Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

A borkészítés és -fogyasztás kultúráját hirdetik

“Víz, víz, víz, de jó a szováti víz...” – dalolták a kultúrműsor előadói. Velük kapcsolatban felesleges lenne firtatni, hogy a megénekelt lével frissítették-e magukat, vagy inkább szőlőből készült nedűvel, a lényeg, hogy a jókedvből nem volt hiány. – Igaz, hogy szülőfalunk nem tartozik a hazai történelmi borvidékekhez, de mégis jó látni, hogy ennyi ember próbálkozik a szőlőtermesztéssel és a borászattal – köszöntötte a résztvevőket Horváth László polgármester. Hozzátette: az emberek jobban értékelik a fáradságos munkával előállított innivalót, mint a készen vásárolható márkás termékeket, mert érzik benne tevékenységük gyümölcsét. A település vezetője ezt követően hazánk szőlészetének történetét foglalta össze. A bor az emberi érintkezés, a családi összejövetelek és a barátságok kísérője, ezért az önkormányzat örömmel támogatta a közhasznú egyesület kezdeményezését.

A borkészítés legalább annyira játék, mint véresen komoly tevékenység.
Németh Ferenc farádi borbíró, a bírálóbizottság elnöke nem kisebb szaktekintélytől, mint a csornai származású Vida Péter szekszárdi termelőtől tanulta mesterségét, aki tavaly elnyerte az Év borásza címet. Bognár Lászlónak, a csornai borklub vezetőjének szőlősgazdákat jellemző tömör értékelésében minden benne volt: jószívű, jólelkű és borszerető emberek, akik az alkoholban ismerik a mértéket. A megszólaló elmondta: a borászatban szintén megjelennek a modernebb irányzatok, ezért idővel a gazdák felfogásában is változás következik be, mert fejlődnek az eszközök és azok kezelési módozatai. A borok bírálata gondos szakmai alapokat igényel, de sokszor mérvadó a szubjektív vélekedés. A Bágyogszovát környékéről származó szőlőitalok értékelésében nem alakult ki éles véleménykülönbség, ezért szépen kikerekedett a végeredmény. Torma József, a Bágyogszovátért Közhasznú Egyesület elnöke leszögezte: valamennyi borász itala fogyasztásra érdemes. A hangulat fokozására táncra perdültek a Rozmaring Néptáncegyüttes tagjai.

Honnan származik a verseny ötlete?

Tavaly decemberben a plébános megszentelte a borokat, s az eseményre a vártnál is többen eljöttek, ahol többek fejéből kipattant: Össze kellene mérni a borok erejét és küllemét. Az első  bágyogszováti borvetélkedő iránti érdeklődés a szervezőket is meglepte: jóval többen voltak kíváncsiak voltak arra, hogy mennyit ér a nedűjük, mint ahogy azt az induláskor remélték. A megmérettetést két kategóriában hirdették meg: A Bágyogszováton, a Bodonhelyen és a Kisbaboton termett szőlőből készült italra, valamint a három településen kívülről származó gyümölcsből, de a megnevezett helyeken készült borokra. A rendezvény olyan kiválóan sikerült, hogy jövőre a versenyt – bágyogszováti székhellyel – akár kiterjeszthetik az egész Rábaközre. Torma József végkövetkeztetésként elmondta: a szőlőművelés és a borászkodás iránti lelkesedés, valamint szorgalom napjainkra is jellemző, épp ezért a borbarátok találkozója lehet, hogy még rendszeresebbé válik.

A szőlő és a bor olyan mint a menyecske, mert a leányból is akkor lesz  szép és talpraesett nő, ha megkapja a kellő gondoskodást – mondta a gyermekkora óta a szőlészettel ismerkedő Karmazsin József, aki nagyapja révén kedvelte meg a fás szárú növénnyel való foglalatosságot, a borkészítést pedig tizenöt éve kezdte el. Kertjében sokféle fehér és vörös bogyót termő tövet nevel, de az Oportót és az Othellot, mint őshonos fajtát tenyészti. A borosgazda nedűjével arany minősítést kapott a bágyogszováti versenyen.
Kiss László, a csornai szerszámrészleg marósa szívesen tölti szabadidejét szőlészetében. Édesapjának a bágyogszováti Kishegyen volt ültetvénye, ő maga pedig tíz esztendeje kezdett a borászattal intenzívebben foglalkozni. A  Zala gyöngye a megmérettetésen meghozta számára a győzelmet.
Id. Takács Lajos almádi telkén nevelgeti száz tőke szőlőjét. A 74 éves cukrászmester hobbiból foglalkozik a Rizlinggel és a Zala gyöngyével. A növénytermesztés fortélyait édesapjától és balatoni szomszédaitól leste el, ezért hamar felismerte, hogy a borkészítés legalább akkora figyelmet igényel, mint például a jó minőségű házi tej vagy tojás előállítása. Szerinte a szőlő meghálálja a gazda odaadását, és az abból készült bor az üzletekben háromszor ennyibe kerülne.
Horváth Attilát ha nem a szőlészetében találják meg, akkor gázkészülékek szerelésével foglalatoskodik. A bort saját pincészetében Othello, Kékfrankos és Zweigelt tövekből állítja elő, a versenyen pedig ábrahámhegyi fehérszőlőjéből készült italával  aranyérmes lett. Horváth urat nagybátyja oltotta be a növény iránti érdeklődéssel.
Beküldés dátuma: 2012. 05. 16.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.