Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

"Más hobbim nem lévén, gondoltam, létrehozom az alapfokú néptánciskolát"

Minden ember életében eljöhet az a pillanat, amikor úgy érzi, szeretné összegezni mindazt, ami vele történt, illetve amit tapasztalt. Lengyel Sándor a korlátozott példányszámban megjelent „Kemény idők jártak” című, egyfajta számvetésnek is felfogható írását azoknak a vele egy körben mozgó, hasonló dolgok iránt érdeklődő kollégáknak szánta, akik nemcsak a mondanivalóban, hanem a sorok közt is felfedezik, hogy milyen változásokon ment keresztül az ország, s azon belül az ő személyes élete. A szerző az 1940-es esztendőket már a kemény évek közé sorolta, amikor tudata kezdett kinyílni a világra, ezért hangsúlyosabban érzékelte a változásokat.
Lengyel Sándor önéletrajzi feljegyzésének első időszaka Magyarország legdélibb részére vezet bennünket, az akkori jugoszláv és a mai szerb határhoz, a Bács megyei átkelőtől néhány száz méterre. A felnövő ifjú közben elkerült Szabolcsba, s az egyetemi évek után pedig Győr-Sopronba. Hazánk északnyugati részén töltötte élete legnagyobb részét, ezért rábízza az olvasóra: döntse el, hogy hova valósi.

A játékot az jelentette, amit annak a kornak a technikai szintje lehetővé tett.

Az író könyvében tudatosan kerülte a  személyeskedést, helyette inkább a mindenkori körülményeket, az objektív tárgyi feltételeket kívánta bemutatni, benne a vidéket és az ottani szokásmódokat. A politikai felhangokat nélkülöző kiadvány az összeállítója szemszögéből láttatja azt a környezetet, ahol éppen mindennapjait töltötte. – Az én gyermekkorom sokkal szebb volt, mint akárhány éves fiatalé ma, pedig nem volt televízió és számítógép. A mai gyerek nem tudja, hogy mi a labda, vagy milyen a szánkózás öröme – gondolkodott hangosan a beszélgetőpartner. Valóságos csodának számított, amikor a bugaci kisdiák bekerült a szegedi piarista gimnáziumba. Az alapvető szemléletváltásra elegendő volt mindössze egy év, és innentől kezdve másként tekintett a felette járó osztálytársakra.

Az életrajzi írás a pedagógus édesapa Szabolcs megyei áthelyezésével váltott a következő nagyobb szakaszra.

A középiskola A és B osztályból állt, tehát nem volt különösebben szakosítva, és a diákok háromnegyed része a továbbtanulást tervezte.A mátészalkai gimnáziumban érettségizett diákot egyre újabb dolgok foglalkoztatták. Villannyal működő rádióval egyetlen adást foghattak, de a falu kultúrháza és mozija  meghozta a közösségi szórakozás élményét. Az elektromosság iránt érdeklődő Lengyel Sándor szeretett volna kitörni a falusi életből, s a fővárosi műszaki egyetem helyett végül a gödöllői agrárközgazdasági karon kötött ki. Kollégiumi társaival hétvégenként a középiskolai bálokon zenéltek, mellyel az ifjú Lengyel megkereste azt az összeget, mint igazgató édesapja. Az egyetem vezetése úgy gondolta, hogy az innen kikerülő értelmiséginek illik ismerni a falusi kultúrát, melyre a legkézenfekvőbb a néptánc és a népzene. Lengyel Sándor 1958-ban belépett a táncegyüttesbe, ahol egészen az államvizsgáig tevékenykedett.

Ha valóban érteni akar valaki a szakmájához, azt nem az egyetemen tanulja meg – mondta a többdiplomás Lengyel Sándor –, viszont kell hozzá érzék és érdeklődés.
Két év múlva Győrben talált állást, ezért ajánlották neki a Rába együttest. A TIT-es munkához az agrár végzettség nem volt elegendő, ezért kiegészítőn végezte el a tanárképzőt. A művészeti vonalat folytatva néhány év múlva a megyei tanácsra került, s hogy megfeleljen az elvárásoknak, elvégezte az ELTE-n a filozófia szakot, a megyei művelődési központ igazgatói állásának betöltéséhez pedig népművelői szakképesítést szerzett. Tanácsi ténykedése során mint végrehajtó vett részt a folyamatokban, de köze volt a színház és a filharmonikus zenekar, továbbá a Borsos-ház vagy a Kovács Margit kiállítás létrehozásában.

Lengyel Sándor Csornához fűződő kapcsolata akkor indult el, amikor a magyar televízió meghirdette a Röpülj páva és a Nyílik a rózsa vetélkedőket.
A megyei tanács népművelője a rábaközi bizottság tagjaként szervezte a tájegységről jelentkező csoportokat. Krasznai Tamás az egész országgal megismertette az „A csornai Koronára süt a nap” című népdalt. 1983. január 1-jén már Csornán dolgoztam. Akkor hívtak ide a művelődési központba, ahol már nem mint megyei, hanem mint csornai ember folytattam a munkát – mesélte a néptáncoktató. Ezekre az évekre tehető az alapfokú művészeti oktatás rendszerének kialakítása a városban, s más hobbim nem lévén, létrehozom az iskolát – folytatta a történetet az alapfokú néptánciskola alapítója, aki nem akar az ehhez hasonló közhellyel dobálózni, mint hogy múlt nélkül nincs jelen, de szerinte már az is szerencsés, ha az emberek csak beszélgetnek a régi történetekről. A „Kemény idők jártak” című könyv szerzője írásával nem az elmúlt korokat szeretné visszahozni, hanem azon tapasztalatait akarja megosztani az utókorral, amelyek a mostani körülményekre átültetve még mindig hasznosak lehetnek. Beküldés dátuma: 1970. 01. 01.

Kapcsolódó hírek

  • Beled napja a kerékpáros pihenőhelyen

    Folyamatosan szépülő, ápolt, gondozott környezet, jól szervezett programok, jó hangulat és társaság teszi emlékezetessé a Beled Napjának helyet adó kerékpáros pihenőt, ami a helyiek szerint lassan szabadidőparkká növi ki magát.

További hírek

  • Beled napja a kerékpáros pihenőhelyen

    Folyamatosan szépülő, ápolt, gondozott környezet, jól szervezett programok, jó hangulat és társaság teszi emlékezetessé a Beled Napjának helyet adó kerékpáros pihenőt, ami a helyiek szerint lassan szabadidőparkká növi ki magát.

  • Gondűző falunap Győrsövényházon

    A 27. alkalommal megrendezett győrsövényházi falunapon ottjártunkkor épp egy sramlizenekar muzsikált a háttérben, ezért kicsit jobban oda kellett figyelni a polgármester szavaira.

  • Első helyen végeztek a kapuvári dalosok

    A 2009 óta működő kapuvári Hajnalcsillag Dalkör fellépéseivel sikert sikerre halmoz, legutóbb az országos „Ki mit tud?” vetélkedőn értek el kiváló eredményt.

  • Elsősök az iskolapadban

    A pedagógusoknak néhány hét áll a rendelkezésre ahhoz, hogy megfigyeljék az újonnan beiratkozott nebulók beszédkészségét, szókincsét.

  • Megkezdte szolgálatát az új beledi lelkész

    A beledi evangélikus gyülekezet augusztus 15-én értesült arról, hogy elfogadták a másfél évvel ezelőtt beadott pályázatukat.