Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

A gondolkodás szabadságának elkötelezettje

A kónyi születésű, és jelenleg Győrben élő filozófus-irodalmár leszögezte: a budapesti események indukálták a vidéki megmozdulásokat. Beszélgetőtársunk gyerekfejjel hallotta a buzdítást: Kónyiak, hát mutassátok meg, kik vagytok! - zengte Szalai Sándor.  Érből lett a nagy folyam, vagyis a pár emberhez csatlakoztak még újabbak, és  a hősi emlékműnél találkoztak. Tudományos körökben nem így emlegetik, de a saját versét szavaló hunyadis diákot akkoriban csak Boros Pityuként szólították Kónyban. Képes volt már kamaszként is átérezni, hogy mi minden ellen tiltakoztak (kulákság, kötelező beszolgáltatás stb.)az emberek, épp ezért jogosnak tartotta  felháborodásukat. - Amikor felvonultam, sem volt igazán káosz, és később sem történtek atrocitások. Valahol kialakult az emberekben az összetartozás - emlékezett vissza a múltra dr. Boros István, aki úgy véli, hogy a Kónyban történt események példaértékűnek tekinthetők napjaink kusza politikai rendszerével szemben.
A volt főiskolai tanár szerint ideológiai célokra használták fel a vörös csillagot: visszaéltek a kommunizmus eszméjével, és mint szimbólumot használták fel. - Ahogy Ady Endre is megírta: «Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye.»" Tudom, hogy ez nem kerül be az adásba, de ilyen jogon a kereszt jelével is számtalanszor visszaéltek a történelemben, de mégsem hiszem, hogy a keresztet ki kellene tiltani - szólalt meg interjúalanyunkban a filozófus. Hangoztatta: Sztálint a diktatúra olyan képviselőjének tekintette, akinek nem volt köze a kommunizmushoz.
A negyedikes gimnazista ott volt a csornai szobordöntögetésen is. A győri székeskáptalan kónyi birodalmán cselédként dolgozó szülők féltették fiukat, aki az események után nem vett észre különösebb megtorlást aktív részvétele miatt. Azt már sosem fogja megtudni, hogy mindezek közrejátszottak-e a színművészeti főiskoláról való elutasításában.
A Jövő Üzemmérnöke című főiskolai lap volt főszerkesztője írásaiban is a reformgondolatok terjesztését segítette.  A nyugdíjas éveit 60 éves korában megkezdő tanár ezután is visszajárt az egyetemre (az egykori főiskola azóta egyetemi rangra emelkedett), és számtalan közéleti szerepet vállalt: klubokat vezetett, előadásokat tartott.
Dr. Boros István 1956 eredményét így foglalta össze: Tudomásul vették, hogy az emberek már nem akarnak így élni, valamint tudomásul vette a hatalom, hogy nem lehet így kormányozni. A főiskolai docens számára az emberi szabadság szent és sérthetetlen, ezért közreadta legfontosabb üzenetét:  békéljünk már meg egymással!
Beküldés dátuma: 2010. 11. 10.

Kapcsolódó hírek

További hírek