“Víz, víz, víz, de jó a szováti víz...” – dalolták a kultúrműsor előadói. Velük kapcsolatban felesleges lenne firtatni, hogy a megénekelt lével frissítették-e magukat, vagy inkább szőlőből készült nedűvel, a lényeg, hogy a jókedvből nem

volt hiány. – Igaz, hogy szülőfalunk nem tartozik a hazai

történelmi borvidékekhez, de mégis jó látni, hogy ennyi ember próbálkozik a szőlőtermesztéssel és a borászattal – köszöntötte a résztvevőket Horváth László polgármester. Hozzátette: az emberek jobban értékelik a fáradságos munkával előállított innivalót, mint a készen vásárolható márkás termékeket, mert érzik benne tevékenységük gyümölcsét. A település vezetője ezt követően hazánk szőlészetének történetét foglalta össze. A bor az emberi érintkezés, a családi összejövetelek és a barátságok kísérője, ezért az önkormányzat örömmel támogatta a közhasznú egyesület kezdeményezését.
A borkészítés legalább annyira játék, mint véresen komoly tevékenység.Németh Ferenc farádi borbíró, a bírálóbizottság elnöke nem kisebb szaktekintélytől, mint a csornai származású Vida Péter szekszárdi termelőtől tanulta mesterségét, aki tavaly elnyerte az Év borásza címet.
Bognár Lászlónak, a csornai borklub vezetőjének szőlősgazdákat jellemző tömör értékelésében minden benne volt: jószívű, jólelkű és borszerető emberek, akik az alkoholban ismerik a mértéket. A megszólaló elmondta: a borászatban szintén megjelennek a modernebb irányzatok, ezért idővel a gazdák felfogásában is változás következik be, mert fejlődnek az eszközök és azok kezelési módozatai. A borok bírálata gondos szakmai alapokat igényel, de sokszor mérvadó a szubjektív vélekedés. A Bágyogszovát környékéről származó szőlőitalok értékelésében nem alakult ki éles véleménykülönbség, ezért szépen kikerekedett a végeredmény.
Torma József, a Bágyogszovátért Közhasznú Egyesület elnöke leszögezte: valamennyi borász itala fogyasztásra érdemes. A hangulat fokozására táncra perdültek a Rozmaring Néptáncegyüttes tagjai.
Honnan származik a verseny ötlete? Tavaly decemberben a plébános megszentelte a borokat, s az eseményre a vártnál is többen eljöttek, ahol többek fejéből kipattant: Össze kellene mérni a borok erejét és küllemét. Az

első bágyogszováti borvetélkedő iránti érdeklődés a szervezőket is meglepte: jóval többen voltak kíváncsiak voltak arra, hogy mennyit ér a nedűjük, mint ahogy azt az induláskor remélték. A megmérettetést két kategóriában hirdették meg: A Bágyogszováton, a Bodonhelyen és a Kisbaboton termett szőlőből készült italra, valamint a három településen kívülről származó gyümölcsből, de a megnevezett helyeken készült borokra. A rendezvény olyan kiválóan sikerült, hogy jövőre a versenyt – bágyogszováti székhellyel – akár kiterjeszthetik az egész Rábaközre. Torma József végkövetkeztetésként elmondta: a szőlőművelés és a borászkodás iránti lelkesedés, valamint szorgalom napjainkra is jellemző, épp ezért a borbarátok találkozója lehet, hogy még rendszeresebbé válik.
A szőlő és a bor olyan mint a menyecske, mert a leányból is akkor lesz szép és talpraesett nő, ha megkapja a kellő gondoskodást – mondta a gyermekkora óta a szőlészettel ismerkedő
Karmazsin József, aki nagyapja révén kedvelte meg a fás szárú növénnyel való foglalatosságot, a borkészítést pedig tizenöt éve kezdte el. Kertjében sokféle fehér és vörös bogyót termő tövet nevel, de az Oportót és az Othellot, mint őshonos fajtát tenyészti. A borosgazda nedűjével arany minősítést kapott

a bágyogszováti versenyen.
Kiss László, a csornai szerszámrészleg marósa szívesen tölti szabadidejét szőlészetében. Édesapjának a bágyogszováti Kishegyen volt ültetvénye, ő maga pedig tíz esztendeje kezdett a borászattal intenzívebben foglalkozni. A Zala gyöngye a megmérettetésen meghozta számára a győzelmet.
Id. Takács Lajos almádi telkén nevelgeti száz tőke szőlőjét. A 74 éves cukrászmester hobbiból foglalkozik a Rizlinggel és a Zala gyöngyével. A növénytermesztés fortélyait édesapjától és balatoni szomszédaitól leste el, ezért hamar felismerte, hogy a borkészítés legalább akkora figyelmet igényel, mint például a jó minőségű házi tej vagy tojás előállítása. Szerinte a szőlő meghálálja a gazda odaadását, és az abból készült bor az üzletekben háromszor ennyibe kerülne.
Horváth Attilát ha nem a szőlészetében találják meg, akkor gázkészülékek szerelésével foglalatoskodik. A bort saját pincészetében Othello, Kékfrankos és Zweigelt tövekből állítja elő, a versenyen pedig ábrahámhegyi fehérszőlőjéből készült italával aranyérmes lett. Horváth urat nagybátyja oltotta be a növény iránti érdeklődéssel.
Beküldés dátuma: 2012. 05. 16.
-
Ünnepélyes szalagátvágás a 20. Beledi Pünkösdi Fesztiválon
Beleden régóta szokás, hogy nem tartanak ünnepélyes szalagátvágást minden egyes elkészült fejlesztés után, hanem a pünkösdi fesztivál ünnepi perceiben kerítenek sort a beruházások szimbolikus átadására és köszöni meg a város a közreműködők munkáját.
-
Ünnepélyes szalagátvágás a 20. Beledi Pünkösdi Fesztiválon
Beleden régóta szokás, hogy nem tartanak ünnepélyes szalagátvágást minden egyes elkészült fejlesztés után, hanem a pünkösdi fesztivál ünnepi perceiben kerítenek sort a beruházások szimbolikus átadására és köszöni meg a város a közreműködők munkáját.
-
III. Kocsis István nemzetközi emléktorna Csornán
Varga László, a CSSE szakmai igazgatója szerint az utánpótlás korosztállyal foglalkozó szakemberek fő feladata a nevelés és a sportág megszerettetése kell, hogy legyen.
-
Ballagás a Kapuvár Térségi Általános Iskolában
Az elmúlt szombaton végzős diákok járták végig a feldíszített iskolaépületet, majd átadták az intézmény zászlaját a hetedikeseknek.
-
20. Beledi Pünkösdi Fesztivál
Többször is beszéltem róla, hogy városunkban szükség van egy ilyen rendezvényre, Beled és a Dél-Rábaköz legnagyobb kulturális és szórakoztató eseményére – mondta Major Jenő polgármester a 20.
-
A vörösterror áldozataira emlékeztek Csornán
A ma emberének történelmi felelőssége, egyben erkölcsi kötelessége, hogy megakadályozza a kommunizmus ismétlődését.