A döntési kényszer és a fejlesztési elgondolás találkozott a csornai téesz eladásakor

Az Alföldről származó cégcsoportvezető saját elmondása szerint “onnét igyekszik helytállni a szövetkezet élén”, vagyis a csornai Petőfi TSZ érdekében tenni valamit. Céljai közt szerepel a helyi gazdaság működését hosszú évtizedeken keresztül meghatározó, és a lakosság mindennapjait jelentősen befolyásoló szövetkezet életképességének fenntartása, illetve a lehetőségekhez képest annak fejlesztése. A tulajdonosi hátteret firtató újabb kérdésünkre az ügyvezető így reagált: mezőgazdasággal foglalkozó cégek és magánszemélyek alkotják, de bárki hozzáférhet a nyilvános információkhoz, mint ahogy ezt megszokhattuk Magyarországon. Hogy még tisztábban lássuk a társaság szerkezetét, megnyugtatásul elmondta: csornaiak is vannak közöttük. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a cégek fő profilja a mezőgazdaság. Csehi Zoltán a szövetkezet korábbi, s mára részben tisztázott anyagi helyzetével indokolta a tulajdonosi körben bekövetkezett változást. - Nem titok: tőkeerős hátteret kellett valamilyen módon prezentálni - szólt a megfogalmazás. A korábbi tulajdonosok közül többen is vannak, akik nem estek ki ebből a körből vagy ugyanúgy dolgoznak a téesznél - tudtuk meg a későbbiekben. 
Beszélgetőpartnerünk üzleti érdekekre hivatkozva nem kívánt részletekbe bocsátkozni a szövetkezet anyagi helyzetéről, de annyi publicitást azért adott az ügynek, hogy elárulta, ami amúgy is nyilvánvaló volt: “bizonyos nehézségekkel küzdött a téesz a korábbi évek munkájának eredményeképpen”. A jövőben szeretnék növelni a szövetkezet működési alapját képező bérelt területek számát és nagyságát, ehhez viszont újból meg kell nyerniük az elpártolt szerződők bizalmát. Az új tulajdonosok a banki hátteret és a mezőgazdaságban ismert eszközöket igénybe véve próbálják a korábbi adósságállományt lefaragni, s mindemellett ésszerűbbé tenni tevékenységüket. Az igazgató abban bízik, hogy a korszerűbb gépekkel sokkal hatékonyabban fognak majd dolgozni, az amortizálódott, szervizigényes masinákat pedig mielőbb leselejtezik. A további fejlesztést pályázatokból próbálják finanszírozni. Amennyiben igény jelentkezik, szívesen állnak a lakosság rendelkezésére, a bérmunkára vonatkozó árlistát pedig időben tisztázni fogják - hangzott az ígéret.

Interjúalanyunk a Petőfi TSZ állatállományának romlását tartástechnológiai problémákra vezeti vissza, de a megfelelő takarmányozásnak köszönhetően ma már nő a naponta fejt tej mennyisége. A későbbiekre vonatkozóan kifejtette: szeretnék megtartani a tejágazatot és az állatokat, de ismerve a jelenlegi helyzetet, utóbbiak bővítésére egyelőre nem kerülhet sor. Csehi Zoltán a helyi fürdőfejlesztési koncepciót gyanítja annak az önkormányzati döntésnek a hátterében, mely változtatási tilalmat rendelt el a szövetkezet által diszponált területekre. Viszont amíg így maradnak az építési szabályozók, nem látják értelmét annak, hogy pályázzanak bárminemű tejtermék-feldolgozó beruházására. - Mára kialakult egy olyan kollektíva, akikre számítunk - fogalmazott az ügyvezető, de a dolgozók létszámának növelésére csak a fejlesztések után gondolhatnak. 
Megint csak a tulajdonosi viszonyokat puhatoló kérdésünkre, miszerint az alföldi érdekcsoport miért pont Csorna felé kacsintott, Csehi Zoltán nem adott konkrét választ: “A tulajdonosi háttér között bizonyos kapcsolatfelvételek történtek. A célok, az elképzelések valahol találkoztak.” Szerinte a döntési kényszerbe került volt vezetők belátták, hogy milyen rossz helyzetben van a szövetkezet, és egyébként is ők adták a legjobb ajánlatot. Az 1150 hektáron gazdálkodó Petőfi TSZ-t koordináló cégcsoport vezetője érdekek szerencsés egybeeséséről beszélt. - Itt azért lényegesen jobbak a talajviszonyok, jobbak az adottságok, mint nálunk az Alf
Beküldés dátuma: -0001. 11. 30.