Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

"A kertben a virágot kell keresni, s nem a gazt"

Nagy Zoltánné közreadta a negyven évnyi szolgálat alatt  követett pedagógiai hitvallását: “pár csepp méz többet ér, mint egy hordó ecet”. Minden gyerekben az értéket és a jót kereste, s az erélyes fellépés helyett inkább az érzelmeikre hatva próbálta őket terelgetni a helyes irányba. Mély nyomot hagyott benne, amikor egyik előző igazgatója kijelentette: “A kertben a virágot kell keresni, s nem a gazt”.
Az aktív éveit befejező tanítónő Bodonhelyen töltötte gyermekkorát, s szüleihez való erős ragaszkodása miatt nem akart kollégista lenni, ezért inkább vállalta a napi ingázást,  hajnalban kelt, hogy beutazzon a győri Révai-gimnáziumba. Miután elvégezte a pécsi tanárképzőt, a biológia-földrajz szakos tanár Rábatamásiban helyezkedett el, ahonnét Magyarkeresztúrra került. A veszkényi iskola után 1980-ban jött át a kapuvári Széchenyibe. Tizenöt esztendőn át napközis nevelőként foglalkoztatták, s közben pár évig a munkaközösség vezetői feladatokat is ellátta. Ebben az időszakban elég sok napközis csoport működött az iskolában, szinte osztályonként egy-egy, ezért volt tennivaló bőven. A pedagógus  legelőször földrajzot tanított Kapuváron, s ezzel egyidejűleg az osztályfőnöki teendőknek is eleget tett. (Utóbbit egészen a nyugdíjba vonulásáig elvállalta.) Nemsokára bekapcsolódott a biológia tárgy oktatásába. Diákjaival sorra érte el a sikereket a különböző szintű tanulmányi versenyeken. Mindig voltak olyan tanítványai, akiket az átlagosnál jobban érdekelte az adott tananyag, és ezért képesek voltak plusz munkát is vállalni, továbbá önmagát is szerette volna kipróbálni, ezért szívesen áldozta fel szabadidejét. Nagyon bensőséges kapcsolatot alakított ki a diákokkal, akik néha még szombat délután is megkeresték kérdéseikkel. Rendszeresen tartja a kapcsolatot volt tanítványaival, akik megosztják vele örömüket és bánatukat.
Szüleinek halála, és felnőtté váló gyermekeinek önállósága miatt megnövekedett szabadidejének jelentős részét az iskolában töltő Nagy Zoltánné a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás miniszterétől nemrégiben megkapta a Pedagógus Szolgálati Emlékérem elismerést. A tanárnő nem számított ekkora figyelemre, de bízik benne, hogy a sok versennyel és a kitartó munkával megszolgálta a magas kitüntetést.
Beküldés dátuma: 1970. 01. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Egy éve alakult újjá Kapuvár Város Fúvószenekara

    Az előrevivő céloknak megtartó ereje lehet egy amatőr csapat életében – mondta Kőszegi-Németh József.

  • Import helyett magyar hagyma kerüljön a boltokba

    Családi János a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó rábaközi gazdák jelenlegi helyzetét elemezte, de azt is elmondta, hogy milyen jövő várható az ágazatban.

  • Falusi közösség nincs civil szervezetek nélkül

    Hatalmas értéket képvisel a civil erő, melynek közreműködése nélkül hamar elfelejtődnének hagyományaink, sőt ellátórendszerek kerülnének végveszélybe, de nélküle a sportélet sem lenne olyan, amilyennek megszoktuk és megkedveltük.

  • Friss lendülettel és új vezetővel kezdte meg idei munkáját a nyugdíjasklub

    Csupa szív, lelkes emberek alkotják a beledi „Ezüstfenyő” Nyugdíjasklubot, de tavaly a megszűnés réme fenyegette az összeszokott kis csapatot, mert egyikük sem vállalta az egyesület vezetését, sőt még a városban sem találtak erre megfelelő személyt.

  • I. Rábaközi Farsangi Lovas Karnevál

    Százhuszonhét hátasló, tizenegy fogat és több mint százötven jelmezes vett részt az első alkalommal megrendezett farsangi lovas fesztiválon, mely nemcsak a rábaközieket mozgatta meg: az ország különböző pontjáról érkeztek lovasok, hogy részt vegyenek a téltemető kavalkádon.