A Csornai Bárdos Lajos Kórus alapítása óta az egyetemes és magyar kóruskultúra ápolását és megkedveltetését tekinti legfőbb céljának. A zeneszerző,
karnagy nevét 1988-ban vette fel az együttes. Tavaly fennállásuk 55. évfordulóját ünnepelték, idén pedig első alkalommal rendezték meg farsangi báljukat.
Az első csornai „Dalos” bál ötlete Neuberger Imrétől származik. A szervezők a programot bevételszerzési és szórakozási szándékkal hozták létre – mondta a Csornai Bárdos Lajos Kórus elnöke. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal indították útjára, mert fontosnak tartják, hogy az énekkar tagjai ne csak a próbákon és fellépéseken találkozzanak egymással. A kirándulások és egyéb fakultatív programok még szorosabbá fűzik a kórustagok egymáshoz való viszonyát, és nem utolsósorban jót tesz a műfaj népszerűségének is.
A vegyeskart 1959-ben Nagy Kálmán hozta létre Központi Énekkar néven. Fennállásuk 55. évfordulója alkalmából tavaly kórustalálkozón emlékeztek a kezdetekre. A kórus a legutóbbi évtizedekben nyolc alkalommal kapta meg az Országos Aranykoszorús Minősítést. A Magyar Rádió Kóruspódiumán tizenöt alkalommal szerepeltek. Az énekkar gyakori résztvevője a városi rendezvényeknek, de hívják őket a környező településekre is. Országhatáron túl Erdélyben, Kárpátalján, Szlovákiában, Ausztriában és Hollandiában énekeltek, de a legutóbbi tizenöt esztendőben nem jártak külföldön. Neuberger Imre elmondta: A kórust a fellépések tartják életben, ugyanakkor egyelőre nincs 2015-re ütemezett bemutatójuk, hisz az anyagiak sok mindent behatárolnak.
Dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat a jövőben még szorosabb kapcsolatot létesít a csornai kórussal. A „dalosok” első farsangi báljukon stílszerűen három kórusművet adtak elő, majd a Pántlika Táncegyüttes és a Joker Zenekar szórakoztatta a közönséget.
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül
Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.
Friss lendülettel és új vezetővel kezdte meg idei munkáját a nyugdíjasklub
Csupa szív, lelkes emberek alkotják a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjasklubot, de tavaly a megszűnés réme fenyegette az összeszokott kis csapatot, mert egyikük sem vállalta az egyesület vezetését, sőt még a városban sem találtak erre megfelelő személyt.
I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál
Százhuszonhét hátasló, tizenegy fogat és több mint százötven jelmezes vett részt az első alkalommal megrendezett farsangi lovas fesztiválon, mely nemcsak a rábaközieket mozgatta meg: az ország különböző pontjáról érkeztek lovasok, hogy részt vegyenek a téltemető kavalkádon.
Értékteremtő időutazás a családfakutatás
Hazánkban tizennyolc általános és középiskolai tanár kapott arra lehetőséget, hogy idén februárban az ELTE-n tegye közkinccsé módszertani és tudományos eredményeit.
Fogászati kezelőegységet adtak át Bágyogszováton
A fiatalok szívére nem lehet hatni, így később is előfordulhat, hogy szülőfalujukon kívül találja meg őket a szerelem, ezért valamelyik nagyvárosban képzelik el a jövőjüket.
