A háttérbe szorított magyar szellem képviselete

A farádi Áldos panzióban tartotta legutóbbi ülését a Százak Tanácsának Életminőség mint kihívás munkacsoportja. Első siófoki konferenciájukon az élelmiszergazdaság helyzetéről cseréltek véleményt, a következő évben pedig már az orvosok és tanárok tapasztalataival egészítették ki a fórumot. Előadásaikkal a Kárpát-medence több országát is megjárták.

– Tizenhat évvel ezelőtt Fekete Gyula író a Magyarok Világszövetsége anyaországi elnökeként keresett meg százötven hazai civil szervezetet azzal a céllal, hogy ajánljanak olyan embereket, akik nem a politika részérdekei szerint cselekszenek, hanem a nemzet egészéért gondolkodnak. Kétezer ötszáz nevet küldtek be, és a computer dobta ki ebből a száz főt. Az alapítók közül már harminchatan meghaltak, illetve máshova vitte az életútjuk, de az újabb tagfelvételekkel gyarapodott a számuk. A száz fő mellett hetvenöt állandó meghívott tagja is van a Százak Tanácsának – mondta dr. Szíjártó István elnök. A közhasznú egyesület természetesnek veszi: függetlenül attól, hogy valaki szegény vagy gazdag, illetve merre billen a politikai mérlege, továbbá milyen vallási közösséggel kötelezte el magát,  a hétköznapi élet jobbá tételéért is képes együttműködni. Az alapító és a jelenlegi elnök a Haza Embere Díjat azzal a céllal hozta létre, hogy tagjai közül a mindenkori legnépszerűbb magyar személyiség munkásságát ismerjék el.

Dr. Szíjártó István egyetemi docens szerint a pénz a legfontosabb a ma embere számára és pont a legnagyobb dolgok mennek veszendőbe, mint az egészség, a barátság, a társas kapcsolatok. – A legfontosabb kérdést, amit mind a százan alapnak tekintünk, az maga az élet. Ezt a mostani Kormány családpolitikájával igyekszik szolgálni – tette hozzá az irodalomtudományok kandidátusa.

Dr. Bárdi László a „tartaléklistáról” került be a Százak Tanácsába. Gazdag életútja mindig az oktatással-neveléssel összefüggő kutatás körül forgott. A keletkutató épp negyedszázada járt először Kínában, ahova nagyon sok esemény és élmény köti őt. Minél jobban beleásta magát a témába, annál inkább erősödött benne a kelet-ázsiai ország iránti kíváncsisága. Hogy utóbbinak eleget tegyen, huszonkilenc alkalommal kereste fel a Peking központú népköztársaságot. Ennek kb. a fele számít több hónapos kutatóútnak, amelyen a nyugati felfedezők által eddig ismeretlen vidéket próbáltak felderíteni. Kínáról eddig tizennégy könyvet és több száz tanulmányt megjelentető, a világ különböző egyetemein oktató kandidátus nem csak átadja ismereteit, de megvallása szerint ő maga is sokat tanul diákjaitól, valamint a kollégáktól. A tudás csak akkor ér valamit, ha abból az ember minél többet továbbad – vallja az őseink nyomát a Távol-Keleten kutató, a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója.

Dr. Béres József édesapjától vette át a stafétabotot, és került be a Százak Tanácsába. Szerinte a média közreműködésére azért van szükség, hogy közkinccsé tehessék a magyar társadalom stratégiai ügyeiben hozott állásfoglalásaikat. Nemcsak a  közvéleményt foglalkoztató gondokkal, hanem azok megoldására tett javaslataikkal is foglalkoznak a havi rendszerességgel megtartott konferenciáikon – fogalmazott a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke. Az egészség kérdését  komplexen tárgyalják, és a testiek mellett érintik a lelki, valamint szociális hátteret is.

A Pozsonyban élő, és a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni, valamint győri karán, illetve a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egyaránt oktató  dr. Duray Miklós önmagát hivatásos politikusnak aposztrofálta, legalábbis a 2010-es esztendőig. A volt prágai honatya, valamint pozsonyi parlamentben a felvidéki magyarok egykori képviselője azóta nemzetstratégiai vizsgálatokkal, valamint a nemzetpolitikai ismeretek bővítésével foglalkozik. A témát taglaló tankönyv előmunkálatain túljutó egyetemi tanár hiányolja a magyar középiskolákból kikerülő fiatalok nemzeti kultúrára és történelemre vonatkozó ismereteit. Nem szabad hagyni, hogy az oktatás struktúrája értékszemlélet helyett érdekszemléletté alakuljon át és a műveltséget felváltsa az információéhség. Utóbbira nagy szükségünk van, de csak akkor ér valamit, ha jó alapokhoz kapcsolódik. A kurzusain megtartott előadásokkal ezen a hiányosságon próbál segíteni.