy múltra visszatekintő megyei Széchenyi iskolák találkozóján, melyre 2022-ben Csornán került sor.

  • Több év kihagyás után ismét megrendezték a Beledi Pünkösdi Fesztivált

    A beledi pünkösdi fesztivál intézménnyé nőtte ki magát, ezért az önkormányzatnak nemcsak feladata, hanem kötelezettsége is vigyázni rá, ezért a jövőben is meg fogják rendezni – fogalmazott Major Jenő.

  • Emlékezetes, élményekkel teli gyermeknap Kapuváron

    Színvonalas, látványos, sokféle játékelemet felvonultató gyermeknapot tartottak Kapuváron. A megszokott, közkedvelt programok mellett a szervezők minden évben szolgálnak valami újdonsággal a kicsiknek és a nagyoknak.