A csornaiakat főleg a kamionforgalom zavarja

A sajtótájékoztatót tartó honatya megjegyezte: vége a nyolc éven át tartó aktatologatásnak, mert a mostani Kormány megalakulása óta rendesen felpörögtek az események. A Győr-Szombathely közötti útvonal fejlesztése több szakaszban valósul meg, beleértve a csornai elkerülő második ütemét is.
Előrehaladott állapotban van a Győr-Enese közötti, hét kilométert érintő elkerülő 13 milliárdos fejlesztése: megvannak az engedélyek, a régészeti feltárás tavasz táján indulhat, a területszerzés szinten teljesen lezárult. Ez a projekt optimális esetben 2013 közepére készül el, ami azt jelenti, hogy az esztendő derekán vagy a végén a csornaiak - érintve az Enese-Csorna szakaszt is - már kétszer kétsávos autóúton jutnak el a megyeszékhelyig.
Csúszik az enesei elkerülő szintén hét kilométer hosszú szakaszának átadása, mert az eredetileg tervezett 2010 év vége helyett jövő nyáron  vehetik birtokukba a járművezetők. A késlekedést az időjárással és a régészeti feltárással magyarázzák az illetékesek.
Elérkeztünk az Enesét és Csornát összekötő út fejlesztéséhez, mely Gyopáros Alpár szerint a távolság és a költségek szempontjából is szinte teljesen megegyezik a Győr-Enese közötti szakasszal. A területszerzés ugyan még csak hetven százaléknál tart, de óriási előrelépést jelent a fél évvel ezelőtti állapothoz képest. A Kóny-Bágyogszovát közötti hossz az unió által létrehozott Natura 2000-es ökológiai hálózat része, ezért erre sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak. A projekt lebonyolításáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek hüllő- és vadátjárót kell építtetnie.
Az országgyűlési képviselő a csornai elkerülő első ütemét nemcsak a legfontosabbnak, hanem a legköltségesebbnek nevezte. A 25 milliárd forintos beruházás a következőt foglalja magában: a 86-os és a jelenlegi 85-ös főút északkeleti kétszer egysávos átkötését,  amely kétszer háromsávos szakaszon, délkeleti irányban visszacsatlakozik a majdani M85-öshöz. Utóbbi a keleti (nagyjából a döri csatlakozásnál) csomópontnál kétszer négysávos lesz az előrelátható nagyobb forgalom miatt, de a későbbiekben számolnak az M86-os fejlesztésével is. Maga a kivitelezés 2012-ben fog elkezdődni, mert a régészeti feltárással párhuzamosan, erre az időpontra megszerzik az engedélyeket is,  2013 év végén pedig már autózhatunk a csornai elkerülő első szakaszán.
Mivel az Orbán-kormány újraindította a Csorna és a Pápa közötti vasúti személyszállítást, mellyel hosszú távon számolnak, de az még nem dőlt el, hogy  a vonat a közút alatt vagy felett haladjon-e tovább. Gyopáros Alpár egyébként nagyobb esélyt lát az utóbbira, mert költségtakarékosabb, és az elkerülő eddigi terveit sem befolyásolja.
A csornai elkerülő második üteme (délnyugati irányú, Farád felé)nem a Győr-Szombathely között szakaszt érinti, de attól még érdekes lehet a helyieknek. Már most rengeteg a bizonytalanság ebben a témában, mert a tárgyalt útvonal szintén a Natura 2000-hez tartozó területeket érinti. Ha a környezetvédelmi problémákat mégsem sikerülne megoldani, akkor az Európai Unió mostani  költségvetési ciklusában nem lehet elkezdeni a második ütemet.
Gyopáros Alpár a Csornát és Szombathelyet összekötő útvonal fejlesztését két részletben magyarázta, ami az egyenként 20 milliárd forint beruházást igénylő, a Csornától Vas megye határáig, valamint onnan Szeleste településig tartó két 20 kilométeres szakaszt foglalja magában. A projektnek 2014-ig, de legkésőbb 2015-ig kell elkészülnie.
Összegezve, mi a lényeg? A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.közleménye szerint Győr és Szombathely között (a csornai elkerülővel) legalább kétszer kétsávos autóúton fogunk közlekedni, legkésőbb 2015-ig.  Az éveken át tartó zűrzavaros magyarázkodások után ideje volt tiszta vizet önteni a pohárba, mert a mostani sajtótájékoztatón végre olyan követhető információkat kaptunk, amely alapján mindenki világosabban lát.